Az elsőfokú ítélet szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak ki kell adnia, hogy kikkel működik együtt

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék múlt keddi ítélete szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak ki kell adnia a más szervezetekkel kötött szerződéseit, valamint ezeket az úgymond „a szuverenitás védelme” érdekében kezdeményezett megállapodásokat felvezető levelezések másolatát – írja az Átlátszó.

A lap újságírója május 17-én fordult közadatigényléssel a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz (SZH). A hivatal az adatigénylés teljesítését eredetileg arra hivatkozva tagadta meg, hogy ezek döntés-előkészítő adatnak számítanak. Az úgynevezett perfelvételi tárgyaláson ugyanakkor az SZH részéről nem jelent meg senki és a hivatal írásban sem terjesztette elő az álláspontját. A bíróság ezért elrendelte a dokumentumok kiadását.

Az adatigénylés előzménye, hogy az SZH-elnök Lánczi Tamás áprilisban levélben kereste meg a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, Havasi Dezsőt. Lánczi arra kérte a kamarai elnököt, hogy alakítsanak ki együttműködést, ami egyebek mellett létrehozza egy protokollt arra, hogy „az ügyvédi tevékenység során tapasztalt, a szuverenitásvédelmi törvénybe ütköző magatartás hogyan jusson a Hivatal tudomására”.

Lánczi kérései között szerepelt, hogy a kamara bocsásson ki állásfoglalást az ügyvédeknek „az információk bejelentésére vonatkozóan”, egészítse ki a szabályzatát a „szuverenitásvédelemmel kapcsolatos ügyvédi feladatokról és felelősségekről” szóló új regulákkal, és hogy a Hivatal kapjon közvetlen kapcsolattartót minden vármegyei vagy városi ügyvédi kamaránál.

Havasi a megkeresést levélben utasította vissza, amelyben jelezte, hogy Lánczi elképzelése nem egyeztethető össze az ügyvédi titoktartás törvényben rögzített követelményével.

Korábban a Telex is megkereste a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét. Havasi Dezső azt akkor mondta:

„A Szuverenitásvédelmi Hivatal jogszabályból adódó feladata, hogy állami szervként védje a magyar szuverenitást, amivel egyetértünk, csak a címzettjei nem mi vagyunk ennek a megkeresésnek, mi ugyanis egy köztestület vagyunk, nem állami szerv.”

A Szuverenitásvédelmi Hivatal ezután a Facebook-oldalán is közölte: a hivatal „közvetlenül működésének megkezdése után számos állami intézménnyel és köztestülettel vette fel a kapcsolatot azzal a céllal, hogy együttműködést kezdeményezzen a magyar szuverenitás védelme érdekében”. A közleményben az áll, hogy „a megkeresett szervezetektől egytől egyig pozitív választ” kaptak, és az együttműködést ezekkel szereplőkkel megkezdték.