A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint csak az ügyvédek utasították vissza a megkeresésüket

Számos állami intézménnyel és köztestülettel vette fel a kapcsolatot a Szuverenitásvédelmi Hivatal „azzal a céllal, hogy együttműködést kezdeményezzen a magyar szuverenitás védelme érdekében”, az együttműködés pedig minden esetben meg is kezdődött, „kizárólag a Magyar Ügyvédi Kamara utasította vissza megkeresésünket” – írja a Szuverenitásvédelmi Hivatal a Facebookon.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a jogszabályokra hivatkozva elutasította a Szuverenitásvédelmi Hivatal megkeresését, hogy a köztestület bizonyos ügyekben tájékoztassa a Hivatalt az ügyvédek tevékenységéről.

Havasi Dezső, az ügyvédi kamara elnöke arra hivatkozott, hogy az ügyvédségnek ügyfeleik képviseletét mindenekelőtt az Alaptörvény és az abból eredő jogszabályok megtartásával és az abban foglalt intézmények védelmével kell ellátnia, az együttműködés formái pedig összeegyeztethetetlenek lennének az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben foglaltakkal.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal Facebook-bejegyzésében azt írta:

„A Kamara annak ellenére zárkózott el megkeresésünktől, hogy az elmúlt években ügyvédek is segédkezhettek tiltott külföldi kampányfinanszírozás lebonyolításában.”

A hivatal szerint „a kamara válaszlevele nem tért ki arra, hogyan kívánják biztosítani, hogy hasonló eset a jövőben ne fordulhasson elő, sem arra, hogyan kívánják elősegíteni a magyar szuverenitás védelmét, amely alkotmányos és erkölcsi kötelességük”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal nyilvánosságra hozta a két szervezet közötti levélváltást is.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője az Ügyvédi Kamarának címzett levelében az alábbi pontok kidolgozásában kérte a kamara együttműködését:

1. Kamarai állásfoglalás az ügyvédi tevékenység során elvárható szakmai és etikai szempontokról az Alaptörvény legfrissebb módosítása és a szuverenitást befolyásoló külföldi befolyással és dezinformációs tevékenységgel kapcsolatos információk bejelentésére vonatkozóan;
2. Kamarai szabályzat-kiegészítés az ügyvédi tevékenység ellátása során a szuverenitásvédelemmel kapcsolatos ügyvédi feladatokról és felelősségről;
3. Annak a protokollja, hogy az ügyvéd-ügyfél viszony kezdetén az ügyfél tájékoztatása a szuverenitásvédelmi kötelezettségekről tényvázlatba foglaltan megtörténjen abból a célból, hogy az ügyvéd az ebből fakadó kötelezettségei miatt ne kerüljön az ügyfelével összeférhetetlen helyzetbe;
4. Annak a protokollja, hogy az ügyvédi tevékenység végzése során tapasztalt, a
   szuverenitásvédelmi törvénybe ütköző magatartás hogyan jusson a Hivatal tudomására;
5. Annak a módja, hogy valamely ügyvédi kamarához (bárhonnan) érkező szuverenitásvédelemmel kapcsolatos bejelentés haladéktalanul a Hivatal tudomására jusson;
6. Az egyes területi kamarák tekintetében kapcsolattartási pont a Hivatallal.

Havasi Dezső, az ügyvédi kamara elnöke válaszlevelében ezt arra hivatkozva utasította vissza, hogy:

1. Az ilyen jellegű kamarai állásfoglalás kialakítása gyakorlatilag politikai állásfoglalást vár el a kamarától. Ez az ideológiai alapú kötelezettség, amint arra már utaltam, és csak a magyar állam szerveit köti.
2. Ezzel a ponttal is az az alapvető probléma, hogy sem az Alaptörvény, sem pedig a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény az állampolgárokra, az ügyvédekre nem ír elő felelősséget, kötelezettséget. Egyebekben is a MÜK csak olyan szabályzatot alkothat, amely megalkotására az Üttv. feljogosítja.
3. Az ügyvéd feladata az ügyfél jogainak és jogos érdekeinek érvényesítése,
   kötelezettségei teljesítésének elősegítése a törvényes keretek között. Ebbe a körbe álláspontom szerint a szuverenitásvédelmi kötelezettségről való tájékoztatás azért nem fér bele, mert ilyen kötelezettséget az állampolgárok részére a törvény sem ír elő. Értelemszerűen az ügyfél, ha szuverenitásvédelmi ügyben való érintettség miatt ad megbízást az ügyvédnek képviseletére, abban az ügyben az ügyvéd a szükséges felvilágosítást az ügyfél részére köteles megadni. Az ügyféllel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat egyébként az Üttv. és – felhatalmazása alapján – a MÜK Etikai Szabályzata tartalmazza.
4. A fentiekben már e pont vonatkozásában az ügyvédi titok körében állást foglaltam, továbbá hivatkoznék arra, hogy nem tartalmaz a Hivatalra vonatkozó törvény senkire nézve sem bejelentési, vagy feljelentési kötelezettséget.
5. Ebben a körben lehetőséget látok a közöttünk létrejövő megállapodásban az
   együttműködésre.
6. Ezt a kérdést is lehet a megállapodásban szabályozni.

Havasi levelében hangsúlyozta, a hivatal által megjelölt együttműködési pontok teljes körű teljesítésére az Üttv. módosítása nélkül nem lehetséges, az Üttv. ilyen tartalmú módosítása azonban

„alapjában változtatná meg egy jogállamban az ügyfél és ügyvéd közötti bizalmi viszonyt, így társadalmi haszna lényegesen csekélyebb lenne, mint előnye. Mindezekre figyelemmel biztos vagyok benne, hogy az ilyen tartalmú esetleges törvénymódosítás ellen a kar a végsőkig küzdeni fog”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal Facebook-bejegyzésében azt írta, az ügyvédi kamara az Európai Bizottság által Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásra hivatkozva az egyeztetéstől is elzárkózott. Havasi levelében azonban azt írta, „bármikor készen állok Önnel a fenti keretek között egyeztetésre, de az lenne a javaslatom, hogy várjuk be az EU Bizottság Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárását éppen a szuverenitásvédelemmel kapcsolatos ügyben, ideérve a jogászi hivatásrendet is”.

Sőt, a személyes találkozó lehetőségét is felvetette.