Putyin a háború kezdetekor már nem akart megegyezni az ukránokkal, állítják Kreml-közeli források

Szerdán António Guterres, az ENSZ főtitkára telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írja a CNN.

„Távol vagyunk a háború végétől. Nincs napirenden a tűzszünet. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy meg fog történni” – mondta Guterres a beszélgetés után.

Az Ukrajnában rekedt négy gép közül egyelőre csak egyet sikerült kimenekítenie a légitársaságnak. A Wizz Airnek ezzel volt a legkönnyebb dolga, mivel a lengyel határtól 60 kilométerre fekvő Lvivből kellett átrepülni a géppel Katowicébe. A többi Airbus A320-as azonban egy kijevi reptéren rekedt, ezek állapotáról és kimenekítéséről egyelőre nincsenek információk. A repülőgépek a háború kirobbanásának napján rekedtek Ukrajnában, mikor légtérzárat rendeletek el az ország fölött.

A kimentett gépről itt írtunk bővebben.

Hszi Csin-ping, kínai elnök és Vlagyimir Putyin, orosz elnök az ukrajnai háborúról és más „nemzetközi és regionális témákról” fog megbeszélést tartani találkozójukon – közölte a Kreml.

A két vezető Üzbegisztánban fog egymással találkozni, amivel a Kreml szerint „alternatívát mutatnak majd a nyugati világnak”. A kínai elnöknek ez lesz az első külföldi útja, mióta 2020-ban kitört a koronavírus-járvány. Hszi egy háromnapos utazásra indul, aminek második állomása lesz Üzbegisztán, ahol Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján vesz részt, itt találkoznak Putyinnal is.

Más világvezetőkkel is fog találkozni az orosz elnök – köztük India, Pakisztán, Irán és Törökország – azonban a Kreml külpolitikai szóvivője szerint az orosz-kínai találkozó „különös jelentőségű”. A két vezető utoljára februárban, a téli olimpián találkozott egymással, napokkal azelőtt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Kína azon országok közé tartozik, amelyek semmilyen módon nem szankcionálták Oroszországot. Az elmúlt időszakban a két ország gazdasági kapcsolatai pedig még meg is erősödtek. Eközben Kína és az Egyesült Államok viszonya egyre rosszabb: előző hónapban, miután az amerikai házelnök Tajvanra látogatott Kína hadgyakorlatba kezdett a sziget körül.

(BBC)

Oroszország rakétákkal lövi Krivij Rih közelét, a délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye egyik népes városát, erről először Olekszandr Vilkul, Krivij Rih katonai vezetője számolt be. Vilkul a Telegramon azt írta, hogy aki tehette, óvóhelyekre vonult. A nyolc rakéta, ami helyi idő szerint délután öt óra magasságában csapódott be, a város víznyomását biztosító rendszereket is megrongálta, aminek következményeként a közeli folyó vízszintje is emelkedni kezdett, ez pedig veszélyt jelenthet a városra is.

Néhány órával később kiderült, hogy a rakéták nagy részével a város vízművét is megcélozták. A mostani támadás egybevág Ukrajna azon feltételezésével, hogy Oroszország az Ukrajna infrastruktúráját vette célba, hogy ezzel álljon bosszút az ország sikereiért. Az ukrán fegyveres erők vezérkara ma arról számolt be, hogy az oroszok több mint 15 település polgári infrastruktúráját támadták az elmúlt napokban Luhanszk, Dnyipropetrovszk, Herszon és Mikolajiv megyékben.

Egy nemrég közzétett videón az látszik, hogy a megemelkedett vízszint elsodorta a város egyik hídját:

(Guardian)

Vlagyimir Putyin ukrajnai főmegbízottja a háború kezdetekor azzal állt az orosz vezető elé, hogy ideiglenes megállapodást kötött Kijevvel, amely kielégíti Oroszország azon követelését, hogy Ukrajna maradjon ki a NATO-ból, de Putyint ez nem igazán foglalkoztatta, számolt be három, orosz vezetéshez közel álló személy – írta meg a Reuters.

Az ukrán származású küldött, Dmitrij Kozak Putyinnak arról számolt be, hogy szerinte az általa megkötött megállapodás szükségtelenné tette, hogy Oroszország nagyszabású katonai akció keretében megszállja Ukrajnát. Putyin látva a megállapodást állítólag csak annyit közölt, hogy az kevés. Az elnök innentől már arra törekedett, hogy területeket szakítson el Ukrajnától. A Kreml szóvivője, a Reuters kérdéseire tagadta a megállapításokat, szerinte ilyen soha nem történt, a megfogalmazott állítások pedig „elrugaszkodnak a valóságtól.” Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója szerint az oroszok csak ködösítésnek használták a tárgyalásokat, céljuk pedig az volt, hogy eltereljék a figyelmet az invázióról.

A 63 éves Kozak Putyin egyik hűséges embere, egészen 1990-es évek óta, mikor vele dolgozott a szentpétervári polgármesteri hivatalban. Kozak egyike volt a jelenlévőknek, amikor három nappal az invázió előtt Putyin a Kreml egyik termében összehívta katonai és biztonsági főnökeit, valamint legfontosabb segítőit. A Reuters információ szerint a főmegbízott felszólalt az ellen, hogy Oroszország további lépéseket tegyen az ukrajnai helyzet eszkalálására.

Azt a Reutersnek nem sikerült megerősíttetnie az ukrán féllel, hogy Kozak féle megállapodással elkerülhető lett-e volna a háború.

Az elmúlt év legalacsonyabb bevételét produkálta augusztusban a gázolaj, és földgáz eladásból Oroszország. Ez annak köszönhető, hogy az olajat kedvezményes áron adják el Ázsiában, az Európába érkező gáz mennyiségét pedig jelentősen lecsökkentették – számolt be az Euronews. Az orosz pénzügyminisztérium a napokban közzétett adatai szerint, az ország gáz- és olajbevételei 671,9 milliárd rubelre (11,1 milliárd dollárra) csökkentek augusztusban, ami tavaly év júniusa óta a legalacsonyabb érték.

Ez közel 13 százalékos csökkenés a júliushoz képest, és 3,4 százalékos visszaesés, ha az egy évvel korábbi adatokat nézzük.

Korábban több európai ország is úgy döntött, hogy a jövőben nem vásárol orosz kőolajat. Oroszország ezért a felhalmozódott mennyiséget kénytelen volt alacsonyabb áron eladni az ázsiai piacokon. A háború kitörése utáni, 120 dolláros hordónkénti ár mostanra 100 dollár alá esett.

Mindeközben a Kreml szóvivője arról beszélt egy szerdai sajtótájékoztatón, hogy az európai keresletcsökkenést, majd más ország ellensúlyozzák. A szóvivő azt mondta, hogy „nem Európa az egyetlen földgázfogyasztó, és nem az egyetlen kontinens, amelynek földgázra van szüksége”. Dmitrij Peszkov szerint vannak régiók, amik sokkal gyorsabban fejlődnek, ezek pedig majd kompenzálják a gáz iránti európai keresletet.

A Gazprom szeptember elején jelentette be, hogy az Északi Áramlat 1 vezetéken határozatlan ideig nem indul újra a gázszállítás. A cég eleinte meghibásodásra hivatkozott, azonban a Kreml pár nap múlva hozzátette, hogy a nyugati szankciók miatt akadozik földgáz az Északi Áramlat 1-en. Oroszország egyébként hatalmas mennyiségű földgázt éget el naponta: szakértők becslései szerint naponta mintegy 10 millió dollár (több mint 4,1 milliárd forint) értékű gázról van szó. Az elégetett gázt vélhetően Németországba exportálták volna. A magyar kormány mindeközben augusztus végén megegyezett a Gazprommal, hogy Magyarország a következő hónapokban még több orosz földgázt vásárol.

A Kreml szerint Ukrajna nem tett le azon szándékáról, hogy csatlakozzon a NATO-hoz, pedig az ország ezen ambíciói továbbra is „fenyegetést jelentenek Oroszország biztonságára nézve”.

A friss közlemény szerint Ukrajna vélt csatlakozási szándéka azt üzeni, hogy

Oroszországnak a „különleges katonai hadműveletet” végre kell hajtania Ukrajnában.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásának ötlete jelenti „a fő fenyegetést” Oroszország számára, majd hozzátette, hogy ez még komolyabb hangsúlyt helyez nemzeti érdekeik biztosítására és annak fontosságára.

Mielőtt Oroszország februárban megtámadta Ukrajnát, Moszkva jogi garanciákat követelt arra vonatkozóan, hogy Ukrajna soha nem lehet tagja a NATO-nak. Sőt, a Kreml januárban azt mondta, hogy az 1997-es katonai állapotokat tartanák helyesnek, ami azt jelentené, hogy például Magyarországnak is ki kellene lépnie a NATO-ból. A katonai szövetség azonban nem zsugorodott, hanem bővült a háború kirobbanása óta: olyan, függetlenségükről híres országok nyújtották be tagsági kérelmüket, mint Svédország vagy Finnország.

(Reuters)

Izjum egyike azoknak a településeknek, amiket az elmúlt napokban foglaltak vissza az ukrán fegyveres erők az orosz hadseregtől. Az előre be nem jelentett, meglepetésszerű látogatáson az ukrán elnök találkozott a városért harcoló katonákkal, és részt vett ünnepélyes zászlófelvonáson is. Emellett pedig felmérte, mekkora pusztítást hagytak maguk után az orosz csapatok, a korábban közel 46 ezer lakost számláló, Harkiv megyei városban.

„A látvány valójában sokkoló, de számomra nem az”

– mondta az ukrán elnök.

Zelenszkij mindezt azzal indokolta, hogy korábban ehhez hasonló képeket látott Bucsában: „Amikor az ukrán csapatok visszafoglalták Bucsát, rengeteg háborús bűnt fedeztek fel – tömegsírokat és civilek holttesteit, amelyeken kínzás nyomait is felfedezték”

Az oroszok szeptember 10-én ismerték el, hogy Izjum városát valóban sikeresen visszafoglalták az ukránok. Az orosz haderő egy hónappal a háború elindítása után, március 24-én vette át az ellenőrzést a Harkivtól 120 kilométerre fekvő város felett. Az orosz védelmi minisztérium azzal indokolt, hogy csapataikat átcsoportosítják, „céljaik elérése érdekében”.

Arról, hogy az orosz hadseregnek miért ez volt a háború alatti leglátványosabb összeomlása, itt írtunk részletesen.

(Guardian)

Azt az Olekszandr Szirszkijt, akinek fontos szerepe volt a Kijev mellől való orosz visszavonulás kudarccá tételében is.

Alig egy hét alatt nagyobb területet szerzett vissza az ukrán hadsereg, mint amennyit a megszálló orosz erők foglaltak el az elmúlt négy hónapban. Harkiv megye keleti részén lényegében összeomlottak az orosz vonalak, Ukrajna 8 ezer négyzetkilométert foglalt vissza, 70 kilométerrel tolva keletre az orosz erőket, amelyek az Ukrajna ellen február 24-én indított támadás óta ellenőrizték a térséget. Ami történt, mindenképpen mérföldkő a hetedik hónapja tartó háborúban – ez kötődik Szirszkij nevéhez, akiről itt olvashat bővebben.

Pár napja indított petíciót egy orosz önkormányzati képviselő, amiben Vlagyimir Putyin orosz elnök lemondását követelik. A petíciót azóta országszerte 66 önkormányzati képviselő írta alá.

„Mi, oroszországi önkormányzati képviselők úgy véljük, hogy Vlagyimir Putyin elnök intézkedései károsak Oroszország és polgárai jövőjére nézve. Követeljük Vlagyimir Putyin lemondását az Orosz Föderáció elnöki tisztségéről”

– jelentik ki az aláírók.

Az akciót indító Kszenyija Torsztrem azt mondta a CNN-nek, hogy a szentpétervári Szmolnyinszkoje önkormányzat képviselői mellett állnak ki, akik múlt héten felszólították a Dumát, hogy hivatalosan is fogalmazzák meg a hazaárulás vádját Putyinnal szemben, majd mozdítsák el a hivatalából. Ezeket a képviselőket azóta az orosz hadsereg lejáratásával vádolják.

Torsztrem azt is elárult a CNN-nek, hogy szándékosan a lehető legrövidebbre fogalmazták a petíciót, hogy a hatóságoknak minél kevesebb lehetőségük legyen hibát találni benne, és hogy minél többen aláírják azt.

Az önkormányzati képviselők korlátozott politikai befolyással rendelkező helyi tisztségviselők. A petíciót a háború kezdete óta tartott első oroszországi regionális és önkormányzati választások után indították, amelyeken a Kreml-barát jelöltek elsöprő többséggel győztek.

Az ukrán helyzetről beszélt évértékelője elején Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerda reggel. Von der Leyen arról is beszélt, hogy az EU-s szankciók megrendítették az orosz gazdaságot. „Ma már mosogatóképeket és hűtőszekrényeket kell szétszerelni ahhoz, hogy mikrocsipeket tudjanak beszerelni a rakétáikba” – mondta.

Von der Leyen évértékelőjét itt foglaltuk össze bővebben.

Ha így történt, a háború kezdete óta először igazolhatták ezt, állítja a Brit Védelmi Hírszerzés szokásos napi jelentése. Az eset kedden történt – ukrán források szerint az orosz határhoz közeli, stratégiai fontosságú Kupjanszk közelében lőttek le egy Shahed–136 drónt, aminek maradványairól fotókat is közöltek.

A brit jelentés szerint a Shahed–136 2500 km-es hatótávolsággal bír, ehhez hasonló eszközzel intézhettek támadást 2021 nyarán a Mercer Street (akkor épp üres) tankerhajó ellen az Ománi-öbölben.

A britek megjegyzik, hogy az egyre komolyabb hatást elérő nyugati (katonai) szankciók hatására Oroszország kénytelen más, szintén szankcionált államokkal, így például Iránnal vagy Észak-Koreával együttműködve feltölteni a készleteit.

Az Ukrajna fölött zajló, egyre kiterjedtebb drónháborúról és annak részleteiről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Az orosz–ukrán háború február 24-i kirobbanása óta Moszkva először beszélt nyíltan vereségről, még ha csak egy adott területre vonatkozóan is tette most. Az Institute for the Study of War (ISW) kedd esti (magyar idő szerint már szerda hajnali) friss jelentésében az áll, hogy a harkivi területen végrehajtott ukrán ellentámadás orosz vereséget hozott.

Az ISW-jelentés szerint mind a Kreml tisztviselői, mind az orosz állami média és annak propagandistái a harkivi vereség okait keresik, ami éles váltás a korábbiakkal szemben, amikor csak kitalált vagy erősen eltúlzott orosz sikerekről lehetett hallani a frontról, azokról sem sokat. A jelentés kiemeli, hogy sem Kijev, sem a Kígyó-sziget kapcsán nem beszéltek vereségről, akkor a Donbaszra koncentrálásként keretezték az ukrán fővárostól való visszavonulást, a Kígyó-sziget átadását pedig puszta jószándékként.

Eredetileg az orosz védelmi minisztérium most is hasonlóra készült, azt tervezték, hogy a helyi orosz haderők átcsoportosításával magyarázzák a fejleményeket, de ez gyors és heves kritikát kapott online. Ezután kénytelenek voltak változtatni a narratíván, főleg, hogy már a Kreml TV is a vereség beismerését követelte.

Várhatóan ezután Vlagyimir Putyin mosdatása következik, és igyekeznek majd a Putyin belső köreihez tartozó katonai tanácsadókra kenni a felelősséget.

A Guardian keddi összefoglalója szerint kedd estére az egész harkivi terület fölött visszaszerezte az ellenőrzést Ukrajna, ismét felhúzva az ukrán lobogót a visszafoglalt városokban, falvakban. A most visszafoglalt mintegy hatezer négyzetkilométeres terület hat hónapig volt orosz kézen.

A beszámolók szerint a visszafoglalt-felszabadított területen, az orosz határhoz közel fekvő Balaklija városában kínzókamrára is bukkantak, de az orosz megszállást túlélő helyiek más kínzásokról, például áramütéssel való kínzásról is beszámoltak. Meg nem erősített forrás szerint kivégzett civilek holttestét találták meg egy korábbi orosz ellenőrző pontnál.

Állítja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ). A tüzérségi támadásban megrongálódott vezetékeket ukrán mérnökök hozták rendbe. Európa legnagyobb atomerőművének hat reaktora jelenleg „hideg leállított állapotban” van, de így is van elektromos áramra szüksége az alapvető biztonsági feladatok ellátásához. A javítási munkálatoknak köszönhetően sikerült az erőmű dolgozóinak otthont adó Enerhodar város egyes részeiben bekövetkezett áramszünetet is megszüntetni.

A fejlemények ellenére a NAÜ főigazgatója, Rafael Grossi ismételten hangsúlyozta, hogy továbbra is veszélyes a helyzet az orosz ellenőrzés alatt lévő, ukrán személyzet által üzemeltetett és háborús övezetben található létesítmény helyzete. Az elmúlt napokban nem történt támadás az erőmű közvetlen környezetében, távolabb viszont igen – tette hozzá. Az atomerőmű négy külső áramvezetéke üzemen kívül van, nem szolgálatat elektromos energiát a háztartásoknak, gyáraknak és más létesítményeknek.

A zaporizzsjai atomerőműbe a közelmúltban bejutottak a NAÜ szakemberei, az általuk készített jelentést Aszódi Attila nukleáris szakértő, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanárának segítségével értelmeztük.

Az acélmágnás Rinat Ahmetov cége, a Metinvest Holding mobilfedezékek gyártásába kezdett. A gyártó szerint az acélkapszula másfél méterrel a föld alá temetve a 150 milliméteres taracklövedékeknek is képes ellenállni.

Az alapesetben több mint kétmillió forintnyi hrvinyába kerülő mobilfedezékből eddig 10 készült el, ezeket a Metinvest térítésmentesen szállította le a hadseregnek. A cég havi 20 darab gyártását vállalta, ezeket 50 kilogrammos modulokra bontva szállítják a frontra a Metinvest zaporizzsjai üzeméből, ahol különösebb szakképzettség nélkül össze lehet szerelni.
Rinat Ahmetov oligarchatársaival együtt teljes mellszélességgel együtt kiállt az ukrán háborús erőfeszítések mellett, cége rengeteg hadfelszerelést szállított a hadseregnek. Mondjuk a leggazdagabb ukránnak – akit a háború előtt Volodomir Zelenszkij elnök nyíltan egy oroszbarát puccs előkészítésével vádolt meg – személyes elszámolnivalója is van az orosz megszállókkal, hiszen két hatalmas mariupoli acélművét, a helyi ellenállás szimbólumává vált Azovsztalt, valamint az Iljics Acél- és Vasműveket elvesztette. Azonban Ahmetov elmondása szerint hisz abban, hogy Ukrajna visszaszerzi Mariupolt, cégei ismét versenyképesek lesznek a világpiacon, és már áprilisban megfogadta, hogy ipari-, energetikai- és pénzügyi vállalkozásokat egybefogó konszernje, az SCM (System Capital Management) kulcsszerepet fog játszani Ukrajna háború utáni újjáépítésében.

(Bloomberg)

Miközben Orbán Viktor folyamatosan ekézi – az egyébként általa is megszavazott – Oroszország elleni európai uniós szankciókat, hogyaszondja, „a háború zajlik, az oroszok meggyengítésére tett kísérletek nem jártak sikerrel”, meg hogy „az európai gazdaság tüdőn lőtte magát”, addig az orosz gazdasági minisztériumnak a 2022-es év első nyolc hónapjáról publikált (és a Bloomberg által összefoglalt) adataiból kitűnik, hogy

augusztusra elpárolgott a tavasszal még brutálisra duzzadó fizetési többlet, és mivel a bevételek növekedése lassul, a kiadásoké viszont gyorsul, ősszel bekopogtat a költségvetési hiány is.

Nem kissé leegyszerűsítve eddig az volt a helyzet, hogy miközben a megugró szénhidrogén-áraknak és az érintetlen exportlehetőségeknek köszönhetően Oroszország bevételei folyamatosan nőttek, addig a nyugati cégek kivonulásának köszönhetően a behozatal enyhén mérséklődött, és ez kettős tendencia évtizedes rekordot eredményezett a második negyedévben mért 70,1 milliárd dolláros szufficittel.

Azonban miután az Európai Unió szankciókat vetett ki az orosz kőolajimportra, Moszkva pedig a vezetékeket el-elzárogatva a tavalyi harmadára csökkentette az Európába irányuló földgáz mennyiségét, az orosz exportbevételek szárnyalása jelentősen lelassult. Mindeközben viszont a Kreml két kézzel kezdte el a pénzt szórni, hogy az átlagemberek minél kevesebbet érezzenek a nyugati szankciók hatásaiból (arról nem is beszélve, hogy a hadiállapot deklarálása nélkül is irtózatos összegekbe kerül az ukrajnai hadviselés) és a rezsimet ne temesse maga alá az összeomlófélben lévő gazdaság. Ez a két tendencia augusztusra oda vezetett, hogy a többlet elpárolgott, Natalia Lavrova közgazdász pedig úgy látja, szeptemberre már deficitbe csúszik az orosz költségvetés (ami önmagában még nem tragédia). Lavrova ráadásul arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország a 2022-es költségvetés egyensúlyát 100 dollár/hordós kőolajárhoz kötötte, de jövőre ehhez már hordónkénti 108 dolláros kőolajárra lesz szükség.

Ahogy azt hétfő esti cikkünkben részletesen bemutattuk, az ukrán hadsereg az elmúlt hét folyamán Északkelet-Ukrajnában helyenként 70 kilométeres mélységben áttörte az orosz védővonalakat, és lényegében megfutamította a Harkiv és Izjum között állomásozó orosz csapatokat. A New York Times magyar idő szerint keddi cikkében feltárja a hadművelet kidolgozásának hátterét. A cikk szerint az ukrán vezérkar a harkivi offenzíva tervezésénél felhagyott a nyugati szövetségeseit idegesítő szokásos titkolózással, és szorosan együttműködött az amerikai és brit vezetéssel a stratégiai tervezésben.

A New York Times amerikai kormányzati forrásai szerint a tervezésben és hírszerzési előkészületekben az USA részéről olyan vezető tisztségviselők vettek részt, mint Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó (a „tanácsadó” elnevezés megtévesztő, valójában miniszteri rangról van szó) vagy Mark A. Milley tábornok, a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnöke (azaz a legmagasabb beosztásban szolgáló amerikai katona).

A szoros koordináció egyik fontos epizódja volt, amikor ukrán és amerikai katonai vezetők egy ún. hadijátékon szimulálták a déli, herszoni offenzíva lefolyását, és arra jutottak, hogy nem kecsegtet azzal az átütő sikerrel, melyre a kijevi vezetésnek katonai és diplomáciai szempontból is óriási szüksége lenne. Ekkor merült fel az a lehetőség, hogy az akut emberhiánnyal küszködő orosz haderő herszoni lekötöttségét kihasználva egyszerre két offenzívát is indítanak, és a lefuttatott szimulációk ezt a szcenáriót már sikeresnek ítélték.

Az offenzívát mindenképpen még a tél beállta előtt akarták lebonyolítani, mivel a kijevi, washingtoni és londoni vezetés úgy vélte, hogy az uniós szövetségesekre Vlagyimir Putyin komoly nyomást fog helyezni a gázszállítások leállításának lebegtetésével. De a legfontosabb időtényezőt a kellő mennyiségű amerikai fegyver (például a HIMARS-rakétavetők vagy a lokátorok elleni HARM levegő-föld rakéták) és lőszer beérkezése, illetve a tízezres nagyságrendben folyó kiképzés befejezése jelentette.

Ukrán és amerikai tisztségviselők szerint bár a harkivi-izjumi diadallal újabb kelet-ukrajnai területek felszabadítására nyílt lehetőség, a legfontosabb front jelenleg a déli, ahol Herszon és az Ukrajna legnagyobb nukleáris erőművének is helyt adó zaporizzsjai atomerőmű körüli terület visszafoglalása lesz a két fő célpont – és látva a kevesebb publicitást kapott déli területszerzéseket, hamarosan itt is áttörésre kerülhet sor.

• Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint az ukrán erők jelentős előrelépést értek el az elmúlt napokban, ugyanakkor még túl korai lenne megjósolni az ellentámadásuk eredményét.
• Az utóbbi napok ukrajnai ellentámadásában olyan orosz alakulatok is súlyos veszteségeket szenvedtek, amelyek eredeti feladata Moszkva védelme és a NATO-val szembeni hadviselés volt – áll a brit katonai hírszerzés kedden ismertetett friss helyzetértékelésében.
• A Kreml szóvivője szerint nem foglalkoznak a mozgósítás kérdésével. Nem tárgyalják a katonai szolgálatra kötelezettek teljes vagy részleges mozgósításának kérdését a Kremlben – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.
• Az ukrán kormány megfogadta, hogy az ország teljes területét felszabadítja – derült ki kedden, a védelmi miniszter helyettesének Balaklijában tartott sajtótájékoztatóján.
• A The New York Times szerint Ukrajna az amerikai és brit vezérkar segítségével tervezte meg a harkivi offenzívát.
• A Bloomberg szerint elpárolgott a tavasszal még gigantikus orosz fizetési többlet