Alapos előkészítés után indult el az ukrán ellentámadás

Legfontosabb

2022. augusztus 31. – 21:34

Alapos előkészítés után indult el az ukrán ellentámadás
Ukrán BM21 Grad rakétát lő ki a harkivi fronton 2022 augusztusában – Fotó: Sofia Gatilova / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Elindult az az ukrán ellentámadás a dél-ukrajnai Herszon megyében, amire a hírek szerint már hónapok óta készült mind a két fél az orosz–ukrán háborúban. Egyelőre viszont igen zártan kommunikálnak az eseményekről az ukránok – Oroszország oldaláról pedig több jelentés is érkezett a támadás állítólagos bukásáról, ezeket független forrásból semmi nem támasztja alá.

Az offenzíva várhatóan nem egy villámháború lesz, és nem fog hasonlítani arra a felőrlésre sem, ami jellemzi az oroszok taktikáját keleten, a Donyec-medencében. A Herszon környéki hídrombolásokkal viszont az ukránok elejét vehetik annak, hogy az oroszok utánpótláshoz jussanak a Dnyeper (Dnyipro) folyó nyugati partján.

Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) külső munkatársa szerint a szűkös híráramlás ellenére egy-két napon belül még több információt megtudhatunk az ukrán offenzíva alakulásáról, és az erre adott orosz válaszreakciókról is. Az Oroszország-szakértőt arról is megkérdeztük, milyen forrásokból érdemes tájékozódni most, és honnan szerezhet katonai utánpótlást a moszkvai hadi vezetés, ha még mindig nem akarja bevetni az általános mozgósítást.

A déli és a keleti frontot az Institute for the Study of War térképein lehet megnézni:

A hidak támadása volt az offenzíva előszele

Vasárnapról hétfőre virradó éjjel indult meg az offenzíva, amivel a beszámolók szerint az ukrán hadsereg áttörte az első orosz védelmi vonalakat és ellentámadásba lendült Herszon megye nyugati részén. Bár a helyzetet folyamatosan monitorozó amerikai források először úgy vélték, ez még nem az az offenzíva, amiről hónapok óta beszélnek, Rácz András szerint eléggé úgy tűnik, hogy ez már az a bizonyos ellentámadás.

„A szovjet, posztszovjet katonai terminológiában ugyan létezik a harccal történő felderítés fogalma, ami azt jelenti, hogy az ellenfél erejéről egy adott szektorban úgy szerzik meg a legtöbb információt, hogyha indítanak ellene egy kisebb támadást. Ezzel felfedik az ellenfél pozícióit, és megtudják többek között azt, milyen erőkkel rendelkeznek. Ez a mostani offenzíva nagyobb ennél” – mondta.

„Most, szerdára már bizonyos kontúrok elég jól látszanak: a Herszoni régióban a front mentén több irányból indítottak támadást egyszerre az ukránok, elég nagy erőkkel.”

Szerinte ezt a támadást Ukrajna nagyon alaposan előkészítette azzal, hogy szisztematikusan támadta az orosz erők utánpótlási vonalait, és „a támadás előtti napon gyakorlatilag elvágta azzal, hogy mind a három hidat megrongálta, illetve megsemmisítette.”

Korábban több elemzésünkben is írtunk arról, hogy a hónapok óta tervezett offenzíva elsődleges célja a békeidőben 300 ezres kikötőváros, Herszon felszabadítása lesz. Ennek érdekében pedig az ukránok már hetek óta lövik azt a három hidat, ami Herszon megye nyugati és keleti részét összeköti a Dnyeper folyó felett.

A HIMARS rakéta-sorozatvetők csapásai úgy tűnik, sikerrel jártak, Rácz András szerint ugyanis már nincs olyan stabil összeköttetés a megye két része között, ami biztosítaná a nyugati parton fekvő orosz erők utánpótlását. „A hidak állapota nem statikus: ha a hidat találat éri, akkor Oroszország nekiáll ezeket kijavítani, és erre az ukránok újra belelőnek tüzérséggel – ez ilyen csiki-csuki jelleggel megy.

Most az a helyzet, hogy mind a három híd olyan súlyosan megrongálódott, hogy jelenleg nem használhatóak arra, hogy az orosz haderő utánpótlását szállítani tudják rajtuk.

Oroszország pontonhidakkal kísérletezik, illetve azzal, hogy nagyobb uszályokból építsen egy félig-meddig állandó hidat. Ez az uszályokból építendő híd szó szerint az antonovszki híd alatt van, abban bízva, hogy maga az antonovszki híd teste védené meg ezt az uszályokból épített másikat a HIMARS-ok találataitól. De az uszályokból épített híd még nincs kész, úgyhogy jelen pillanatban nincs nagy kapacitású összeköttetés a Dnyeper két partja között Herszon megyében. A Dnyepertől nyugatra szorult orosz erők ellátási helyzete kritikus.”

Ukrán hírzárlat, orosz propaganda

A katonai mozgásokat viszont komoly hírzárlat kíséri ukrán részről: Volodimir Zelenszkij elnök a hétfőről keddre virradó éjjel tartott beszédében azt mondta, azért nem kommunikálnak részletesen az ellentámadás terveiről, mert „ez egy háború”.

„Az ukrán vezetés nagyon fegyelmezetten kommunikál, most még önmagához képest is. De ezzel együtt is bizonyos információkra szert lehet tenni. Nyilván egyfajta késés van – a műholdfelvételek sem kerülnek azonnal nyilvánosságra, a közösségi médiában megjelenő felvételeket sem feltétlenül azonnal rakják ki, de azért nem az a helyzet, hogy teljesen sötétben tapogatóznánk” – mondja Rácz András.

Bár az orosz jelentések szerint az offenzíva bukdácsol, és ezrével számolnak be elesett, halott ukrán katonákról, ezeket a beszámolókat egyrészt semmivel nem támasztja alá a moszkvai védelmi minisztérium – másrészt arról végképp nem közölnek adatokat hetek óta, milyen veszteségek érik az orosz haderőt. Rácz szerint ennek az az oka, hogy Moszkva jelentései elsősorban a hazai közönségnek szólnak, az orosz propaganda pedig milliók számára az egyetlen információforrást jelenti a háborúról: „A NATO meg a nyugati szövetségesek nem az orosz védelmi minisztérium közleményéből tájékozódnak az eseményekről. Ezeket a közleményeket elsősorban az orosz belföldi média veszi át, sok esetben szó szerint. Így nyilván ezeknek a közleményeknek a fő célja az orosz belföldi közönség meggyőzése, kisebb részben pedig az ukrán nyelvű közönség megszólítása lesz.”

Egy ukrán egység parancsnoka mutatja a HIMARS rakétákat Kelet-Ukrajnában- Fotó: The Washington Post / Getty Images
Egy ukrán egység parancsnoka mutatja a HIMARS rakétákat Kelet-Ukrajnában- Fotó: The Washington Post / Getty Images

Ezt a taktikát követték az oroszok a Krím félszigeten történt katonai célpontok elleni robbantások esetén is, amelyekről „szabotázsakcióként”, „balesetként” számoltak be – míg a nemzetközi közvélemény inkább azon az állásponton volt, hogy itt ukrán rakétatámadásokról lehet szó. Igaz, ezeket a támadásokat Ukrajna nyíltan nem vállalta magára, feltehetően azért, hogy ne eszkalálja túlságosan a háborús helyzetet.

Az oroszok aggodalmát jelezheti az is, hogy a megszálló hatóságok elrendelték a Herszon közelében fekvő Nova Kahovka civil lakosságának evakuálását. A békeidőben mintegy 45 ezer lakosú város a Dnyeper egyik fontos kikötője, és itt található az energiatermelés és vízgazdálkodás szempontjából egyaránt kulcsfontosságú kahovkai víztározó duzzasztója is.

Műholdfelvételek segíthetnek eligazodni

Mivel egyelőre nem bőbeszédűek az ukrán nyilatkozatok az offenzívát illetően, az orosz állami források megbízhatósága pedig erősen megkérdőjelezhető, ezért Rácz szerint érdemes elsősorban a nyugati kutatóintézetek elemzéseit olvasni, ha megbízható információkat szeretnénk kapni a harci helyzetről.

„A harcoló felek sohasem az objektív igazságot fogják elmondani a harcok állásáról, ez a háború lényegéből adódik. De lehet támaszkodni olyan beszámolókra is, amelyek a harctérről származnak, és amit vizuálisan is meg lehet erősíteni, hogy valami megtörtént-e vagy sem. Illetve működik az a logika is, hogy ha vannak események, melyeket mindkét harcoló fél megerősít – például azt, hogy az ukrán tüzérség komoly károkat tudott okozni a Dnyeperen áthaladó pontonhídon –, akkor ezt elfogadhatjuk tényként.”

Szintén kiemelte Rácz potenciális hírforrásként a nyilvános műholdas információkat is. „Számos kereskedelmi műholdakat működtető cég egy-két nap késéssel hoz nyilvánosságra műholdfelvételeket, ezekből is lehet dolgozni.” A közösségi médiában is terjednek egyébként videófelvételek a harcok helyszíneiről – geolokációval vagy más hitelesítéssel pedig ezekből is lehet érdemi információt szerezni az aktuális állásról.

Sem villámháború, sem felőrlés

Korábban már írtunk arról, hogy az ukrán haderő képességei miatt a mostani offenzíva várhatóan nem egy villámháborús művelet lesz – hiszen ehhez jól összeszokott, több szempontból is megtámogatott egységekre lenne szükség, aminek a háború hat hónapja után fogytán vannak az ukránok.

Rácz András szerint mivel eszközökből sincs túl sok az oroszokhoz képest Kijev oldalán, így olyan offenzíva sem várható Herszon megyében, mint amilyen felőrlő taktika jellemzi az orosz hadviselést a Donbaszban. „Az a fajta felőrlő harcászat, amit Oroszország használ, az az orosz tüzérség irtózatos számbeli fölényére épül. Némi egyszerűsítéssel fogalmazva: a Donyec-medencében Oroszország úgy halad előre, hogy a tüzérsége porig rombol mindent, aztán pedig a katonái átmásznak a romokon. Ilyen erejű tüzérségi fölénye Ukrajnának nincs, itt az ukrán tüzérség elsősorban precíziós támadásokat hajt végre, legnagyobb részben a nyugatról kapott tüzérségi eszközök segítségével. Olyanfajta »tűzhengerhez«, amit Oroszország a Donyec-medencében alkalmaz, Ukrajnának sem elegendő fegyvere, sem elegendő lőszere nincsen.”

Az eszközök mellett emberekre is szüksége van Oroszországnak a felőrléshez a Donbaszban – ebből a szempontból pedig Ukrajna másképp bánik a katonáival: „A Donyec-medencében az orosz előrenyomulás nem különösebben veszteségérzékeny: ott Oroszország több zászlóaljnyi olyan egységet is harcba vetett, amely a donbaszi szakadárállamok lakosságából van szó szerint kényszersorozva, minimális kiképzéssel, ócska felszereléssel.

Ezek az alakulatok nagyon súlyos veszteségeket szenvednek, és sajnos nem túlzás azt mondani, hogy némelyik ilyen kényszersorozott egység katonái hullanak, mint az őszi légy.

Ukrajna nem ilyen módon harcol: eleve egy sokkal demokratikusabb ország, ráadásul honvédő háborút folytat, tehát fontos a lakosság moráljának megőrzése. Nagyon-nagyon régen nem láttunk már olyat az ukrán hadseregtől, hogy az oroszokhoz hasonlóan ágyútöltelékként használják a katonáikat.”

Nem a tervek szerint, de halad az orosz toborzás

Bár folyamatosan érkeznek beszámolók arról Moszkva részéről, hogy egyre növelik az orosz hadsereg létszámát, nyugati források szerint Oroszország továbbra is küszködik a toborzás problémájával. Rácz András szerint bár nem tudják teljesíteni az előzetesen meghatározott célszámokat az oroszok, de ezzel együtt is haladnak, nagyjából kéttucatnyi föderatív szubjektum (közigazgatási egység) már létrehozott legalább egy önkéntes zászlóaljat.

„Lassabban halad az állomány feltöltése, mint szeretnék, de ez egyébként korábban is így volt. Az orosz hadsereg katonai állománya a (létszám növeléséről szóló – a szerk.) múlt heti Putyin-rendelet előtt 1 millió 15 ezer fő volt – de ehelyett valójában körülbelül 800 ezer katonájuk volt összesen, mert nem tudták feltölteni ezt a korábbi keretet sem. Bizonyos mértékben hozzá vannak szokva ahhoz, hogy nem lehet hozni a tervezett számokat.”

Orosz tank a zaporizzsjai terület oroszok által felügyelt részén – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters
Orosz tank a zaporizzsjai terület oroszok által felügyelt részén – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

Ezek az erőfeszítések pedig Rácz szerint elegendőek ahhoz, hogy a szárazföldi erőkön belül fel tudjanak állítani egy harmadik hadtestet. „Ennek a harmadik hadtestnek a kötelékébe kerülnek ezek az új önkéntes zászlóaljak, és a hadtest számos alakulata már Ukrajnában van.”

Ahogy arról az egyik korábbi elemzésünkben írtunk, Oroszország mind a 85 föderatív egységében kihirdették, hogy önkéntes zászlóaljakat állítsanak fel toborzott férfiakból. Ezeket az egységeket pedig jellemzően az úgynevezett „harcba vethető tartalékosok”, azaz a BARSZ különleges katonai egységéből kikerült katonák alkotják. „A BARSZ-t úgy akarták létrehozni, hogy körülbelül százezer tagja legyen, ezt a számot nem sikerült elérni, nagyjából a létszám felét sikerült feltölteni. Tehát körülbelül ötvenezer olyan tartalékos van, akik ennek a BARSZ-nak a soraiba tartoznak. Ki lehet BARSZ-os? Aki nem olyan régen szerelt le a hadseregből, tehát már katonaviselt, még megvan a tudása, még megvan a fizikai állapota, még megvan a pszichés állapota.”

Mivel az önkéntes zászlóaljak jelentős része a BARSZ-ból kikerültekre épít, ezért Rácz szerint nincs is szükségük hosszabb katonai kiképzésre az önkéntes zászlóaljak toborzásánál bevetett egy hónapnál. „Nem az történik, hogy teljesen képzetlen fiatalokat toboroznak, és az egy hónapos kiképzés után kiküldik őket a frontra – ennyire az orosz vezetés sem közömbös az emberélet iránt. Azért kapnak csak ilyen rövid kiképzést ezek az önkéntes zászlóaljak, mert jelentős részük már katonaviselt, tehát csak egy emlékeztető képzés kell nekik.”

Azonban annak is megvan az oka, hogy miért nem haladnak ezzel a toborzással sem tervek szerint.

„Hiszen aki néhány éve szerelt le az orosz hadseregből, annak azért – különösen egy ennyire az informális kapcsolatokra alapuló társadalomban, mint az orosz – megvannak a kapcsolatai, megvannak az információforrásai, és sokan közülük így pontosan tudják, hogy lehetőleg nem akarnak Ukrajnába kerülni harcolni.

Ezzel együtt látni kell: Oroszország képes jelentős számú új alakulat felállítására és harcba küldésére. Nem olyan tempóban, mint eredetileg tervezték, de a folyamat ettől még zajlik” – tette hozzá az Oroszország-szakértő.

Kövess minket Facebookon is!