Megérkezett Zaporizzsjába a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség delegációja, az EU jódtablettákat küld Ukrajnának

Megérkezett Zaporizzsjába a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttsége. Szerdán egy mintegy 20 járműből, köztük egy mentőautóból álló konvoj érkezett az ukrán területen lévő városba. Rafael Grossi, a NAÜ vezetője azt mondta, holnap kezdik meg a munkát az atomerőműben. Az atomerőműnek helyet adó, Zaporizzsjától 120 kilométerre lévő Enerhodar városánál szerdán is ágyúzás hangja hallatszott.

Az ukránok azzal vádolják az orosz hadsereget, hogy az atomerőművet pajzsként használva támadják a környéket. A Dnyeper (Dnyipro) folyó partján fekvő várost az oroszok gránátokkal lövik – közölte a Nyikopoli járás katonai közigazgatásának vezetője, Evhen Jevtusenko a Telegramon. A városból elmenekült polgármester, Dmito Orlov a Telegramban képeket is közzétett az enerhodari városházáról, amelynek homlokzata megrongálódott. Az épület mindössze néhány kilométerre van az atomerőműtől. Az orosz védelmi minisztérium eközben „provokációkkal” vádolja az ukrán hadsereget, amelyek célja szerintük a NAÜ-misszió munkájának megzavarása. Az oroszok szerint az ukrán tüzérség egy nappal korábban „eltalálta” az erőmű területén található „radioaktív hulladékok újrafeldolgozására szolgáló épületet”.

Zaporizzsja városa kétórás autóútra van az erőműtől, de a NAÜ-konvojnak útközben át kell haladnia az oroszok által megszállt területen. Az ukrán külügyminisztérium felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel a NAÜ-küldöttség tervezett útvonalának lövöldözésével. Aszódi Attila nukleáris szakértő a Telexnek azt mondta: a csernobili katasztrófa nem fog megismétlődni, de így is aggasztó a zaporizzsjai erőmű helyzete. Ha történne is valami az erőműnél, a szakértő szerint az egy 30 kilométeres körben érintené a lakosságot, de Magyarországra nem lenne hatása. (Tagesschau)

Az Európai Unió 5,5 millió jódtablettát adományoz Ukrajnának, miután egyre nagyobb aggodalomra adnak okot a zaporizzsjai atomerőmű közelében zajló katonai cselekmények, írja a New York Times. Az ukrán kormány pénteken kért jódtablettákat „megelőző biztonsági intézkedésként” a nukleáris létesítmények közelében élő lakosoknak – közölte az Európai Bizottság. „Egyetlen atomerőművet sem szabadna háborús színtérként használni” – mondta kedden Janez Lenarcic humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos.

Az ukrán hatóságok már megkezdték a jódtabletták kiosztását az erőmű 35 mérföldes körzetében élő mintegy 400 ezer embernek, hogy megvédjék a létesítmény közelében élőket a sugárzás okozta pajzsmirigyrák ellen. Az Ukrajnának adományozott 5,5 millió tabletta abból a 20 millió darabos közös tartalékból származik, amelyet az EU áprilisban hozott létre, amikor a csernobili atomerőmű közelében dúltak a harcok. A megmaradó 15 millió tablettát Németországban raktározzák el, ezenkívül Ausztria 500 ezer tablettát adományozott Ukrajnának saját tartalékából.

A patikákban kapható jódtabletták nem alkalmasak a nukleáris ártalmak csökkentésére, az inaktív jódot (kálium-jodid) tartalmazó tablettákat állami készletekből szokták kiosztani a lakosságnak. A jód egyes izotópjai az atomerőművi balesetek után a pajzsmirigybe épülhetnek, és növelhetik a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázatát. A tablettákat időben be kell venni, hogy még a radioaktív jóddal való találkozás, a radioaktív jód felvétele előtt feltöltse a pajzsmirigy jódraktárait, így a balesettel a környezetbe kerülő radioaktív jód már nem tud beépülni a pajzsmirigybe. A tablettákat csak nagy körültekintéssel szabad bevenni, mert egyeseknél allergiás reakciókat válthatnak ki, illetve mellékhatásként kis eséllyel pajzsmirigy-problémákat is okozhatnak. A jódtabletta nem egy univerzális „sugárzás elleni szer”, akkor indokolt az alkalmazása, ha nagy mennyiségű radioaktív jódot tartalmazó kibocsátás történik és akkor is csak ott alkalmazandó, ahol az alkalmazásával járó előnyök meghaladják az azokkal járó kockázatokat, írja blogján Aszódi Attila atomenergetikai szakértő. Aszódi a Telexnek részletesen kifejtette, hogy Zaporizzsjában a csernobilihez hasonló katasztrófa egyszerűen nem történhet meg, mert ez az erőmű több okból is különbözik a csernobilitől. Ha történne is bármi, annak Magyarországra nem lenne hatása – egy radioaktivitást tartalmazó felhő megjelenhetne az ország felett, de ennek a dóziskövetelménye itthon elhanyagolható maradna.

Átalakítják a Krím félsziget légvédelmi rendszerét, hogy képes legyen semlegesíteni az ukrán drónokat – mondta Vlagyimir Konstantinov, a Krími Államtanács elnöke a TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint. „A légvédelmi rendszert nehéz fegyverek – repülőgépek és rakéták – ellen tervezték, de most átalakítják” – tette hozzá Konstantinov.

A krími parlament elnöke azt mondta, hogy a félszigeten 2014 óta folyik a munka a „kijevi terrortámadások” megfékezése érdekében. „Nincs pánik. Bízunk a Fekete-tengeri Flottában. Vannak nehézségek, a hadviselés új módszerei új feladatok elé állítanak minket” – mondta.

Az orosz védelmi minisztérium egy szerdai közleményben elismerte, hogy a nyugati fegyverszállítmányok bővítették Ukrajna csapásmérő képességét. A minisztérium szerint az ukrán erők folytatják a két szakadár terület, a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok elleni támadásokat.

Ahogy arról az elmúlt napokban többször is írtunk már, Herszon környékén meglehetősen képlékeny a helyzet, egészen eddig azonban elsősorban az ukránok által indított offenzívával, illetve ennek áldozataival kapcsolatban voltak kérdőjelek a térségben. Most viszont a Telegraph egy egészen zavarba ejtő történetről számolt be Herszonból, ahol két orosz titkosszolga is meghalt, de nem ukránok lőtték le őket, hanem napközben piáló orosz katonák.

A sztori részletei egy Moszkvában lefolytatott vizsgálatból derültek ki, amelyet két nyugati hírszerző és a Yahoo! News is látott. A június 19-én történt incidens akkor kezdődött, amikor négy FSZB-s besétált a herszoni Food Fuel kávézóba, ahol éppen két orosz katona ivott. A titkosszolgák természetesen szóvá tették, hogy a katonák egyenruhában piálnak, aminek az lett a vége, hogy egyikük elővette a pisztolyát és a padlóba lőtt vele. Az egyik titkosszolga megpróbálta elvenni tőle a fegyvert, mire a másik katona rálőtt a gépkarabélyával, két másik FSZB-s pedig viszonozta a tüzet.

A lövöldözés végén a pisztolyt rántó katona, illetve két titkosszolga meghalt, a másik katonát, illetve még egy FSZB-st kórházba kellett szállítani, egy társuk pedig elmenekült a helyszínről. Az eset azért is érdekes, mert Herszonból korábban is érkeztek már olyan beszámolók, melyek szerint mélyponton van az orosz katonák morálja és fegyelme. Az ott élők szerint a katonák gyakran isznak nappal, agresszívak és veszélyesek, és olyan vádak is érkeztek, hogy lopnak és erőszakoskodnak.

Azt természetesen itt sem lehet független forrásból ellenőrizni, hogy az incidens így, ebben a formájában megtörtént-e, ám az biztos, hogy a Yahoo a saját cikkéhez csatolta a nyomozati anyag másolatát, amiben valóban ez a sztori szerepel.

Leállítja a schengeni vízumok könnyített kiadását az orosz turistáknak az Európai Unió. A vízumkönnyítési megállapodás felmondása várhatóan októberben lép életbe – jelentette be Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerdán.

Borrell azt mondta: a vízumok könnyített kiadásának leállítása kompromisszumnak tekinthető, mert a tagállamok eltérően viszonyulnak a kérdéshez. A balti államok, Lengyelország, Finnország és Csehország képviselői a vízumkiadás teljes leállítása mellett érveltek. A másik oldalon többek között Németország, Franciaország és Ausztria ellenezték ezt a lépést. Az általános érvényű vízumtilalmat az orosz állampolgárokkal szemben Magyarország is ellenezte.

(MTI)

Az amerikaiak szerint ugyan ez még mindig inkább csak az előkészületi fázis, mintsem valódi offenzíva, az biztos, hogy Herszon környékén a hét elején ellentámadásba lendült az ukrán hadsereg, melynek hivatalos tájékoztatása szerint mostanra komoly veszteségeket okoztak a megszálló orosz erőknek.

Azt ugyanakkor továbbra is nehéz megállapítani, hogy pontosan mi zajlik Herszon környékén: az oroszok megkezdték az ottani fronton élő civilek evakuálását és komoly aknásításba kezdtek a területen, ezen kívül azonban kategorikusan tagadták azokat az ukrán állításokat, hogy több helyen is sikerült áttörniük az orosz védelmet.

Épp ellenkezőleg, az orosz álláspont az, hogy a Herszon körüli és a közeli Mikolajiv régióban folytatott offenzíva „szánalmasan kudarcot vallott”, sok áldozatot követelt. Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a déli offenzívával kapcsolatban is hasonlókat közöl napok óta: hétfőn 560, kedden 1200, szerdán pedig már több mint 1700 halott ukrán katonáról nyilatkozott. A harcoló felek állításait független forrásból természetesen nem lehet megerősíteni.

Mathieu Boulegue, a Chatham House nevű think-tank szakértője a BBC-nek szerdán arról beszélt, hogy a Herszon körüli offenzíva célja az, hogy az oroszok ne tudják erőszakkal Oroszországba integrálni a háború eleje óta általuk ellenőrzött területeket.

(BBC)

Orosz állampolgárokra vonatkozó vízumtilalmat és az orosz hadseregből dezertáló katonák megsegítését támogató programot szorgalmaz Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, írja az MTI. Kuleba azzal érvelt a vízumtilalom mellett, hogy az orosz közvélemény többsége támogatja Ukrajna katonai megszállását. Kuleba emellett arra bíztatta az orosz katonákt, hogy adják meg magukat, és lehetőséget kapnak, hogy új életet kezdjenek.

Elég valószínű, hogy az EU miniszterei nem hagyják jóvá az orosz turisták teljes kitiltását, mivel ezt több tagállam sem támogatja. Viszont felfüggeszthetik Oroszországgal a vízumkönnyítései megállapodást, aminek köszönhetően hosszabb procedúra lesz oroszoknak beutazási engedélyt igényelni, és többet is kell fizetni érte.

Kiadta szokásos reggeli tájékoztatóját a brit védelmi minisztérium, azt írják:

• Az ukrán erők hétfő óta az ország déli részén több ponton továbbra is támadják az oroszokat. A kisszámú orosz védelemnek köszönhetően sikerült is némi előrehaladást elérniük.
• Oroszország most valószínűleg mozgó tartalékos egységek segítségével próbálja majd betömni a védelemben keletkezett réseket.
• Ehhez továbbra is próbálnak minél több egységet toborozni és Ukrajnába küldeni. Az új 3. hadtest önkéntes zászlóaljai augusztus 24-én már elhagyták Moszkva melletti bázisukat, és nagy valószínűséggel Ukrajnába indultak.
• Ezen egységek harcászati hatékonysága nem ismert. A 3. hadtest nagy valószínűség szerint létszámhiánnyal küzd, és a katonák korlátozott kiképzésben részesültek.

Volodimir Zelenszkij újabb videóüzenetet posztolt kedd éjszaka. Ebben az ukrán elnök arról beszél, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy az orosz megszállók terrorjára megfelelően reagáljanak. Azt is megígérte, hogy egy nyugodt pillanata vagy biztonságos bázisa sem lesz az orosz hadseregnek Krímeától Harkivig.

A védőink elpusztítanak minden raktárt, a megszállók főhadiszállásait és a felszerelésüket, bárhol is legyenek.

– mondta, és hozzátette, hogy Szevasztopol vagy Luhanszk Ukrajna része, és a megszállók két dolgot tehetnek: elmenekülnek vagy megadják magukat, más opciót nem kapnak.

Zelenszkij emellett figyelmeztette a megszállt krímeai területen élőket, hogy kerüljék el az orosz katonai létesítményeket, bázisokat és reptereket, hogy minél hamarabb megtörténhessen a térség felszabadítása.

Az ORFK MTI-hez eljuttatott közlése szerint augusztus 30-án 6899 menekült érkezett a magyar-ukrán határon, és további 8820 fő a román-magyar határszakaszon. Közülük 261 ember kapott ideiglenes tartózkodási engedélyt. Vonattal összesen 28-an, közük 7 gyerek érkezett.

Szerdától három napra leállítja a gázszállítást az Északi Áramlat 1 vezetéken a Gazprom. Az orosz energiaipari cég karbantartással indokolja a leállást, ahogy azt tették idén már egyszer, amikor két hétre leállították a gázszállítást. Részletek ebben a cikkünkben.

A keddi háborús híreket itt lehet elolvasni.

• Ukrajna azt állította, hogy több ponton is áttörték az orosz védelmet Herszon közelében.
• Az oroszok ennek az ellenkezőjét közölték, szerintük „szánalmasan kudarcot vallott” az ukrán offenzíva Herszon megyében.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadta a zaporizzsjai atomerőműbe igyekvő ENSZ-megfigyelőket.
• A finn Nokia és a svájci Logitech is felhagy oroszországi üzleti tevékenységével.
• A Gazprom csökkentette a Franciaország legnagyobb gázszolgáltatójának szánt gáz mennyiségét.