Ukrajna szerint siker, Oroszország szerint kudarc az ukrán ellentámadás Herszon közelében

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben találkozott a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával, Rafael Grossival. Az ENSZ nukleáris felügyeleti csoportja sürgős küldetésre indult Ukrajnába, hogy megvizsgálja, mi történik az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőműben, aminek a környékén harcok folynak.

Grossi áprilisban már vezetett egy missziót Csernobilban, azt az atomerőművet is elfoglalták az oroszok a háború elején. A NAÜ közleménye szerint a következő napokban felmérik az eddig keletkezett károkat, meghatározzák az erőmű biztonsági és védelmi rendszereinek működőképességét, valamint értékelik a vezérlőterem személyzetének munkakörülményeit. (Sky)

Az elmúlt hetekben az orosz csapatok különösebb felhajtás nélkül megkezdték az Iránból importált drónok éles harcokban való bevetését, azonban amerikai hírszerzési jelentései szerint (melynek megállapításait a Biden-kormányzat a Washington Post, illetve a Reuters újságírójának is kiszivárogtatta), a csend nem véletlen: a Mohadzser-, illetve a Sáhed-sorozatba tartozó harci drónok eddigi szereplését már a tesztfázis során is rengeteg technikai malőr kísérte.

Oroszország az invázió kezdetén mintegy 1500-2000 katonai drónnal rendelkezett, azonban ezek nagy része csak felderítésre alkalmas. Márpedig az elmúlt évtized katonai konfliktusait követően az orosz-ukrán háború első szakasza is megmutatta az irányított rakétákkal és bombákkal felfegyverzett drónok hatékonyságát. A szankciók miatt komoly mikrocsip-hiánnyal küszködő Moszkva hátrányát egy több száz tételes drónbeszerzéssel kívánta mihamarabb ledolgozni, az erről szóló tárgyalásokat már tavasszal megkezdte a saját gyártású drónjait több közel-keleti konfliktusban is tesztelő Iránnal, ahol több orosz operátort is kiképeztek a pilóta nélküli gépek kezelésére, iráni mérnökök pedig több orosz bázison is segédkeztek a drónok működtetéséhez szükséges rendszerek felállításában.

De az idézett cikkekben nyilatkozó amerikai katonai elemzők szerint az iráni drónok számára az Ukrajna által használt kommunikációs- és irányítórendszer-zavaró eszközöknek, illetve a szofisztikált légvédelemnek köszönhetően eddig nem sok babér termett. Ez az amerikai lapok által megszólaltatott katonai szakértők szerint azért is aggasztja az orosz katonai vezetést, mivel – ellentétben a tüzérségi eszközökhöz képest nagy hatótávolsággal rendelkező HIMARS rakétavetőket bevető ukránokkal – jelenleg nem rendelkeznek túl sok eszközzel a frontvonalak mögött elhelyezkedő célpontok precíziós támadására.

Az oroszok nemcsak az Egyesült Államok által Ukrajnának szállított Himars rakétarendszereket támadják, hanem azok fából készült replikáit is – derült ki a Washington Post cikkéből.

Az orosz felderítő drónok lencséje nem tudja megkülönböztetni a valódit és a csalit, ezért az orosz haderő többször indított már rakétatámadást olyan (ál)célpont ellen, ahol nem is volt valódi fegyver. Előfordult, hogy az oroszok tíz rakétát is kilőttek a fából készített hasonmásra. Egy magas rangú ukrán vezető azt is elmondta a lapnak, hogy látva a trükk hatékonyságát egyre több replikát készítenek.

Az oroszok eddig azzal büszkélkedtek, több Himarst találtak el, mint amennyit valójában Ukrajnába küldtek az amerikaiak. A rakétarendszer fontosságáról részletesebben ebben a cikkben olvashat.

„Gyakorlatilag a 24., de inkább már a 25. órában vagyunk. Félre kell tenni a háborút eszkaláló javaslatokat és végre a béketeremtésre kellene koncentrálnia mindenkinek” – mondta Szijjártó Péter az európai uniós külügyminiszterek informális tanácsülése előtt. A magyar külügyminiszter úgy látja, hogy az energiaellátási válság minden egyes előrejelzésnél egyre súlyosabb lesz.

Több mint 1200 ukrán katona esett el a déli frontszakaszon meghiúsult ellentámadási kísérletben – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve. Az MTI által idézett tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a Mikolajiv-Krivij Rih felől és más irányokból megkísérelt támadása során az orosz hadseregcsoportosulás az elmúlt egy nap alatt 48 harckocsit, 46 gyalogsági harcjárművet, 37 egyéb páncélozott harcjárművet, nyolc nagy kaliberű géppuskával felszerelt kisteherautót, valamint több mint 1200 katonát semmisített meg. Az orosz védelmi tárca a hétfő esti közleményében még 560 fő feletti ukrán veszteségről volt szó.

Az ukránok ezzel párhuzamosan azt állították, hogy a Herszon közelében húzódó védelmi vonalat több ponton áttörték.

Az Ukrajna megszállt részén lévő, Oroszország által kinevezett hatóságok kedden azzal vádolták az ukrán csapatokat, hogy az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének (NAÜ) tervezett látogatása előtt ismét lövik a zaporizzsjai atomerőmű területét – írja a Reuters.

Vlagyimir Rogov, az oroszok által kinevezett zaporizzsjai regionális tisztviselő egy Telegram-posztban azzal vádolta az ukrán vezetést, hogy szándékosan meg akarják zavarni a NAÜ misszióját. Szerinte két lövedék robbant fel az erőmű egyik kiégett fűtőelemeket tároló épületének közelében.

A zaporizzsjai erőművet még a háború elején, márciusban szállta meg az orosz hadsereg, a figyelem középpontjába azonban az utóbbi hetekben került. Az atomerőmű a front közelében fekszik, a környéken pedig a harcoló felek rendszeresen lövik egymást, kölcsönösen azzal vádolva ellenfeleiket, hogy szándékosan az erőművet ágyúzzák.

Ha az atomerőmű egyik blokkja megsérül, könnyen atomkatasztrófába torkollhatnak a harcok.

Legalább négy ember meghalt és négyen megsebesültek kedden Harkiv orosz bombázásában – közölte a Guardian szerint Oleg Szinehubov regionális kormányzó a Telegrammon.

Mikolajiv kormányzója, Vitalij Kim is bejelentkezett a közösségi médián keresztül, ő egy Twitterre feltöltött, angolul is feliratozott videóban beszélt arról, hogy az ország déli részén heves harcok zajlanak. Szerinte „Herszon felszabadítása nincs messze”, ugyanakkor több katonai segítségre, drónokra és akutókra is szükség lenne.

Szerződéssel kapcsolatos nézeteltérésekre hivatkozva csökkenti keddtől az Engie globális energiaszolgáltatónak szánt gáz mennyiségét a Gazprom – írja az MTI. Az orosz energetikai vállalat néhány héttel ezelőtt arról számolt be, hogy az idei első hét és fél hónapban 36,2 százalékkal, 78,5 milliárd köbméterre csökkentette a nem FÁK-országokba irányuló gázexportját.

A Franciaország legnagyobb gázszolgáltatójának számító Engie július végén már jelezte, hogy számottevően csökkentette pénzügyi és fizikai függőségét az orosz földgáztól, amely jelenleg beszerzési forrásainak mindössze négy százalékát teszi ki. A vállalatot vezető Catherine MacGregor szerint nincs ok az aggodalomra, az Engie a korábbi intézkedéseinek köszönhetően akkor is el tudja látni ügyfeleit, ha az orosz energetikai vállalat teljesen felfüggeszti a szállítást.

Az Engie – amelynek legnagyobb részvényese csaknem 24 százalékos részesedéssel maga a Francia állam – jelenleg a Sonatrach algériai állami olajtársasággal folytat tárgyalásokat az onnan érkező szállítások növeléséről.

Emmanuelle Vargon, az energiapiaci szabályozási bizottság (CRE) vezetője kedden egy francia rádióadónak azt mondta, hogy a francia gáztárolók töltöttségi szintje jelenleg 91 százalék. A francia kormány azt a célt tűzte ki, hogy november 1-jéig a gáztárolók 100 százalékban megteljenek.

Olivier Véran kormányszóvivő ugyanakkor figyelmeztetett, nem biztos, hogy Franciaország átvészeli a telet a meglévő készletekből, ha az oroszok felfüggesztik a szállítást, vagy ha túl nagy lesz a hazai fogyasztás. Franciaország fogyasztásának 17 százalékát teszi ki az Oroszországból érkező gáz.

Az EU-s külügyi és védelmi miniszterek már összeültek Prágában, ahol arról is tárgyalnak, hogy létrehozzanak-e egy kiképző missziót az ukrán katonák számára, Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszter pedig már fel is ajánlotta a kollégáinak, hogy a kiképző központot Szlovákia területén hozzák létre.

A prágai találkozót Joseph Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vezeti, aki az MTI szerint előzetesen azt nyilatkozta, hogy az ukrajnai helyzet nem javul, ezért továbbra is nagy szükség van Ukrajna támogatására, és bízik abban, hogy a kiképzési misszió létrehozása most zöld jelzést kaphat.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a találkozó másik fő programpontja az orosz turistáknak nyújtott vízumok megszüntetésének kérdése lesz.

Az informális tárgyalások Ukrajnával kapcsolatos részéhez videótelefonon keresztül Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter is csatlakozik. További napirendi pont az EU-beruházások hiányosságai a szervezet védelmi képességeinek növelésébe, de napirenden lesz az afrikai helyzet is – Jana Cernochová cseh védelmi miniszter szerint.

A Pentagon szerint Oroszország küszködik azzal, hogy újabb katonákat találjon az ukrajnai invázióhoz – írja a Guardian.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten adta utasításba, hogy az orosz fegyveres erők létszámát 1,9 millióról 2,04 millióra kell növelni, az összesen 137 ezer fős bővítéssel a harcoló (jelenleg 1,01 millió fős) állomány létszámának pedig el kell érnie az 1,15 milliót.

A Pentagon ugyanakkor úgy véli, hogy hiába törölték el a katonaság felső korhatárát és kezdtek börtönökben is toborzásba, az oroszok haderőbővítési erőfeszítései valószínűleg nem lesznek sikeresek, mert ha sikerül is ennyi újoncot összeszedni, az akkor sem lehet hatékony bővítése a harci erőnek.

A távközlési berendezéseket gyártó finn Nokia is bejelenttette hétfőn, hogy bezárja legtöbb oroszországi vállalkozását. A cég úgy tervezi, hogy 2022 végére az oroszországi alkalmazottak túlnyomó többsége elhagyja a Nokiát, és minden ottani irodájukat kiürítik. Ugyanakkor azt is közölték, hogy amíg le nem zárulnak a kivonulással kapcsolatos jogi ügyek, addig maradni fog képviselete a Nokiának Oroszországban.

Ezzel párhuzamosan a Logitech is megkezdte oroszországi tevékenységének a teljes felszámolását. A svájci cég azt már idén április elején hogy felfüggeszti berendezéseinek az Oroszországba történő szállítását, de azóta is folyamatosan mérlegelték a helyzetet, végül arra jutottak, hogy a körülmények nem teszik lehetővé azt, hogy a korábbiaknak megfelelően üzleteljenek. „Az Oroszországi munkatársainkat mindvégig támogattuk, azonban a bizonytalan helyzet miatt megkezdtük a fennmaradt oroszországi jelenlétünk felszámolását” – áll a cég közleményében.

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, számos más cég után hétfőn az Ericsson is bejelentette, hogy végleg felhagy oroszországi üzleti tevékenységével a következő hónapokban. A vállalat ideiglenesen már áprilisiban leállította oroszországi működését, a végleges kivonulásról azonban csak most döntöttek.

(MTI)

Már Kijevben vannak az ENSZ atomenergia-felügyeleti szervének ellenőrei, akik a tervek szerint szerdán érkeznek meg a dél-ukrajnai Zaporizzsjai atomerőműhöz, és szombatig lesznek ott – írja a Guardian. A megfigyelő csoport feladata, hogy ellenőrizzék: minden a szabályoknak megfelelően működik Európa legnagyobb atomerőművében.

A zaporizzsjai erőművet még a háború elején, márciusban szállta meg az orosz hadsereg, a figyelem középpontjába azonban az utóbbi hetekben került. Az atomerőmű a front közelében fekszik, a környéken pedig a harcoló felek rendszeresen lövik egymást, kölcsönösen azzal vádolva ellenfeleiket, hogy szándékosan az erőművet ágyúzzák.

Ha az atomerőmű egyik blokkja megsérül, könnyen atomkatasztrófába torkollhatnak a harcok.

Hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 6536 fő lépett be Magyarország területére, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 10 870 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 219 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

Budapestre hétfőn 312 ukrajnai menekült, köztük 82 gyermek érkezett vonattal.

Az ukrán csapatok néhány óra alatt több ponton is áttörték az orosz védelmet Herszon közelében – ezt közölte hétfőn Olekszij Arestovics, ukrán elnöki tanácsadó a Sky News szerint. Zelenszkij pedig azt mondta, ha az orosz hadsereg tagjai életben akarnak maradni, akkor ideje elmenekülniük.

Az orosz védelmi minisztérium ugyanakkor ennek épp az ellenkezőjét állítja, szerintük a Herszon körüli és a közeli Mikolajiv régióban folytatott offenzíva „szánalmasan kudarcot vallott”, sok áldozatot követelt.

Az elcsatolt Krím félszigettől északra fekvő Herszon térsége a háború kezdete óta Oroszország megszállása alatt áll.

• Ellentámadásba kapcsolt az ukrán hadsereg a tengerparthoz közeli Herszon város környékén. Azt még nem lehet tudni, hogy ez a hónapok óta tervezett nagy offenzíva lesz, vagy csak egy kisebb támadás.
• Az ukránok szerint újabb 90 ezer embert soroznak be Oroszországban a hadseregbe.
• Elindultak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megfigyelői a zaporizzsjai erőműhöz.
• Prágában tárgyalnak az EU külügy- és védelmi miniszterei arról, hogy kitiltsák-e az orosz turistákat az unió területéről.
• Elképzelhető, hogy soha nem fogják tudni hazaszállítani az Ukrajnában elhunyt ausztrál Dominic Abelen holttestét.
• A svéd Ericsson is felhagy oroszországi üzleti tevékenységével.

A hétfői háborús híreket itt lehet egy helyen elolvasni.