Az amerikai hírszerzés szerint Oroszország százával rendelt drónokat Irántól, de nincs elájulva tőlük
2022. augusztus 30. – 17:32
frissítve
Az elmúlt hetekben az orosz csapatok különösebb felhajtás nélkül megkezdték az Iránból importált drónok éles harcokban való bevetését, azonban amerikai hírszerzési jelentései szerint (melynek megállapításait a Biden-kormányzat a Washington Post, illetve a Reuters újságírójának is kiszivárogtatta), a csend nem véletlen: a Mohadzser-, illetve a Sáhed-sorozatba tartozó harci drónok eddigi szereplését már a tesztfázis során is rengeteg technikai malőr kísérte.
Oroszország az invázió kezdetén mintegy 1500-2000 katonai drónnal rendelkezett, azonban ezek nagy része csak felderítésre alkalmas. Márpedig az elmúlt évtized katonai konfliktusait követően az orosz-ukrán háború első szakasza is megmutatta az irányított rakétákkal és bombákkal felfegyverzett drónok hatékonyságát. A szankciók miatt komoly mikrocsip-hiánnyal küszködő Moszkva hátrányát egy több száz tételes drónbeszerzéssel kívánta mihamarabb ledolgozni, az erről szóló tárgyalásokat már tavasszal megkezdte a saját gyártású drónjait több közel-keleti konfliktusban is tesztelő Iránnal, ahol több orosz operátort is kiképeztek a pilóta nélküli gépek kezelésére, iráni mérnökök pedig több orosz bázison is segédkeztek a drónok működtetéséhez szükséges rendszerek felállításában.
De az idézett cikkekben nyilatkozó amerikai katonai elemzők szerint az iráni drónok számára az Ukrajna által használt kommunikációs- és irányítórendszer-zavaró eszközöknek, illetve a szofisztikált légvédelemnek köszönhetően eddig nem sok babér termett. Ez az amerikai lapok által megszólaltatott katonai szakértők szerint azért is aggasztja az orosz katonai vezetést, mivel – ellentétben a tüzérségi eszközökhöz képest nagy hatótávolsággal rendelkező HIMARS rakétavetőket bevető ukránokkal – jelenleg nem rendelkeznek túl sok eszközzel a frontvonalak mögött elhelyezkedő célpontok precíziós támadására.