Mikolajivot lőtték az oroszok, ukrán ellentámadás indult Herszon környékén

Az orosz erők hétfőn tüzet nyitottak a dél-ukrajnai Mikolajiv város lakóövezeteire, aminek következtében az előzetes adatok szerint két civil vesztette életét és tizenegyen sebesültek meg – közölte Vitalij Kim megyei kormányzó a Telegramon.

Olekszandr Szenkevics mikolajivi polgármester korábban két halálos áldozatról és öt sérültről számolt be. Az Ukrajinszka Pravda jelentése szerint hétfő délután robbanások sorozata hallatszott Mikolajiv és a szomszédos Herszon megyében, a hatóságok arra kérték az embereket, hogy maradjanak az óvóhelyeken.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója közben arra szólította fel a politikusokat és a közvélemény formálóit, hogy ne tegyenek „elhamarkodott, hangos” bejelentéseket az ukrán erők ellentámadásairól, hanem várják meg a hatóságok, illetve a hadsereg hivatalos közlését. „Megértem közös vágyainkat és álmainkat, de mégis azt javaslom, hogy óvatosan kommentáljunk, bármilyen katonai műveletünkről legyen is szó” – fogalmazott a tisztségviselő.

A Japán-tengeren fog manőverezni a Vosztok-2022 stratégiai hadgyakorlat keretében Oroszország és Kína hadiflottája – közölte Alekszandr Fomin orosz védelmi miniszterhelyettes hétfőn a Moszkvában akkreditált külföldi katonai attasékkal.

A Vosztok-2022-t szeptember 1-től 7-ig tartják az Oroszországi Föderáció fegyveres erői vezérkari főnökének felügyelete alatt a keleti katonai körzetben, a gyakorlat az orosz fegyveres erők idei felkészítésének utolsó szakasza lesz.

Fomin szerint az orosz Csendes-óceáni Flotta és a kínai Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészete a Japán-tenger északi és középső részén, valamint az Ohotszki-tengernél, a partközeli vizekben gyakorolja majd az együttműködést. Szerinte a Vosztok-2022 hadgyakorlat védelmi jellegű, és nem konkrét államok és katonai szövetségek ellen irányul.

A gyakorlaton több mint 50 ezer katona, több mint ötezer fegyver és haditechnikai eszköz, köztük 140 repülőgép, 60 hadihajó, naszád és ellátóhajó vesz részt.
A koalíciós csapatcsoportosulások részeként a gyakorlatokon részt vesznek a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete és a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagállamai és más partnerországok parancsnokai, katonai kontingensei és megfigyelők operatív csoportjai. A hivatalos felsorolásban Algéria, Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, India, Kazahsztán, Kirgizisztán, Kína, Laosz, Mongólia, Nicaragua, Szíria és Tádzsikisztán szerepel.

(MTI)

Elindult Bécsből a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) csoportja, hogy ellenőrizzék az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőmű állapotát – közölte az ukrán külügyminisztérium. A küldöttség várhatóan hétfőn érkezik Kijevbe, és a következő napokban kezdhetik meg a munkájukat a dél-ukrajnai nukleáris létesítményben – írta Oleg Nyikolenko, a minisztérium szóvivője a Facebookon. Hozzátette, hogy a 14 nemzetközi szakértőből álló csoportot Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója vezeti.

A zaporizzsjai erőművet a háború elején, márciusban szállta meg az orosz hadsereg. A figyelem középpontjába az utóbbi hetekben került, mivel az erőmű a front közelében fekszik, a környéken pedig a harcoló felek rendszeresen lövik egymást, kölcsönösen azzal vádolva a másikat, hogy szándékosan ágyúzzák az erőművet. Ha az atomerőmű egyik blokkja megsérül, könnyen atomkatasztrófába torkollhatnak a harcok.

Miközben sorra jönnek a hírek arról, hogy többhónapos előkészület után megindult a Krím-félszigettől északnyugatra található Herszon régiójának felszabadítása, a helyzetet műholdak és más felderítőeszközök tucatjaival monitorozó Egyesült Államok igyekszik hűteni az offenzívával kapcsolatos felfokozott várakozásokat. Két, a legfrissebb hírszerzési jelentésekkel felfegyverzett kormányzati tisztségviselő legalábbis arra figyelmeztette a CNN újságíróját, hogy nem eszik olyan forrón a Szását; a fronton tapasztalható mozgások még mindig csak az előkészületi fázis részei, tényleges előrenyomulás, terület-visszafoglalás még nem történt.

A kormányzati szivárogtatások szerint az ukrán haderő egyebek mellett az orosz nehézfegyverzetet, parancsnoki központokat, lőszerraktárakat és más logisztikailag fontos létesítményeket igyekszik megsemmisíteni, hogy a megpuhított védelmi vonalakon könnyebben át tudjanak hatolni a támadó ékek. Ukrajna a háború első fél évében a védekező harcban túlzás nélkül erőn felül teljesített, azonban a teljesen más képességeket megkövetelő támadó műveletekben eddig nem bizonyított.

A háború állásáról, ezen belül a herszoni frontról itt olvashatják Rácz András biztonságpolitikai szakértő gondolatait.

Úgy tűnik, a többhetes előkészületi fázist követően valóban megindult a Herszon visszafoglalását célzó offenzíva. Az ukrán hadmozdulatokról érkező híreken kívül erre utal az a tény is, hogy az orosz hatóságok célkeresztjében működő Gazeta független újság szerint a megszálló hatóságok elrendelték a Dnyeper déli partján található Nova Kakovka civil lakosságának evakuálását. A békeidőben mintegy 45 ezer lakosú város a Dnyeper egyik fontos kikötője, és itt található az energiatermelés és vízgazdálkodás szempontjából egyaránt kulcsfontosságú Kakovkai víztározó duzzasztója is.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz-ukrán háború kitörése óta eddig 29 027 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált. A kérelmek elbírálása folyamatos, eddig 25 640 fő esetében született elismerő döntés – írja az MTI a szervezet közleménye alapján.

Továbbra is folyamatosan nyújtják be menedékes elismerés iránti kérelmüket az Ukrajnából menekülők. Kérelmüket a Főigazgatóság ügyfélszolgálatai mellett már a kormányablakokban is beadhatják.

Áttörte az első orosz védelmi vonalakat és ellentámadásba lendült az ukrán hadsereg az ország déli részén található Herszon város környékén. Azt ugyanakkor még nem lehet tudni, hogy ez a hónapok óta tervezett, egymillió fős hadsereggel kivitelezett nagy ukrán ellentámadás kezdete, vagy csak egy kisebb előrenyomulás.

A helyszínről érkező hírek szerint az elmúlt napok komoly ágyúzásai után az ukrán csapatok több irányból egyszerre indultak meg, és több kisebb települést el is foglaltak. Az offenzíva célja a 300 ezer körüli lakosú Herszon kikötőváros visszafoglalása.

A háború aktuális állását ebben a cikkünkben jártuk körbe részletesen.

(Sky News)

Oroszország üdvözli a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megfigyelőit, akik a héten fogják ellenőrizni, minden szabályt betartanak-e az ukrajnai zaporizzsjai atomerőműben, amelyet március óta tart megszállva az orosz hadsereg. Az ENSZ alá tartozó atomenergia-ügynökség hétfőn délelőtt jelentette be, hogy megfigyelőik útban vannak az erőmű felé.

Mihail Uljanov, Oroszország képviselője a Bécsben székelő nemzetközi szervezetekben megerősítette, hogy az erőmű fogadni fogja az ellenőröket. Szerinte sokat dolgoztak, hogy a látogatás lehetséges legyen, és ki fog derülni: az erőmű egyáltalán nincs olyan rossz állapotban, ahogy azt a nemzetközi sajtó állítja.

(Guardian)

Partvonalra került Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az orosz vezetésen belül az Ukrajna lerohanása elleni offenzíva lassúsága és akadozása miatt – állítja a brit védelmi minisztérium (MoD). Az intézmény szerint mind az ország vezetésében, mind a katonák között folyamatosan csökken Sojgu megbecsültsége.

A MoD titkosszolgálati forrásokra hivatkozva arról is beszámolt, hogy a katonai jelentéseket ma már nem Sojgunak, hanem közvetlenül Putyinnak küldik a tisztek, a miniszter pedig az operatív vezetésből is fokozatosan kiszorul. A friss brit jelentés szerint a katonák között is elég rossz Sojgu megítélése, miután a háború már több mint fél éve tart, és több tízezer orosz katona esett el a harcok során.

Oroszország eredetileg egy néhány napig, legfeljebb néhány hétig tartó villámháborúval akarta térdre kényszeríteni Ukrajnát, ez a terv azonban rövid időn belül kudarcba fulladt. Az oroszok ezt belátva egy idő után kivonultak a megszállt területek egy részéről, és Kelet-Ukrajnára koncentrálták az erőiket, de az offenzíva ott is hónapok óta csigalassúsággal halad.

(Guardian)

Számos más cég után az Ericsson is bejelentette, hogy végleg felhagy oroszországi üzleti tevékenységével a következő hónapokban. A vállalat ideiglenesen már áprilisiban leállította oroszországi működését, a végleges kivonulásról azonban csak most döntöttek.

Az Ericsson a 400 oroszországi munkavállalójának anyagi segítséget fog nyújtani a bezárás miatt. A cég sokadik az Oroszországban bezáró vállalatok sorában, a Dell és a Nokia is kivonult a hadviselő országból.

Bár a bezárások közvetlenül és rövid határidőn belül nem gyakorolnak nagy hatást a háború kimenetelére, hosszú távon hozzájárulnak Oroszország technológiai lemaradásához. Az USA és az EU szankciói miatt, valamint a cégek kivonulása következtében ugyanis az ország nem jut hozzá a fejlesztésekhez szükséges alkatrészekhez, chipekhez, és szoftverekhez, ezzel pedig lemarad a nemzetközi gazdasági versenyben.

(Guardian)

A zaporizzsjai atomerőmű egyik reaktorától mindössze 100 méterre csapódott be egy lövedék vasárnap este – közölte Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség vezetője. A rakéta az egyik kiegészítő épületet találta el, a környéken a radioaktív sugárzás mennyisége nem nőtt.

Zaporizzsja környékén csütörtök óta folyamatosak az ágyúzások, az oroszok és az ukránok pedig egymást vádolják az erőmű bombázásával. Az atomerőmű reaktorait csütörtökön lekapcsolaták az elektromos hálózatról, pénteken viszont visszakapcsolták, és azok most megint működnek.

A háború aktuális állásáról és a zaporizzsjai erőmű helyzetéről ebben a cikkben írtunk bővebben.

(CNN)

Talán soha nem tudják hazaszállítani az orosz-ukrán háborúban az ukránok oldalán harcoló Dominic Abelen holttestét szülőhazájába, Új-Zélandra – ismerte be a szigetország miniszterelnöke, Jacinda Ardern. A 28 éves Abelen fizetés nélküli szabadságon volt, amikor Ukrajnába utazott és önkéntesként csatlakozott az Oroszország ellen harcolókhoz.

Abelen tizedesi fokozattal rendelkezik az új-zélandi hadseregben, holttestének hazaszállítását most mégsem katonai, hanem állampolgári kérdésként kezelték. A miniszterelnök hétfő reggeli rádiónyilatkozatában azt mondta: mivel Ukrajna háborús övezet, nincsen lehetőség a holttest biztonságos hazaszállítására.

Sajtóhírek szerint Abelen egy donbaszi ukrán ellentámadás során halt meg.

(Guardian)

Prágában találkoznak a héten az Európai Unió külügyi és védelmi miniszterei, hogy megtárgyalják az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fontosabb kérdéseket. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője most két részletet is elárult a programmal kapcsolatban.

Az egyik programpont az ukrán hadseregnek nyújtott kiképzési segítség kérdése lesz. Ennek részeként az EU országai közösen segíthetnék Ukrajnát a hadserege fejlesztésében.

A másik fő programpont az orosz turistáknak nyújtott vízumok megszüntetése lesz. A balti államok, Lengyelország és Finnország is szorgalmazzák az orosz turisták teljes kitiltását az Unió területéről, tervüket pedig az EU soros elnökségét ellátó Csehország is támogatja.

Mások, így például Németország nem állnak a terv mellett, szerintük a turistavízumok megszüntetésével az orosz disszidensek menekülési lehetőségei is beszűkülnek majd. Az Oroszországgal határos EU-tagállamok (Finnország, Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország) azon is gondolkodnak, hogy az EU megkerülésével saját hatáskörben tiltják ki területükről az orosz turistákat.

(Guardian)

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrei elindultak a zaporizzsjai atomerőmű felé – jelentette be a szervezet igazgatója, Rafael Grossi a Twitteren. A megfigyelő csoport feladata, hogy ellenőrizzék: minden a szabályoknak megfelelően működik Európa legnagyobb atomerőművében.

A zaporizzsjai erőművet még a háború elején, márciusban szállta meg az orosz hadsereg, a figyelem középpontjába azonban az utóbbi hetekben került. Az atomerőmű a front közelében fekszik, a környéken pedig a harcoló felek rendszeresen lövik egymást, kölcsönösen azzal vádolva ellenfeleiket, hogy szándékosan az erőművet ágyúzzák.

Ha az atomerőmű egyik blokkja megsérül, könnyen atomkatasztrófába torkollhatnak a harcok.

(BBC)

Ahogy megszokhatták az olvasók, új nap új hírfolyamot indítunk az orosz-ukrán háború tudósításába. A vasárnapi teljes hírfolyamot itt olvashatja vissza, a hétfőit pedig kezdjük el a legfontosabb vasárnapi fejleményekkel, címszavakban:

• Putyin aláírt egy rendeletet, ami szerint az Oroszországba került ukránok korlátok nélkül élhetnek és dolgozhatnak Oroszországban
• Az ukránok szerint már több mint 46 ezer orosz katona esett el február vége óta
• Bezárta oroszországi irodáit a Dell Technologies számítástechnikai vállalat
• Oroszország és Ukraja továbbra is azt állítják egymásról, hogy a másik a zaporizzsjai atomerőművet lövi
• Újabb ukrán mezőgazdasági termékeket szállító hajó hagyta el az ukrán kikötőket
• A brit hírszerzés szerint egyelőre nem egyértelmű, hogyan is segít az invázión az orosz hadsereg létszámának növelése
• Az orosz terjeszkedés és megnyilvánulások miatt a NATO megerősíti a jelenlétét az Északi-sarkon

90 ezer katonát hívnak be harcolni az oroszok – állítja Vagyim Skibitszkij, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzésének munkatársa. Az intézmény szerint az oroszok tovább fokozzák a mozgósítást, mivel egyre kevesebben vonulnak be önként a hadseregbe.

Az ukrán oldal szerint az oroszok többféle hadnembe is toboroznak, elsősorban a veszteségeik pótlására. Az idő elteltével azonban egyre nehezebb behívni a katonákat, a legtöbben ugyanis nem hisznek már a harcok gyors lezárásában és nem akarnak meghalni egy bizonytalan kimenetelű, elhúzódó háborúban.

Néhány napja írtuk meg, hogy Oroszország 140 ezer fővel emeli hadserege hivatalos létszámát, amely ezzel 2 millió fő fölé emelkedik.

(Guardian)