Fél éve támadta meg Ukrajnát Oroszország, most mindkét fél a következő lépésre készül

Fél évvel ezelőtt, február 24-én hajnalban indított Vlagyimir Putyin orosz elnök teljes körű letámadást Ukrajna ellen. A fél éve tartó orosz offenzíva kezdetekor sokan arra számítottak, hogy az orosz hadsereg napok alatt beveszi Ukrajnát – hiszen pár héttel korábban Kazahsztánban verték le sikeresen orosz támogatással a rendszerellenes utcai felkeléseket, 2020 végén pedig szintén Moszkva segítségével lett úrrá Alekszandr Lukasenko belarusz diktátor ismét az állampolgárai felett.

Ukrajna viszont kitart a mai napig: ahogyan a háború századik napjára készült összefoglalónkban írtuk, Európa a második világháború óta nem látott harcokat él át, azonban úgy tűnik, Kijev képes lehet megőrizni a függetlenségét. A harcok viszont rég nem látott áldozatokkal is járnak: ukránok milliói hagyták hátra otthonukat, az áldozatok száma pedig a frontvonal mindkét oldalán tízezrekben mérhető. Fél évvel a háború kitörése után állíthatjuk azt is, hogy Putyin elszámolta magát: a Kijev melletti és a Moszkvával szembeni nemzetközi összefogás eredménye, hogy míg Ukrajna európai uniós tagjelölt lett, Oroszországra komoly elszigetelődés vár.

Most összefoglaljuk a nyári hónapok legfontosabb eseményeit, a közeljövő várható fejleményeiről pedig Rácz Andrást, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) külső munkatársát kérdeztük.

Megállapodtak a gabonáról, de nem álltak le a harcok

Június 3-án, a háború kitörése utáni századik napon összefoglaltuk a Telexen született anyagainkat az eseményekről. Több munkatársunk is Ukrajna különböző helyszíneire utazott, Kárpátaljától Lviven, Mikolajiven és Kijeven át egészen az északkeleti Harkivig. Videós kollégáink is beszámoltak például a Kijev környéki mészárlásokról, és az orosz hadsereg pusztításairól számos városban. Sokáig napi szinten, majd később hetente többször válogattunk az ukrajnai háborúról érkezett hírügynökségi képekből is, ezekről itt készítettünk összefoglalót.

A nyár elején már beállni látszott az orosz–ukrán háború frontvonala: miután az orosz erők kivonultak Kijev környékéről, a csapatok Harkivtól kezdve csoportosultak Luhanszk és Donyeck megye megszállt területeinél, majd onnan délnyugatra Zaporizzsja és Herszon megyék déli részeinél. Ezzel sikerült elvágniuk Ukrajnát az Azovi-tengertől, azonban Herszontól nyugatra továbbra is a kijevi vezetés irányítása alá tartoznak a part menti területek. Igaz, az orosz Fekete-tengeri Flotta a háború kezdete óta blokkolja a hajók ki- és bejutását a területre, a blokád miatt pedig hónapokig kérdéses volt, hogy ki tud-e jutni Ukrajnából 20-25 millió tonnányi gabona.

A kibontakozó élelmiszerválság miatt éhínség fenyegette a világ több országát, azonban török közvetítéssel július végén sikerült megállapodnia Oroszországnak török és ENSZ-közvetítéssel Ukrajnával az ukrán kikötőket érintő blokád részleges felszámolásáról. Immáron lassan egy hónapja folyamatosan indulnak útnak kereskedelmi hajók három kikötőből: Odesszából, Pivdenyből és Csornomorszkból.

Az Isztambulban megkötött megállapodás ellenére továbbra is folyamatosak a harcok a két ország között: az oroszok folytatták a felőrlést a keleti fronton, és bár elfoglalták Luhanszk megye teljes területét, egyelőre úgy tűnik, hogy Donyeck megye bevétele nem valószínű belátható időn belül.

Ezzel párhuzamosan egyre aktívabbnak tűnik a déli front, ahol a folyamatos belső partizánakciók mellett nyomulnának az ukrán erők is Herszon felé. Úgy tűnik, az ukrán cél, hogy a Dnyeper (Dnyipro) jobb partját teljes egészében elfoglalják – ebben pedig segítségükre vannak azok a nyugati fegyverrendszerek, melyekkel precíziósan lövik a megye keleti és nyugati partját összekötő három hidat.

Robbanások a Krímben, készülő ellentámadás Herszonnál

Kijev hónapok óta készül egy nagyobb ellentámadásra is, melyet Herszonért indíthatnak meg – feltehetően az oroszok ennek hatására kezdték el rohamtempóban aknásítani a területet, Kelet-Ukrajnával együtt. Az aknák eltakarítása akár évtizedekbe is telhet, ráadásul mivel az oroszok légi aknatelepítést használnak, így ők sem tudják, hol érhetnek földet a robbanószerkezetek.

Ezzel párhuzamosan viszont a déli fronton az oroszok kivonultak a Kígyó-szigetről, ugyanis a Fekete-tengeri Flotta már nem tudta tovább védeni a megszállt támaszpontot az Ukrajnából kilőtt HIMARS-rakétavetők tüzével szemben. A HIMARS-ok felbomlasztották az orosz logisztikát is, a főleg vasútra épülő transzportot ugyanis át kellett állítani teherautókra, amelyek viszont csak lassabban, kevesebb anyagot tudnak szállítani a frontvonalra.

Az elmúlt hetekben pedig olyan robbanások rázták meg a Krím félszigetet, melyek rakétatámadásokra utalnak. Bár a feltételezések szerint Ukrajnából érkező támadásokról lehet szó, ezt az ukrán fél nem ismeri el – Rácz András szerint azért, mert Kijev sem szeretné eszkalálni a mostani helyzetet. Így az orosz vezetés szabotázsakcióként próbálja eladni a robbanások hírét a lakosságnak, miközben az ukránok megmutathatják a hazai közönségnek és Moszkvának is, hogy képesek az orosz csapatok hátországát is támadni.

Közben Ukrajna – Moldovával együtt – tagjelölti státuszt is kapott június végén az Európai Uniótól. Ezzel nemcsak szimbolikusan ismerték el Kijev európai integrációs törekvéseit, de komoly pénzügyi támogatásokhoz is juthat a jövőben, akárcsak a nyugat-balkáni államok, vagy a 2004-es csatlakozás előtt Magyarország is. Persze fontos kiemelni, hogy a tagjelölti státusz nem jelenti azt, hogy belátható időn belül csatlakozhat is Ukrajna az EU-hoz – hiszen Törökország is már évtizedek óta tagjelölt.

Az EU időközben bejelentett egy gázspórolási tervet is, ugyanis az oroszok bizonytalanná tették az Északi Áramlat 1 gázvezeték üzembe helyezését. Ez főleg Németországnak fájt, de a komoly gázáremelkedést most már a magyar fogyasztók is megérzik a rezsicsökkentés-csökkentés miatt. Egy időre megnőtt a feszültség egy másik uniós tagállam, Litvánia és Oroszország között is a kalinyingrádi terület exportblokádja miatt – ezt végül az Európai Unió döntésére oldották fel.

Nem várható egyhamar nagy harci fordulat

Fél évvel a háború kitörése után most arra készül a két fél, mikor indulhat meg a hónapok óta tervezett ukrán ellentámadás a déli fronton. A hídrombolások miatt Herszon megye keleti és nyugati részét már alig köti össze valami, a megrongált hidakat pedig Oroszország kompokkal és pontonhidakkal igyekszik helyettesíteni, amelyeken még el tudják juttatni csapataikhoz a minimálisan szükséges ellátmányt. Azonban Rácz András szerint ha az orosz hadsereg már nem fogja tudni megoldani az itt elszigetelt erői utánpótlását, ki fogja vonni az erőit a Dnyeper folyó nyugati partjáról.

A déli eseményekkel párhuzamosan pedig keleten továbbra is folytatják az oroszok a Donbasz felőrlését – azonban egyelőre nem tűnik úgy, hogy belátható időn belül képesek lennének megszállni Donyeck megye egészét. Rácz szerint nem is várható nagy fordulat a háború eseményeiben belátható időn belül:

„Nyilván minden háborúban vannak kiszámíthatatlan tényezők, tehát ha az oroszoknak sikerül kiiktatni az ukrán vezetést – aminek kicsi az esélye, de nyilván nem nulla –, az lehet, hogy változást hozna. Vagy igen, vagy nem, nem tudjuk. Ha Vlagyimir Putyin orosz elnökkel történik valami, az szinte biztos, hogy változást hozna, de nem tudjuk, hogy pontosan milyen gyorsan. Itt tényleg az a fő üzenet, hogy előrejelezhető nagy fordulat nem látszik.”

Rácz szerint várhatóan az ukrán ellentámadás sem hozhatna gyors változást, ugyanis az oroszok a vártnál gyorsabban tudtak plusz erőket átcsoportosítani Herszon megyébe: „Pontosan nem rekonstruálható, hogy ez mennyire lepte meg az ukránokat, de pillanatnyilag nem látszik esély arra, hogy ez egy villámháborús, elsöprő ellentámadás legyen.

Most több mint 20 orosz zászlóalj-harccsoport van Herszon megyében, míg másfél hónappal ezelőtt még csak 7 darab volt – több mint megkétszerezték az ott jelen lévő erőik számát.”

Azt nem tudni, hogy a 20 zászlóalj-csoportból hányat helyeztek át a Dnyeper nyugati partjára, ugyanis Rácz szerint dinamikusan változik ezek mozgása.

Igaz, az Oroszország-szakértő hozzáteszi, hogy a hivatalosan 800-1000 főből álló harccsoportok valódi feltöltöttsége 500-700 fő körül járhat, ráadásul a húsz zászlóaljból egyet frissen toborzott önkéntesek alkotnak, kettőt pedig „a szó legszorosabb értelmében véve kényszersorozott férfiak Luhanszk megyéből”. „Ezeknek a harccsoportoknak alacsony a harcértékük, de védelmi feladatok ellátására ezek is alkalmasak. Némi egyszerűsítéssel fogalmazva: ha valakit egy védekező pozícióban beraknak egy lövészárokba, az onnantól nem magasztos eszmékért harcol, hanem az életéért."

Orosz belügy maradhat a merénylet Dugin lánya ellen

Augusztus 24. egyébként nemzeti ünnep Ukrajnában: 1991-ben ezen a napon kiáltották ki az ország önállóságát a Szovjetuniótól, azóta pedig minden évben ekkor ünneplik a függetlenség napját. A szimbolikus dátum és a „félévforduló” miatt az ukránok attól tartottak, hogy Oroszország nagyobb támadást indíthat az ország ellen – egyelőre viszont úgy tűnik, nem történt ilyesmi: „Az éjszaka folyamán Dnyipro városát érték nagyon súlyos rakétacsapások, az eddigi talán legsúlyosabbak. Ezzel együtt ezek azért nem a háborút eldöntő csapások egyelőre – persze most nyilván Dnyipróban nem jó polgári lakosnak lenni.

Nincs még vége a napnak, de egyelőre nem látszik, hogy Oroszország valami döntő csapást, vagy döntő fordulatot készülne előidézni a függetlenség napjára, de nem tudjuk. Én egyelőre nem számítok arra, hogy Oroszország valami nagy, váratlan és nagyon pusztító dolgot húzna elő az ünnepnap alkalmából.”

Rácz szerint ugyan lehetséges volna, hogy Moszkva nukleáris fegyvert vessen be, de erre sem utal jel: „Egy héttel ezelőtt azt mondta az orosz vezetés egy magas rangú tagja, hogy nincs szükség nukleáris fegyverek alkalmazására. Az amerikai szövetségesek pedig feltehetően látnák, hogy ha az orosz nukleáris erők mozgolódnának, de nem látszik ilyesmi, és figyelmeztetést sem hallunk az amerikaiaktól. Mellesleg, ha a fronton bevetett harcászati nukleáris fegyverekben gondolkodunk, nem látjuk, hogy az orosz erők elhátrálnak, hogy visszavonulnának a frontvonaltól, márpedig harcászati atomfegyver bevetésénél ezt valószínűleg meg kéne tenniük. Egyszerűen fogalmazva azért, hogy ne pirítsák meg a saját csapataikat.”

Pedig akár az ukrajnai események esetleges eszkalálódására is utalhatnak azok a nyilatkozatok, melyek Oroszországból érkeztek Darja Dugina halála óta: a putyini orosz nacionalista ideológia egyik legfontosabb hirdetője, Alekszandr Dugin lánya egy autó alá rejtett bomba áldozata lett szombat éjjel. A politikai merénylet azonban Rácz szerint inkább az orosz belpolitikára lesz hatással:

„Ürügyet fognak csinálni belőle, és már csinálnak is, de valószínűleg inkább orosz belpolitikai tevékenységek legitimálására fog ez szolgálni, és feltehetően a maradék ellenzékkel való leszámolásra fogják használni.