Letekert klímák, elhagyott nyakkendők, termosztát-hadművelet – így spórolnak az energiával az EU-ban
2022. augusztus 10. – 13:00
Ne kössenek nyakkendőt, kivéve, ha nagyon szükséges – erre kérte Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök múlt pénteken a kormánya tagjait, valamint az állami és a magánvállalatok vezetőit, akik ezzel mutatnának példát, és így kevésbé lenne szükség klímahasználatra. „Így ugyanis energiát spórolhatunk, ami rendkívül fontos az országunk számára.”
Nemcsak Spanyolországban, de az Európai Unió többi tagállamában is egyre több intézkedést hoznak a kormányok az áram- és gázfogyasztás visszafogása érdekében.
Bár a spanyolok nem függenek semmilyen mértékben az orosz gáztól, önkéntes alapon ők is csatlakoztak az uniós miniszterek által megszavazott 15 százalékos gázspórolási tervhez, amelyet egyedül Magyarország utasított el. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint azonban itthon is teljesíteni tudják majd a 15 százalékos célt. Azt is hozzátette, hogy a magyar kormány magától is efelé menne, de a 15 százalékot nagyon magasnak tartják.
A legtöbbet Németország szeretné teljesíteni a tervből, de mind Nyugat- és Dél-Európában, mind a szomszédos országokban egyaránt készülnek arra az eshetőségre, ha Oroszország teljesen elzárná a gázt. Az energiaárak globális növekedése miatt pedig nemcsak a kormányok, de a háztartások is arra kényszerülhetnek szerte Európában, hogy visszafogják a fogyasztást.
Túlteljesítenék a németek az uniós célt
Az Európai Unió energiaügyi miniszterei még múlt héten fogadták el azt a gázspórolási tervet, ami szerint a tagállamok vállalják, hogy önkéntesen 15 százalékkal kevesebb gázt fogyasztanak majd augusztus 1. és március 31. között az elmúlt 5 év azonos időszakának átlagos fogyasztásához képest. Mivel a terv több esetben is kivételt ad egyes tagállamoknak, ráadásul teljes egészében a nemzeti kormányokra bízza annak kivitelezését, ezért több lap, köztük a Washington Post is „felvizezettnek” nevezte az elfogadott gázspórolási célokat. Az Economist szerint pedig a terv nem foglalkozik a valódi kérdéssel: vagyis mi lesz akkor, ha Oroszország elzárja az Európába irányuló gázt.
A gázspórolási terv célja ugyanis az, hogy a tagállamokat fel tudja készíteni arra az eshetőségre, ha Oroszország a téli fűtési szezon előtt teljesen leállítja a nyugati irányú gázexportot. Bár korábbi elemzésünkben arról írtunk, hogy egy ilyen lépés Moszkvának is nagyon fájna, az elmúlt hónapokban a Gazprom kifejezett manővereket tett a szűkítés irányába. Ma már csak a háború előtti gázmennyiség ötöde folyik át Németország felé az Északi Áramlat 1 gázvezetéken, több ország (köztük Lettország, Litvánia, Bulgária, Lengyelország és Hollandia) irányába pedig teljes egészében leálltak a gázszállítások.
Eddig összességében 5 százalékkal csökkent az Európai Unió függősége az orosz gáztól, ezt a szintet pedig tovább mérsékelnék, különösen Németországban. Az ukrajnai háború előtt még a németek gázellátásának fele érkezett Moszkva felől, ez az arány pedig mostanra ugyan már csak a gázellátás harmadát teszi ki, a berlini kormány így is azzal számol, hogy túl kell teljesíteniük a 15 százalékos uniós célt. Erre még a megállapodás előtt célzott több dél-európai politikus, köztük a spanyol környezetvédelmi miniszter is:
„Más országokkal ellentétben mi, spanyolok energia szempontjából nem léptünk túl azon, mint amit megengedhettünk magunknak”
– mondta Teresa Ribera Rodríguez, az Economist szerint nem véletlenül: az évekkel ezelőtti euróválságban a szigorú német álláspontot képviselő pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble is arról beszélt, hogy Németország nem mentene ki egy olyan tagállamot, amely a lehetőségein túl költekezett.
Most viszont Németország került bajba, hiszen a kormány továbbra is kitart az atomerőművek lekapcsolása mellett – miközben most az orosz energiától is próbálja függetleníteni magát. Robert Habeck gazdasági miniszter szerint a tél keménységétől függ, mennyire tudják megugrani az utóbbi célt, de reméli, hogy „16, vagy akár 20 százaléknyi” energiát is meg tudnak spórolni a lépésekkel.
- Így a német városokban – köztük első körben Hannoverben – lekapcsolták a műemlékeket világító reflektorokat;
- a köztéri szökőkutakat;
- az uszodákban és a sportcsarnokokban pedig már csak hideg vízzel lehet zuhanyozni;
- a város önkormányzatának épületeiben betiltják a mobil klímákat és a hősugárzókat;
- és csak október 1-jén kapcsolják be a fűtést, legfeljebb 20 fokra beállítva.
Christian Lindner pénzügyminiszter emellett arról beszélt, optimalizálni lehetne a gázfűtési rendszerek beállításait, karácsony és újév között pedig otthoni munkavégzésre átállítani a munkahelyeket, hogy a két ünnep között ne kelljen befűteni az irodákban. Ezzel szerinte meg lehetne előzni, hogy „olyan komikus tanácsokat adjunk az embereknek, mint hogy hogyan zuhanyozzanak” – utalt ezzel arra, hogy zöldpárti minisztertársa,
Habeck, arra buzdította a németeket, hozzá hasonlóan fürödjenek rövidebb ideig.
Termosztát-hadművelet
Németország mellett Hollandia is a Gazprom egyik legnagyobb ügyfelének számított az EU-ban, azonban május végén a gázóriás elzárta a csapokat az ország irányába. Erről júliusban büszkén számolt be a Reutersnek is a hágai energiaügyi miniszter, ám mivel a téli szezonban egy teljes európai gázelzárás őket is kényelmetlenül érintené, ezért további lépésekkel spórolnának a gázon: „Takarékoskodnunk, takarékoskodnunk és takarékoskodnunk kell” – mondta Rob Jetten. A megnövekedett energiaárak miatt a holland kormány 800 euró (kb. 317 ezer forint) egyszeri segélyt biztosít a háztartásoknak, valamint csökkentette az energiahordozók áfáját és jövedéki adóját is.
Franciaország is egyszeri segélyt ad a háztartásoknak – itt viszont csak 100 eurós (kb. 39,6 ezer forint) tételeket osztogat a kormány. Cserébe viszont kemény, 750 eurós (kb. 297 ezer forint) bírságot kaphatnak azok az üzletek, amelyek nyitott ajtó mellett üzemeltetik a légkondit. A spórolás jegyében betiltották az utcai fényreklámokat – a vasútállomások és a repterek kivételével – éjjel 1 és reggel 6 óra között, az üzletek kivilágítását pedig a napi zárással együtt le kell kapcsolni. A lakosságot arra szólították fel Párizsból, hogy kapcsolják ki a wifiroutereket és a televíziókat, ha elmennek otthonról, és persze minden szobában kapcsolják le a villanyt maguk után.
Emellett a közintézmények termosztátjait is magasabban kell tartani nyáron és alacsonyabban télen – ahogyan Olaszországban is. A gázspórolási terv elfogadása során Mario Draghi megbuktatott kormányának még sikerült azt a kompromisszumot kiharcolnia, hogy az olaszoknak csak közel 7 százalékot kell vállalniuk az uniós 15 százalékos célhoz képest. Draghi viszont már nem tudta keresztülverni azokat az elképzeléseit a római parlamenten, hogy a spórolás jegyében lekapcsolják a műemlékek díszkivilágítását, és az üzleteket minél hamarabb, már este 7 órakor bezárják. Azonban továbbra is tervben van az, hogy a magyar extraprofitadóhoz hasonlóan különadókat vessenek ki a magas energiaárakból profitáló vállalatokra.
Görögországban az állami intézményekben a klímahasználat korlátozása mellett bejelentettek egy 640 millió eurós programot is az épületek nyílászáróinak és a fűtési-hűtési rendszereinek korszerűsítésére. Mivel az ország 40 százalékban függ az orosz gáztól, ezért a „termosztát-hadműveletnek” is elnevezett tervben még az idén 10 százalékkal csökkentenék a görög energiafogyasztást – 2030-ra pedig 30 százalékkal vágnák ezt meg az eddigi átlaghoz képest.
Szlovákia viszont még többet is fogyaszthat
A szomszédos országokban is készülnek a gázspórolásra: Románia elnöke, Klaus Iohannis szerint mivel „komplikált” tél vár Európára, ezért szükség van a 15 százalékos spórolási tervre. „Alternatív gázbeszerzési lehetőségek után kell néznünk, megújulóenergia-forrásokba kell fektetnünk, ugyanakkor takarékoskodnunk kell ott, ahol lehet. Ismétlem: ott, ahol lehet.”
„Takarékoskodni ésszel kell. Nem úgy kell elképzelni, hogy valakinek fagyoskodnia kell, nem úgy kell elképzelni, hogy bárki is azt akarná, hogy ne legyen gáz az ipari termelésre. Mindennek működnie kell”
– idézi a román államfő szavait a Transtelex. Iohannis szerint megoldható a spórolás anélkül, hogy „teljes iparágakat kelljen bezárni”, sőt a szomszédos Moldovát is kisegítenék, amennyire csak lehetséges.
Ausztria szerint „erőteljes erőfeszítésekkel”, de tartható a 15 százalékos cél, ehhez pedig szükség lesz a fűtési szezon elején egy célzott energiatakarékossági kampányra a lakosság körében. Igaz, a bécsi Standard szerint a lakosságnak pénzügyi ösztönzőkre lesz szüksége ahhoz, hogy tartani tudja magát a spórolási fegyelemhez. Egyelőre csak fontolgatják azt, hogy fűtési korlátozást vezessenek be a középületekben vagy épp a kiskereskedelmi láncoknál, de Leonore Gewessler energiaügyi miniszter szerint akár az autópályákon megengedett maximális sebességet is korlátozhatják. A Standard szerint bár utóbbival csökkenhetne a benzinfogyasztás, de nem egyértelmű, hogy mennyire – és az osztrák OMV nem ad tájékoztatást arról, mennyi földgázt fogyaszt a schwechati olajfinomító működtetése.
Szlovákia viszont az uniós megállapodás szerint még többet is fogyaszthat az elmúlt öt év átlagánál, írja az Új Szó. Bár az elmúlt öt évben augusztustól márciusig átlagosan 3,674 milliárd köbméter gázt fogyasztottak az országban, Szlovákia esetében nem az utolsó öt évet, hanem a magasabb fogyasztást produkáló 2021-es adatokat vették figyelembe az uniós spórolási tervnél. Eszerint pedig az országnak télen csak egy 3,9 milliárdos fogyasztási plafonhoz kell tartania magát.
Történelmi sokk a brit reálbéreken
Vannak olyan uniós tagállamok is, amelyek úgy mentek bele a gázspórolási tervbe, hogy alig vagy egyáltalán nincsenek kitéve az orosz importnak: Írországban például már most arra szólították fel a lakosságot, hogy csökkentsék a benzinfelhasználást, és fogyasszanak otthon kevesebb energiát, írja a Guardian. Az ír Fenntartható Energiaügyi Hatóság a nappalikban 20, az elő- és hálószobákban pedig 15-18 fokra állíttatná be a termosztátot, sőt még a mosó- és mosogatógépek használatát is korlátozná. Ha pedig ez nem lenne elég, az egyik közműszolgáltató még a teafőzési szokásokat is a spórolási tervhez igazítaná:
„Ne töltsék tele a vízforralót. Ha megállnak a munkában egy kávészünetre, csak annyi vizet forraljanak fel, amennyire szükségük van.”
Az EU-n túlnézve a szomszédos Egyesült Királyságban is érzik magukon a globális energiaválság jeleit: a 70-es évek óta nem látott mértékben nőnek az energiaárak, a jegybanknak megfelelő Bank of Englandet vezető Andrew Bailey szerint pedig a számlák miatt „történelmi sokk éri a reálbéreket”. Az átalakulófélben lévő brit kormány egy 400 fontos (kb. 188 ezer forint) segéllyel próbálja megfoltozni ezt a kiesést, ami mellé a rászoruló családok további 650 fontot kaphatnak, a nyugdíjasok pedig 300 fontnyi támogatásban részesülhetnek a télen. Ennek ellenére
a brit háztartások több mint nyolcada úgy érzi, nem tud hova spórolni az energiával, a háztartások majdnem fele pedig aggódik amiatt, hogyan fogja tudni kifizetni a lakbérét a növekvő árak mellett.
Spanyolországban viszont remélik, hogy bár csak 7-8 százalékot kell spórolniuk a 15 százalékos uniós célszám helyett, az emberek ezt sem érzik majd meg a hétköznapokban. Persze Teresa Ribera Rodríguez energiaügyi miniszter szerint ehhez a miniszterelnök nyakkendőjének kioldásán túl arra is szükség lesz, hogy
teljesen rutinszerűvé váljon az, hogy egy szobából kilépve lekapcsoljuk a villanyt.
A madridi kormány is különadókat vetett ki az árnövekedésből profitáló energiacégekre, és csökkentette az energiafogyasztásra kivetett áfát is.
Az országban viszont annak ellenére ugrottak meg az energiaárak – 2022 első negyedévében 411 százalékkal az egy évvel korábbi időszakhoz képest –, hogy a spanyolok egyáltalán nem függenek az orosz energiahordozóktól. Hasonlóan döbbenetes számokat mért az Európai Bizottság Portugáliában, Görögországban (343 százalék), Franciaországban (336 százalék) és Olaszországban is (318 százalék). Ilyen árak mellett pedig könnyen elképzelhető, hogy a kormányok spórolási törekvései mellett a lakosság önként kényszerül majd arra, hogy takarékoskodjon az energiával.
