Rengeteg kérdés maradt Nazarbajev után Közép-Ázsia legvidámabb barakkjában

Hétfőn is lehetett hallani lövéseket az utcán, de lényegében helyreállt a feszült nyugalom Kazahsztán legnagyobb városában a múlt heti fegyveres összecsapásokba torkolló tüntetések után, amelyeknek több mint 160 halálos áldozatuk volt – derült ki egy Almatiban élő helyi lakos Telexnek adott beszámolójából. A szociális alapon indult tiltakozások közben hatalmi harc is folyik az eliten belül, amit több magas rangú rendőr, hírszerző váratlan halála kísért.

„Most épp van internet, hét perc múlva megint lekapcsolják” – mondta a pénzügyi területen dolgozó szakember. A beszélgetés nem sokkal később meg is szakadt, bár kerülőutakon bizonyos csatornák, így a Telegram üzenetküldő szolgáltatás mégis elérhető volt. Hétfőn a későbbi órákban már több kazah oldal is látogathatóvá vált.

Az éjszakai kijárási tilalom érvényben van, de nappal a városban zajlik az élet, működnek a boltok, „már amelyiket nem rongálták meg és fosztották ki” az elmúlt napokban.

Most már az ellátással sincsen gond, két napja még gyorsan szétkapkodták a kenyeret is, de rögtön érkezett új szállítmány, mostanra nincsenek pánikvásárlások – jellemezte a helyzetet a helyi lakos.

Azt mondta, a romokat, kiégett autókat most takarítják el, az utcákon sokfelé látni katonákat, és zajlanak a „tisztogatási akciók”, azaz a fegyveres ellenállással gyanúsított, terroristáknak minősített tüntetők elfogása. A hírek szerint Almati közelében száz fegyverest fogtak el, összesen pedig legkevesebb 7939 embert vettek őrizetbe.

35 ezer forintos fizetéssel régóta érett a tiltakozás

A kormány interpretációja szerint külföldi beavatkozási kísérlet állhat a zavargások hátterében, ám ez beszélgetőpartnerünk szerint legfeljebb részben igaz. Valóban lehettek üzbég és kirgiz fegyveresek a radikális tüntetők között, és voltak „oroszul kevéssé tudó kazahok is” – ami ebben az értelmezésben arra utal, hogy valószínűleg nem Kazahsztánban éltek –, szerinte azonban fontosabb, hogy a fegyveres összecsapásokba torkollott tiltakozásoknak az olajban és más ásványi kincsekben, főként uránban gazdag országban megvolt a szociális alapjuk.

Az 50-70 ezer tengés (kb. 35-50 ezer forintos) fizetések nem a kirívó minimumot jelentik, sokan élnek ennyi pénzből, ami az elmúlt két év inflációja miatt egyre nehezebb. Ezért is válthatott ki nagy tiltakozást az üzemanyagként használt autógáz (LPG) költségvetési támogatásának megszüntetése, amely miatt január 1-jétől kétszeresére ugrott az üzemanyag ára.

„Elegünk van abból, hogy az ország Nazarbajevék zsebébe került” – mondta ahhoz képest váratlanul, hogy a beszélgetés során elismerte, hogy az elmúlt 30 évben Kazahsztán sorsa jóval szerencsésebben alakult a posztszovjet szomszédokénál: volt érezhető gazdasági gyarapodás, és elkerülték az etnikai zavargásokat, nem volt látványos elvándorlás a 19 milliós ország hatodát kitevő oroszok körében sem.

„De eltűnt az egyébként is vékony középosztály, nagy tömegek élnek kis fizetésből, hitellel terhelten, miközben a legfelső vezetés milliókat keres.” A bérfeszültséget növeli, hogy a vezetőség sok helyen a politikai elit rokonságából kerül ki, akik gyakran nem is végeznek érdemi munkát, beosztásuk csak kifizetőhelyként szolgál.

Közpénzjellegüket elveszítő tengék

„A nemzeti cégek bevételének nagy része a költségvetés helyett külföldre szivárog” – adta meg a közpénzjelleget elveszítő pénzek kazah definícióját a pénzügyi szakember. Az alacsony fizetések szerinte az olajszektorban dolgozók széles rétegeire is vonatkoznak, nem csak a gazdaság más területeire.

A békés tiltakozás szerinte teljesen érthető volt. Az, hogy ez Almatiban fosztogatásba is átcsapott, megmagyarázható azzal, hogy a kétmilliós egykori fővárosban jelentős a jövőkép nélküli fiatalok tömege, akik az ország szegényebb régióiból áramlottak a nagyvárosba. A Kazahsztánt már a szovjet érában is vezető, elnökként 2019-ig, utána informálisan irányító Nurszultan Nazarbajev tette át Almatiból az ország központját a később róla Nur-Szultanná átnevezett Asztanába.

A fegyveres támadásokat viszont szerinte is inkább „külföldről érkezett szakállas radikálisok” követhették el. „Ez egy szép, kényelmes város, jobb, mint Oroszországban, az emberek békések, jól megvannak oroszok, üzbégek, kazahok egymással” – mondta az orosz–kazah gyökerű forrás, aki szerint a békés tüntetéseken oroszok is részt vettek, ők azután húzódtak vissza otthonaikba, hogy a tiltakozás egy része erőszakos irányt vett, és a zavargások során legalább 18 rendfenntartó is meghalt.

Arról nem akart találgatni, hogy ki állhatott a támadás mögött, de megjegyezte, hogy nehezen érthető, hová tűnt egy időre a repülőtér és több adminisztratív épület őrsége nem sokkal a zavargások előtt. A repülőteret például ellenállás nélkül vette be egy időre a múlt héten néhány tucat fegyveres, ami miatt Almati ideiglenesen nem is fogadott gépeket. Arról, hogy a szociális konfliktus által lángra lobbantott zavargást az eliten belüli ellentétek is tüzelhették, itt és itt írtunk bővebben.

„Kedden Kaszim-Zsomart Tokajev beszédet tart, sokat várunk tőle, remélem, eléri, hogy az állami bevételek valóban a költségvetésbe jussanak” – mondta a pénzügyi szakember a kazah elnökről szólva.

Az utód címet kapott, hatalmat nem, Putyin a nevét se tudja

Tokajev ugyan 2019-ben Nazarbajev kijelölt utódjaként lett elnök, de elődje nem engedte el a kezét, sokáig őrizte az állampártként funkcionáló Nur-Otan elnöki posztját – ettől tavaly novemberben vált meg – és a Nemzetbiztonsági Tanácsot is vezette –, ahonnan január 5-én, már a zavargások közepette mondott le Tokajev javára. Ez nem sokkal azután történt, hogy az elnök behívta a moszkvai vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) békefenntartóit. A 2500, nagyrészt orosz katona megjelenése jelezte, hogy Tokajev Moszkva támogatását élvezi, ami erőt adhatott az eddig Nazarbajev árnyékában tevékenykedő elnöknek.

Vlagyimir Putyinnak azonban rövid időn belül másodszor sikerült éreztetnie Tokajevvel, hogy a Kreml még nem tekinti politikailag nagykorúnak: december 28-án Szentpéterváron a FÁK-országok vezetőinek informális találkozóján az orosz elnök inkább az előddel, Nazarbajevvel tárgyalt, a szintén jelen lévő kazah elnök csak egy gyors beszélgetést és moszkvai meghívást kapott.

Hétfőn pedig az ODKB-megbeszélésen Putyinnak sikerült eltévesztenie a kazah elnök nevét: Kaszim-Zsomart Kemelovics Tokajevből lett Kemel Zsomartevics Tokajev. Így annak ellenére szerzett kellemetlen pillanatot az apai és keresztnév megkavarásával a kazah elnöknek Putyin, hogy valójában támogatásáról biztosította őt.

Ez a támogatás azt is jelenti, hogy a Kreml vélhetően nagyobb befolyással lehet az új vezetés összetételére Kazahsztánban,

amely a szoros szövetség ellenére eddig óvatosan egyensúlyozott Moszkva, Peking és a Nyugat között, például azzal is, hogy az olajiparba mindenhonnan vonzott be meghatározó befektetőt.

Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken szerint kérdéseket vet fel az orosz segítségnyújtás, mondván, „ha egyszer az oroszok már bent vannak a házban, nehéz őket rábírni a távozásra”, és az is beszédes, hogy a rend helyreállításához Kína is felajánlotta segítségét.

Elbaszi elvonul

Ami a feltételezett Nazarbajev–Tokajev – illetve a mögöttük álló csoportok – közötti feszültséget illeti, eltérő hírek vannak arról, hol is van az egykori elnök, aki évekkel korábban az „Elbaszi”, azaz a „nemzet vezetője” címet is megkapta. Korábbi hírek szerint Nazarbajev elhagyta Kazahsztánt, más beszámolók szerint viszont az országban maradt, szoros kapcsolatban áll Tokajevvel, segítve munkáját. Ezek szerint a hírek szerint Nazarbajev önként mondott le Tokajev javára a Nemzetbiztonsági Tanács vezetéséről.

Ez mindenképp a Nazarbajev-korszak végét jelenti, ezért sem valószínű, hogy az országot lényegében mostanáig, 35 éven át vezető, hamarosan 82 éves Nazarbajev önként mondott le minden posztjáról. Az érdekcsoportok hatalmi harcára utal az is, ami a hírszerzésért felelős Nemzetbiztonsági Bizottság (KNB) élén zajlott le: január 6-án menesztették a KNB vezetőjét, majd két nappal később hazaárulás vádjával őrizetbe is vették Karim Maszimovot és más tisztviselőket. Hétfőn pedig a KNB otthonának udvarán holtan találták a fővárosban – az Almatiban zajló zavargásoktól ezer kilométerre északra – a KNB ezredesét, Azamat Ibrajevet.

Ugyanekkor két megyei rendőri vezető is meghalt a munkahelyén: egyikük öngyilkos lett, másikukkal szívinfarktus végzett – jelentette a Sputnik orosz állami hírügynökség.

Türkmenisztanizálódhat Kazahsztán?

Beszélgetőpartnerünk meglátásait támasztotta alá az orosz nyelvű Vlast.kz lapban megjelent interjú, amelyet Nazarbajev korábbi tanácsadója adott. A gazdasági szakember szerint a Kazahsztán nyugati, olajtermelő részén indult tüntetések békések voltak, valódi és megalapozott gazdasági, szociális problémákra reagáltak. Kuat Akizsanov szerint a szociálisan érzéketlen kazahsztáni kapitalizmus, a munkavállalói jogok figyelmen kívül hagyása, a szakszervezetek felszámolása mind fokozta a feszültséget. Ez azonban szerinte sem magyarázza meg, hogyan csapott mindez át Almatiban váratlanul fegyveres szakaszba.

Szerinte megvan a kockázata annak, hogy a hatalom keményebb megoldást támogató szárnya inkább tovább szűkítene a társadalom mozgásterén. „De ennél tovább hová? Ebben az esetben nem is tudom, talán Türkmenisztánná változna az ország” – mondta Akuzsinov, utalva a gázforrásokban gazdag, a viszonylagos jólétért cserébe személyi kultusszal átitatott diktatúrát létrehozó posztszovjet szomszédra.

Reményei szerint Tokajev személyisége révén Kazahsztán liberálisabb irányt vesz – a jelző itt szociálisan érzékenyebb hozzáállást jelent –, és olyan kormány alakul, amely a gazdasági problémák társadalmi hatását elismeri, erőszakos elfojtás helyett pedig megoldást kínál.

Tokajev kedden áll a parlament elé az új kormány összetételére vonatkozó javaslattal. Várhatóan a kormány ideiglenes vezetését a múlt héten átvevő Alihan Szmailov gazdasági szakember kap felkérést kormányalakításra.

Nur-Szultan, Moszkva és Budapest is hasonló zavargókat lát

Az esetleges belső, Nazarbajev és Tokajev, illetve a hozzájuk kötődő csoportok közötti konfliktus azonban nem jelenik meg a történtek hivatalos értelmezésében. Tokajev hétfőn arról beszélt: „Spontán tüntetések álcája alatt zavargások hulláma tört ki. Világossá vált, hogy a fő cél az alkotmányos rend aláásása és a hatalom átvétele volt. Államcsínykísérletről beszélünk.” Hogy kik ezek a belföldi és külföldi erők, azt korábban sem mondta ki, ahogyan Putyin sem. A megnevezetlen erőkről szóló teóriát tette magáévá a magyar külügyminiszter is. Facebook-bejegyzésében

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy Kazahsztánban megpróbálták megdönteni az alkotmányos rendet, és egy jól koordinált akció keretében támadták meg magát a kazah államot.

A miniszter szerint Magyarország kiemelten kezeli a közép-ázsiai térséget, ezért is vált a Türk Tanács megfigyelő tagjává, amelynek köszönhetően kedden a testület videókonferencián is részt vehet, hogy megvitassa a kazahsztáni helyzetet.

A jelek szerint a zavargások okozta fegyveres fenyegetettség közvetlen veszélye elhárult, ez azonban nem teszi semmissé azoknak a magyar állampolgároknak az igényét, akik a magyar kormányhoz fordultak hazaszállításuk érdekében. Szijjártó Péter hétfői Facebook-posztjában jelezte: hat magyar állampolgár és családtagjaik orosz segítséggel Oroszországba repültek, ahonnan a Magyar Honvédség gépe szállítja őket Magyarországra.