Letakart holttestek, szétlőtt Mariupol, elítélt orosz katona – a háború 100 napja képekben
2022. június 3. – 00:02
frissítve
Február 24-én Oroszország hadüzenet nélkül megtámadta a szomszédos Ukrajnát, a háborút következetesen, azóta is különleges katonai műveletnek hívva. A konfliktus soha nem látott európai menekültválságot, élelmiszer- és üzemanyagár emelkedést okozott, Oroszország pedig olyan szankciókkal szembesül, amire évtizedek óta nem volt példa.
Az orosz-ukrán háborút bemutató ügynökségi képekből válogattunk a konfliktus 100. napján. Összefoglaltuk azokat a beszámolókat is, melyekben kollégáink a helyszínről tudósítottak, videós összegzésünket pedig itt találja.
Szőnyeggel takarnak le a Harkivhoz közeli Csugujevben egy halottat, aki hivatalosan az első halálos áldozata az Ukrajnát ért orosz agressziónak 2022. február 24-én.
Helena, az 53 éves sérült tanárnő fotója bejárta a világot a háború első napján.
Ukrán katonaorvos vizsgál egy holttestet Kijevben a háború második napján.
A teherautó átvizsgálása után derült ki, hogy az ukrán egyenruhás katonák valójában orosz szabotőrök és az orosz hadsereg így próbált volna meg beszivárogni a fővárosba. Az akció után kijárási tilalmat vezettek be.
Menekülők egy felrobbantott híd romjai között Irpinyben.
A megszállás első heteiben az orosz hadsereg intenzíven támadta a fővárost és környékét, ahonnan százezrével menekültek az emberek. Az oroszok viszonylag gyorsan akartak stratégiai pontokat elfoglalni az országban, hogy könnyebben átvehessék Ukrajna irányítását, a villámháborús terveik azonban kudarcot vallottak.
Rakétatalálatot kapott lakóház Kijevben.
Február 26-án, mikor az épületet eltalálták, az oroszok azt kommunikálták, hogy civil célpontokat nem, csak katonai létesítményeket támadnak.
Ukrán katona sétál el két letakart holttest mellett Irpinyben.
Miután az oroszok egyértelműen támadták Kijevet, az ukrán erők evakuációs útvonalakat jelentettek be, amerre a civil lakosság elhagyhatta az ostromlott területeket. Március 6-án egy ilyen útvonalat vett tüzérségi tűz alá az orosz hadsereg.
Orosz csapatok Ivankiv közelében.
A Maxar felvételen látható, Kijev irányába tartó, több kilométeres orosz konvoj elérte a 64 kilométer hosszúságot, de a csapatok sebezhetősége miatt végül feloszlott.
Terhes nőt evakuálnak a mariupoli szülészeti klinikáról, miután március 9-én orosz tüzérségi támadás érte az intézményt. A nő napokkal később meghalt.
Orosz katona a mariupoli színház romjai között.
A délkelet-ukrajnai Mariupol az orosz invázió kezdete óta a háború egyik forrópontja, a várost rendszeresen légicsapások érték. Március 16-án bombatámadás érte a város színházát, amit a helyiek óvóhelyként használtak. A támadáskor több, mint ezren voltak az épületben, az áldozatok száma az ukrán kormány szerint meghaladta a háromszázat, de az AP később akár kétszer ennyi halálos áldozatról írt. Miután a város orosz irányítás alá került, sajtóbejárást tartottak a színházban, a felvétel is ekkor készült.
Megsemmisült harckocsik Bucsában.
Kijev elővárosában a Vokzalna utcában csapdába estek az előrenyomuló orosz csapatok, ahol nagy veszteséget szenvedtek el. Azonban több, mint egy hónapig tartott a település megszállása, mire visszavonták az orosz erőket az ország keleti felébe. Az oroszok kivonulása után agyonlőtt civileket, tömegsírokat és más háborús bűncselekmények nyomait fedezték fel.
A bucsai utcákon hátra kötött kezű civilek holttesteit találták meg, a város különböző pontjain pedig tömegsírokat.
Helyi tisztviselők és katonák vizsgálnak egy szétlőtt magtárat Herszonban.
Az ukrajnai háború hatásait világszerte érezni lehet, megnőtt az üzemanyag ára és az élelmiszerellátás is akadozik, lévén Ukrajna jelentős gabonaexportőr. Az orosz katonai stratégia részét képezi a civil célpontok támadása, beleértve az élelmiszerraktárak és magtárak támadása.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április 3-án Bucsába látogatott.
Légifelvételen a szétlőtt Mariupol külvárosa.
A várost sokáig tartották az ukrán erők, de a keleti csapatösszevonásokkal párhuzamosan az orosz hadsereg három hónap ostrom után elfoglalta az Azovi-tenger partján fekvő, egykor 450 ezres kikötővárost.
Tarasz Bobanyics temetése a lvivi Szent Péter és Pál helyőrségi templomban.
Egy interjúban Zelenszkij elnök azt mondta, naponta 60 és 100 közé tehető az ukrán katonai áldozatok száma és mintegy 500-an sérülnek meg a Kelet-Ukrajnában vívott harcokban.
Sérült katona a mariupoli Azovsztal acélmű alatti bunker segélyhelyén.
Miután a kikötőváros orosz fennhatóság alá került, az egyetlen hely, ahol az ukrán védők még nem adták meg magukat, az Azovsztal acélmű volt, ami alatt kiterjedt óvóhelyhálózat húzódik. Több hétig tartó ostrom után előbb a még lent lévő civileket evakuálták, később az Azov-ezred tagjai is megadták magukat.
Idős férfi lángoló garázsa előtt a donbaszi Liszicsanszkban az orosz invázió 96. napján. Miután az oroszok visszavonták a csapataikat Kijev környékéről, az erőiket a keleti országrészre koncentrálták, ahol intenzív új offenzívába kezdtek.
Vagyim Sisimarin orosz őrmester perének tárgyalásán egy kijevi bíróságon 2022. május 18-án.
A 21 éves orosz katonát életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte a bíróság, miután beismerte, hogy agyonlőtt egy 62 éves, fegyvertelen civil férfit az északkelet-ukrajnai Szumi megyében. Sisimarin az első orosz katona, akit Ukrajnában bíróság elé állítottak háborús bűntett elkövetésének vádjával. A kép hátterében az áldozata felesége ül.
Aknatűz a Liszicsanszkba vezető út mellett. Az oroszok a háború 99. napjára a Donyec folyó partján fekvő Szeverodonyeck nagy részét ellenőrzésük alá vonták. Még folytatódik a település védelme, de az ukrán csapatok egy része a közeli Liszicsanszk felé vonult vissza.