Ukrajna 20 százalékát szállhatták meg az oroszok, Szeverodonyeck civiljei bunkerekben ragadtak

Az ukrán erők sikerrel küzdöttek az oroszok ellen Szeverodonyeck városában, de a Donbász térségében nem változott a helyzet az elmúlt 24 órában – mondta el Volodimir Zelenszkij szokásos késő esti videóüzenetében.

Zelenszkij emellett megköszönte Joe Biden amerikai elnöknek, hogy HIMARS rakétarendszereket ígért Ukrajnának, illetve elmondta, hogy jó híreket vár a fegyverszállítással kapcsolatban más partnerországoktól is.

Magyarország józan eszét és kemény politikai kiállását méltatja Mihail Uljanov, Oroszország bécsi ENSZ-nagykövete, amiért Kirill pátriárka lekerült az uniós szankciós listáról – írja a Hvg.

„Szóval Kirill pátriárka neve kikerült a 6. szankciócsomagból Magyarország szilárd álláspontja, józan esze és politikai akarata miatt, amivel megakadályozta újabb súlyos problémák létrejöttét. Mi is volt a többi EU-állam álláspontja ebben a kérdésben? Például Görögországé?” – vonta kérdőre a többi tagállamot Uljanov Twitteren.

Ahogy azt írtuk, az Európai Unió végül nem vet ki szankciókat Kirill pátriárka orosz egyházfőre, hogy Magyarország ne vétózza meg az Oroszország elleni hatodik szankciós csomagot.

Korábban írtunk arról, hogy sajtóértesülések szerint Magyarország vétóra készült a pátriárka miatt. Orbán Viktor erre úgy reagált, hogy mindenki ismeri a magyar kormány álláspontját a kérdésben, és az EU-csúcson senki nem emelt szót ellene.

A pátriárkáról és Putyin elnökhöz fűződő viszonyáról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Elkezdik evakuálni Szlovjanszk városából a civileket – írja a Guardian.

A kelet-ukrajnai bombázások egyre hevesebbek, a szintén szorult helyzetben lévő Szeverodonyeck közelében fekvő város pedig nemrég víz és áram nélkül maradt. A korábban 100 ezer lakost számláló Szlovjanszk polgármestere csütörtökön felszólította a lakosságot, hogy éljenek a lehetőséggel, és meneküljenek el a városból.

Szlovjanszkot már több támadás is érte, a helyiek szerint egyre gyakoribbak az ágyúzások. Egy orosz csapásban három ember meghalt, hatan pedig megsebesültek – mondták szemtanúk az AFP-nek.

Vagyim Liak polgármester csütörtökön újabb bombázásról adott hírt a Telegramon. A támadásban megrongálódtak az villamos vezetékek a város szélén.

„Nincs áram, nincs vízellátás. (…) A legjobb megoldás ebben a helyzetben az evakuálás. (…) Vigyázzatok magatokra. Szedjétek össze a csomagjaitokat” – tette közzé Liak a Telegramon.

2014-ben, amikor Oroszország annektálta a Krím félszigetet, a Moszkva által támogatott szakadárok Szlovjanszkot is elfoglalták, de később az ukrán erők visszaszerezték az irányítást.

Az Európai Parlament csütörtökön bejelentette, hogy minden orosz lobbistát kitilt az épületeiből, nehogy orosz propagandát terjesszenek a háborúról – írja a Guardian.

„Innentől kezdve az orosz cégek képviselői nem léphetnek be az Európai Parlament épületeibe” – közölte Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke Twitteren. Az EP elnöke a többi uniós intézményt, köztük az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot is arra biztatta, hogy kövessék a példát.

A parlament szóvivője azt mondta: ez válasz arra, hogy „Oroszország hamis narratívákat hoz létre és terjeszt az ukrajnai háborúról, többek között állami vállalatokon keresztül is”.

A kitiltás azokra az orosz cégekre vonatkozik, amelyek az EU-ban lobbistákat alkalmaznak, valamint azokra, amelyek szerepelnek az Unió feketelistáján.

Az EP 2015-ben már kitiltott több orosz diplomatát egyes brüsszeli és strasbourgi épületekből, válaszul arra, hogy Moszkva több, a Krím annektálása ellen felszólaló uniós politikussal hasonlóan tett.

Erik Marquardt német EP-képviselő, a Zöldek képviselője üdvözölte a tilalmat. Szerinte azok az olaj- és gázlobbisták, akik orosz vállalatok nevében dolgoznak, az utóbbi időben propagandát és dezinformációt próbáltak terjeszteni.

Kollégáink az Ukrajnából való bejelentkezéseik során többször is arról számoltak be, hogy a helyiek kissé neheztelnek a magyar kormányra, amiért Orbán Viktor megnyilatkozásait Ukrajnával szemben ellenségesnek, elutasítónak vagy kifejezetten oroszbarátnak érzik.

Legutóbb azonban kifejezetten lelkesen üdvözölte a tudósítóinkat egy Harkiv mellett élő asszony, aki az ágyúzás dübörgését figyelmen kívül hagyva, az élelmiszersegélyre várva elénekelte kollégáinknak Koós János Utánam a vízözön című dalát – ami eredetileg Poór Péter száma volt. Az idős nő volt eddig az első ukrán, aki kifejezetten örült a magyaroknak.

Koós egyébként a ‘60-as, ’70-es években sokat turnézott a Szovjetunióban, egy egész szovjet generáció ismerte a nevét, sőt dalainak magyar szövegét, ezért is kapcsolhatta hozzá a nő a számot.

Mozgásban van a frontvonal Ukrajna második legnagyobb városa körül, de az orosz invázió fölényéről a háború negyedik hónapjában sem lehet beszélni. Az 1,4 milliós Harkiv lakosságának nagy része elmenekült, de sokan az elővárosok romos épületei között maradtak, gyakran közművek nélkül. A győzelembe vetett hit így is általános, annál is, aki épp a házát veszítette el.

A Harkiv környékéről szóló helyszíni tudósításunkat itt tudja elolvasni.

Az ukrán állami atomenergia-üzemeltető, az Energoatom csütörtökön cáfolta, hogy bármikor is leállíthatná az oroszok által megszállt Zaporizzsjában lévő atomerőművet – írja a Guardian.

A korábbi hírek szerint erre akkor kerülhetett volna sor, ha Kijev elveszti az irányítást a telephelyen végzett műveletek felett – ezt az Interfax hírügynökség adta hírül egy ukrán tanácsadóra hivatkozva.

Az Energoatom közleménye szerint azonban az erőművet „sem műszaki, sem biztonsági, sem gazdasági vagy politikai szempontból nem lehet kikapcsolni”.

A délkelet-ukrajnai Zaporizhzhia létesítmény Európa legnagyobb atomerőműve. Bár az orosz csapatok átvették az üzemet, azt továbbra is ukrán szakemberek irányítják.

„Minden jött, rakéták, vadászgépek, bombázók, ültünk a pincében. Pszichés betegek vagyunk, félek már mindentől, itt mindenki fél”

– így beszél egy Harkiv közelében élő asszony arról, hogy az elmúlt hónapokban milyen hatással volt rá a háború.

Bár Ukrajna második legnagyobb városa körül már mozgásban van a frontvonal, az oroszok fölénye még mindig nem biztosított. A lakosság győzelembe vetett hite így is általános, annál is, aki épp a házát veszítette el.

A Harkiv környékéről írt helyszíni riportunkat itt olvashatja.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kijelentette, hogy a szövetség felveszi a kapcsolatot Törökországgal, hogy csökkentsék Ankara a finnek és a svédek NATO-csatlakozása felett érzett aggályait – írja a Guardian.

Stoltenberg közölte, hogy a következő napokban tanácskozásra hívja össze Brüsszelbe Finnország, Svédország és Törökország magas rangú tisztviselőit.

Törökország korábban kifogásolta, hogy a két ország csatlakozzon a szövetséghez, Recep Tayyip Erdoğan török elnök játszmájáról itt írtunk bővebben. A svédek és a finnek is párbeszédben vannak a törökökkel, hogy megoldják a helyzetet.

„Svédországgal közösen megcsináljuk a házi feladatot, és felkészülünk a Törökország által felvetett kérdésekre” – mondta el Pekka Haavisto, Finnország külügyminisztere a múlt héten Ankarában lezajlott tárgyalásokról.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a gabonát szállító hajók „humanitárius folyosókon keresztül elhagyhatják Ukrajna fekete-tengeri kikötőit – írja a Reuters az Interfax hírügynökségre hivatkozva.

Moszkva azt is kijelentette, hogy garantálja a hajók biztonságát. Azt még nem tudni, hogy a fent említett folyosók mikortól válnak átjárhatóvá a hajók számára.

A kikötők exportja február óta gyakorlatilag áll, de történtek diplomáciai erőfeszítések történtek az útvonalak helyreállítására. Ukrajna jelentős gabonaexportőr, így miután leállt a termények országból való kivitele, az élelmiszerárak világszerte komolyan emelkedni kezdtek.

A moldovai parlament jóváhagyta az orosz hírműsorok betiltásról szóló jogszabályt, amely arra hivatott, hogy megakadályozza az orosz propaganda terjedését – írja a BBC.

Ukrajna orosz inváziója fokozta a feszültséget az EU-tagságra vágyó Moldovában, aminek van egy Moszkva által támogatott szeparatista régiója is. A Dnyeszter Menti Köztársaságban 1500 orosz katona állomásozik.

A moldovai tévé ezentúl csak szórakoztató jellegű orosz műsorokat sugározhat, politikai műsorokat nem. A most megszavazott új jogszabály pénzbírságot és más büntetéseket helyez kilátásba a hamis hírek sugárzásáért.

Egy magas rangú ukrán tábornok szerint egyelőre nincs rá szükség, hogy kivonják az ukrán csapatokat az oroszok által körülvett Szeverodonyeck városából – írja a BBC.

Olekszij Gromov, az ukrán vezérkar munkatársa ezzel ellentmondott más tisztségviselők korábbi nyilatkozatainak.

Gromov azt mondta, hogy az oroszok szinte minden energiájukat a város bekerítésére használják. Amennyiben elfoglalnák az oroszok a várost, a Sziverszkij–Donyec folyó mentén védekeznének.

Szeverodonyeck a háború egyik legforróbb pontja ezekben a napokban, ahonnan rendszeresen ellentmondásos hírek érkeznek. A háború előtt 120 ezres városban még nagyjából 15 ezer ember tartózkodik. 800 ember rejtőzik a helyi vegyi üzem pincéiben, de a heves harcok és a folyamatos ágyúzás miatt most lehetetlen a kimenekítésük.

(BBC)

Az Interpol vezetője, Jürgen Stock szerint az orosz–ukrán konfliktus végével az Ukrajnába küldött fegyverek egy idő után bűnözők kezébe kerülhetnek – írja a Guardian.

„Amint a fegyverek elhallgatnak Ukrajnában, jönnek az illegális fegyverek. Ezt sok más konfliktus színdarabjából tudjuk. A bűnözők ezekben a pillanatokban is figyelnek az ilyen fegyverekre” – mondta Stock, aki szerint a bűnszervezetek globális működése miatt a problémát nem is lehet majd helyi szinten kezelni.

Stock ezért arra kéri az Interpol tagországait, hogy használják az adatbázisukat a fegyverek nyomon követésében.

Az Egyesült Államok újabb szankciócsomagot vezet be, ami a Vlagyimir Putyinhoz közel álló orosz kormánytisztviselőket és elitet, valamint több, az elnökhöz köthető jachtot célozza.

A pénzügyminisztérium 16 szervezetet, hét hajót és három repülőgépet vett fel a listájára. Köztük van az orosz zászló alatt hajózó Graceful és a Kajmán-szigetek zászlója alatt hajózó Olympia. Az Államok mindkét hajót Putyinhoz köthető ingatlannak tekinti.

A csomag nem váratlanul jött: Joe Biden elnök már márciusban arról beszélt, hogy új szankciókat szeretnének kiveti az orosz luxuslakásokra, magánrepülőkre és jachtokra.

A Fehér Ház közleménye szerint az új csomag célja, hogy visszaszorítsák az adóelkerülést, szigorítsák az eddigi büntetéseket, illetve fokozzák a Putyin elnökre és köreire nehezedő nyomást.

(Guardian)

A török Baykar cég ingyen ad Ukrajnának Bayraktar B12-es típusú drónokat, jóllehet, Litvániában összegyűjtötték a pénzt, hogy megvásárolják a drónt Ukrajnának – jelentette be Arydas Anusauskas litván nemzetvédelmi miniszter és a Baykar csütörtökön a Twitteren.

Litvániában közösségi finanszírozással összegyűjtötték a pénzt arra, hogy a balti ország új drónt vásárolhasson Ukrajnának az Oroszország elleni háború közepette. A pilóta nélküli repülőgépek kifejlesztésére specializálódott török Baykar cég azonban úgy döntött, hogy térítésmentesen adja át Kijevnek a drónt, cserében viszont azt kérte, az összegyűlt pénzt ajánlják fel humanitárius segélyként Ukrajnának.

A litván honvédelmi miniszter Twitter-bejegyzésében sokszoros köszönetet mondott a török cégnek a „hihetetlen” ajánlatért, s közölte, hogy az – egyébként három nap alatt összegyűjtött, 6 millió eurónyi (mai árfolyamon 2,3 milliárd forint) – összegyűjtött pénzből a drónhoz megfelelő lőszereket vásárolnak, a maradékot pedig Ukrajna támogatására ajánlják fel.

(MTI)

Az Európai Unió nem vet ki szankciókat Kirill pátriárka orosz egyházfőre, hogy Magyarország ne vétózza meg az Oroszország elleni hatodik szankciós csomagot – írja a Welt. Eleinte tervben volt, hogy a pátriárka is felkerüljön a listára, de végül lehagyták. A szankciós csomagot – aminek fontos eleme az olajembargó – csütörtökön fogadták el a tagállamok.

Korábban írtunk arról, hogy sajtóértesülések szerint Magyarország vétóra készül a pátriárka miatt. Orbán Viktor erre úgy reagált, hogy mindenki ismeri a magyar kormány álláspontját a kérdésben, és az EU-csúcson senki nem emelt szót ellene.

Ha elvesztik az irányítást a telephelyén végzett munkálatok felett, Kijev fontolóra fogja venni, hogy leállítsák a zaporizzsjai atomerőművet – írja a BBC.

Erről az ukrán miniszterelnök egyik munkatársa beszélt az Interfax hírügynökségnek. A tisztviselő azt mondta, hogy mindaddig, amíg végrehajtják az irányításra vonatkozó parancsokat az erőműben, nem állítják le azt. Ugyanakkor több forgatókönyvet is vizsgálnak arra az esetre, ha esetleg mégis ellenőrizhetetlen lesz a létesítmény működése.

A délkelet-ukrajnai zaporizzsjai erőmű Európa legnagyobb atomerőműve.

Amikor elkezdődött az orosz invázió, az Ukrán Nemzeti Bank 10 százalékon fagyasztotta be a jegybanki alapkamatot, és azóta hozzá sem nyúltak.

Ukrajna egy részén nyoma sincs a háborúnak, és ezeken a területeken az üzleti élet szinte a szokott mederben folyik, így a jegybank is arra jutott, hogy már nincs szükség a kamatbefagyasztásra.

A Reuters azt írta, a kamatlábat 10-ről 25 százalékra emelték, ami hétéves csúcsot is jelent. A központi bank vezetője Kirilo Sevcsenko ugyanakkor tárgyalni kezdett a Nemzetközi Valutalaalappal egy új segélyprogramról.

(BBC)

Az orosz külügyminisztérium arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió döntése az orosz olaj részleges kivonásáról önpusztító lépés, amely visszaüthet.

Az uniós vezetők hétfőn állapodtak meg abban, hogy az év végéig 90 százalékkal csökkentik az orosz kőolajimportot, de Moszkva szerint ezzel a lépéssel még inkább kiszámíthatatlanná válik a globális energiapiac.

„Az Európai Unió döntései az orosz olaj és olajtermékek részleges kivonásáról, valamint az orosz kereskedelmi hajók biztosításának betiltásáról nagy valószínűséggel további áremelkedést idéznek elő, destabilizálják az energiapiacokat és megzavarják az ellátási láncokat” – írta közleményében az orosz külügy.

(via Guardian)

A háború egyik legforróbb pontja most Szeverodonyeck, ahonnan ellentmondásos hírek érkeznek. A Luhanszk-régió ukrán katonai vezetője, Szerhij Hajdaj szerint az oroszok elfoglalták a várost.

Hajdaj ugyanakkor azt is közölte, hogy ellentámadásba lendülő ukrán csapatok néhány utcából kiszorították az oroszokat, és néhány hadifoglyot is ejtettek.

A város még ukrán kézen lévő része a szeverodonyecki ipari terület, ahol még sok civil is próbálja átvészelni a támadásokat. Hajdaj azt mondta, a gyár alatti, szovjet időkben létesített bunkerekben nagyjából 800-an vannak, köztük gyerekek is.

A heves harcok és a folyamatos ágyúzás miatt most lehetetlen az evakuálásuk, de többen eleve visszautasították a lehetőségét, hogy elhagyják a gyárat. Hajdaj mindenesetre felszólította a civileket, hogy maradjanak az óvóhelyeken.

A háború előtt 120 ezres városban még nagyjából 15 ezer ember tartózkodik.

Az Azot gyárat már több találat is érte, kedden egy salétromsavas tartályt is kilőttek az oroszok, de Hajdaj szerint nem fenyegeti a vegyi anyag az emberek életét. Úgy véli, katonailag nem jelentős az Azot, nem hinné, hogy olyan hetekig tartó harcok bontakoznának ki itt, mint a mariupoli Azovsztal acélgyárban. (CNN)

Az ukrán külügyminisztérium azt állítja, hogy más országokkal együtt azon dolgozik, hogy véget vessenek az orosz tengeri blokádnak, és újraindíthassák a gabonaexportot.

Kijev az ENSZ segítségét is kérte már, hogy újra tudjanak mezőgazdasági terményeket szállítani, de egyelőre nem jártak sikerrel.

„Felszólítjuk azokat az országokat, amelyek élelmezésbiztonsága jobban szenvedhet az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt, hogy használják ki a Moszkvával való kapcsolataikat, hogy rákényszerítsék az ukrán tengeri kikötők blokádjának feloldására és a háború befejezésére” – írta Oleg Nyikolenko külügyminisztériumi szóvivő a Facebookon.

Az ukránok a világ egyik legnagyobb gabonaexportőrei, de most több millió tonna gabona ragadt be náluk. Emiatt sok ország búzahiánnyal néz szembe, és kínálat szűkössége az élelmiszerárakat is felhajtja.

Az emelkedő árak számos afrikai országot sújtanak. Az Afrikai Unió vezetője, Macky Sall szenegáli elnök pénteken találkozik Vlagyimir Putyinnal, hogy megvitassák a válságot. Hivatala szerint a látogatás célja a gabona- és műtrágyakészletek felszabadítása, valamint a konfliktus enyhítése. (BBC)

„Az orosz erők jelenleg Ukrajna területének mintegy 20 százalékát tartják megszállva” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a luxemburgi parlamentnek tartott videóbeszédében.

Az ukrán elnök szerint a frontvonal mára meghaladja az ezer kilométert, és szerinte az összes harcképes orosz katonai alakult részt vesz a háborúban.

Azt mondta, Kelet-Ukrajnában naponta 100 ukrán hal meg, és további 450-500 ember megsebesül.

Az orosz védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov azt nyilatkozta a RIA Novoszty hírügynökségnek, hogy az Ukrajna mellett harcoló zsoldosok súlyos veszteségeket szenvedtek. Leginkább azért, mert nem voltak kiképezve és nem voltak valódi harci tapasztalataik.

Konasenkov azt is megjegyezte, hogy a zsoldosok veszteségei a nagy pontosságú orosz csapásoknak is köszönhető. Azt állítja, több száz külföldi katonát öltek meg nagy hatótávolságú fegyverekkel röviddel azután, hogy a zsoldosok megérkeztek a kiképző helyeikre.

Konasenkov szerint a külföldi zsoldosokat ágyútöltelékként kezelték az ukrán erők, és hogy sokakat megöltek anélkül, hogy családjukat értesítették volna, akik pedig életben vannak, azoknak megnehezítik a hazajutását. A szóvivő azt mondta, ezeket elfogott zsoldosok vallomásaiból tudják. (Guardian)

A Biden-kormányzat azon dolgozik, hogy ideiglenes tárolókonténereket juttasson el Ukrajnába, hogy betárazzák majd elszállítsák addig az ukrán gabonát, amíg tart az orosz tengeri blokád, mondták a CNN-nek amerikai kormányzati tisztviselők.

Oroszország és Ukrajna is a legtöbb gabonát exportáló országok között van, és ha a kikötőkben marad a gabona, globális élelmiszerválság is kibontakozhat. Ennek akarják elejét venni az amerikaiak is. Amíg az ukrán kikötők blokád alatt vannak, csak szárazföldön lehet megoldani a körülbelül 20 millió tonna gabona szállítását. Ez egyelőre nem túl könnyen kivitelezhető logisztikai feladatnak látszik, így szükség van az átmeneti tárolásra. Ha pedig mégis megindul a közúti vagy vasúti szállítás, a konténerekbe vagy zsákokba pakolt gabonát már jóval egyszerűbb felrakodni is.

Az Institue for the Study of War nevű hadászati elemzőcsoport az alábbi hadmozdulatokat rögzítette az elmúlt napból.

• Herszonban infrastrukturális elemekért zajlanak ütközetek. Az oroszok egy fontos földi kommunikációs vonalat próbálnak meg biztosítani, miközben az ukrán erők ellentámadások sorozatát vezetik. Az ukránok az Inhulec folyó keleti partján lévő településeket próbálják meg visszavenni, és egy az orosz erőket támogató autópályát akarnak ellenőrzésük alá vonni. Az oroszok válaszul hidakat romboltak le.
• Orosz katonai bloggerek is aggódva figyelik az ukrán ellentámadásokat. Az oroszbarát Dmitrijev Telegram-csatorna például azt írta, hogy július-augusztusra az ukrán erők Herszon, Harkiv és Zaporizzsja területén fájdalmas csapásokat mérhetnek az oroszokra. Az orosz katonai vezetést többen is bírálták, hogy a Donbasz offenzívája miatt más területeket elhanyagolnak.
• Az ukrán hírszerzés június 1-jén bejelentette, hogy elindítja a Luhanszki partizán-projektet, hogy a terület ellenőrzésén munkálkodó oroszok dolgát megnehezítse. A szakadár népköztársaságba Oroszország egy speciális egységet küld majd, hogy az elejét vegyék a partizánakcióknak.
• Több példa is arra utal, hogy az oroszok az általuk elfoglalni próbált területeken nem feltétlenül akarják megőrizni a gazdaság életképességét. Május 31-én például csapást mértek a szeverodonyecki műtrágyagyártó üzemre is, míg korábban a mariupoli Azovsztal acélgyárat lőtték szét.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter nyilvánosan köszönetet mondott Joe Biden amerikak elnöknek, amiért az Egyesült Államok a HIMARS rakétarendszerből is szállít majd Ukrajnának, hogy fokozzák védelmi képességüket az oroszok ellen.

„Örömmel láttam az Ukrajnának küldött 11. katonai segélycsomagban azt a hat betűt, amelyikre az egész ország várt: HIMARS. Az együttműködésünk erősebb, mint valaha. Köszönöm” – írta Twitterén Reznyikov.

Biden szerdán jelentette be hivatalosan, hogy az ukránoknak a HIMARS-ból is szállítanak. Ezzel a rakétarendszerrel az ukránok távolabbra, körülbelül 70 kilométerre is pontosan tudnak lőni. Eddig ilyen eszköz nem állt rendelkezésükre.

Az oroszok szerint ez a fegyvertípus a háború eszkalálódásához vezet, de az amerikaik azt állítják, az ukránok a HIMARS-szal nem fognak oroszországi célpontokat támadni, csak védekezésre használják majd.

Németország volt kancellárja, Angela Merkel idén először szólalt fel nyilvánosan, megtörve ezzel hallgatását Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatban.

Merkel azt mondta, támogatja a német kormány, az Európai Unió, az Egyesült Államok, a NATO és mások munkáját, amelynek célja, hogy „véget vessenek ennek a barbár háborúnak”.

„Szolidaritásom az Oroszország által megtámadott és megszállt Ukrajnának szól, és az önvédelemhez való jogának támogatása” – mondta.

Merkelt többször bírálták azért, mert kancellársága alatt megpróbált együttműködni Vlagyimir Putyinnal. Sok kritikát kapott azért is, mert beleegyezett az Északi Áramlat-2 gázvezetékbe. A gázvezeték-projektet végül utódja, Olaf Scholz függesztette fel, két nappal az orosz invázió előtt. (BBC)

Szlovákia nyolc darab Zuzana 2 típusú önjáró löveget szállít Ukrajnának egy kereskedelmi szerződés keretében, amelyet egy állami tulajdonú gyártó írt alá – közölte a szlovák védelmi minisztérium.

A Reuters jelentése szerint a Zuzana 2 155 mm-es lövedékeket használ, és lőszertípustól függően 40 és 50 kilométer közötti hatótávolsággal rendelkezik.

A nemzetközi gyermeknap alkalmából a háború ukrán gyerekáldozataira Lvivben egy köztéri installációval emlékeznek. Az eddigi adatok szerint 243 gyerek halt meg a háború kezdete óta, őket pedig üres iskolabuszok üléseire tett plüssállatok szimbolizálják. Ezen kívül „Vigyázat, gyerekek” közlekedési táblákat is kihelyeztek.

A brit védelmi minisztérium azt írta csütörtök reggeli összefoglalójában, hogy Oroszország ellenőrzése alá vonta a kulcsfontosságú kelet-ukrajnai Szeverodonyeck városának nagy részét.

A brit hírszerzés úgy tudja, hogy a Szeverodonyeckbe vezető főútvonal még ukrán ellenőrzés alatt áll, de a városban egyre nagyobb tért nyernek az oroszok, jó részben az erős tüzérségi támogatásnak is köszönhetően.

Szeverodnyeck potenciális átkelőhely a Donyec folyón, az oroszoknak létfontosságú lenne a megszerzése, ezzel is biztosíthatnák az előrenyomulást a luhanszki területek felé, és nagyobb erőket tudnának összevonni Donyecknél.

A britek szerint az oroszoknak egy rövid taktikai szünetre lesz szükségük, hogy felkészüljenek a folyami átkelők elleni újabb támadásokra, ezzel viszont az orosz hadsereg lendületet veszíthet, miközben az ukránok már előkészítették a védelmi állásaikat.

Az Ukrajnának szánt nyugati fegyverszállítmányok növelik annak kockázatát, hogy más országok is belesodródhatnak az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusba – figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán, Szaúd-Arábiában tett látogatása során.

„Ez közvetlen provokáció, amely kifejezetten arra irányul, hogy a Nyugatot belesodorják a katonai cselekményekbe” – mondta Lavrov.

Az orosz külügyminiszter szerint nem minden józan gondolkodású nyugati politikus van tudatában a kockázatoknak, „különösen az EU északi részén”. Kijelentette, hogy „vannak olyan politikusok, akik készek bekapcsolódni ebbe az őrületbe, csak hogy elősegítsék saját törekvéseiket”.

Mindemellett vannak felelősségteljes országok is, amelyek megértették, hogy ezek a forgatókönyvek elfogadhatatlanok – tette hozzá Lavrov, de nem említett példákat. (MTI)