Megállapodás született az uniós csúcson, kiiktatják az orosz olajimport 60 százalékát

Hétfőn órákon át tartó tárgyalást követően az Európai Unió 27 tagállami vezetőjének Brüsszelben sikerült részmegállapodásra jutnia az Oroszország elleni szankciók hatodik köréről, a részletek kidolgozása azonban még nem zárult le. Charles Michel, a csúcstalálkozónak intézményi keretet biztosító Európai Tanács elnöke éjfél után jelentette be a tárgyalások sikerét; szerinte a büntetőintézkedés az Európai Unióba irányuló orosz olajexport kétharmadát azonnal érinti, francia illetékesek szerint az év végéig az orosz olajimport 90 százaléka el fog tűnni.

Ahogy arról a hatodik szankciós csomag tervezetének elemzésében írtuk, az orosz olaj- és olajszármazék-export közel fele tart az EU-ba, a 180 milliárd dollárt kitevő állami olajbevételek 2022-ben az orosz költségvetés 60 százalékát teszik ki.

A szankciós csomag legvitatottabb eleme az Oroszországból érkező olajimport embargója volt, melyet a magyar kormány sokáig mereven elutasított – és mivel a legfelsőbb szintű uniós döntésekhez teljes tagállami egyetértésre van szükség, Magyarország egyedüli tagállamként is vétóval fenyegethette az egész szankciós csomagot. Kevésbé hangosan és a vétót nem lobogtatva bár, de Szlovákia és Csehország sem támogatta teljes mértékben az olajembargót, hiszen ez a két ország – Magyarországhoz hasonlóan – szintén erősen a Barátság elnevezésű orosz kőolajvezetékre van utalva, de érkeztek hírek horvát és bolgár különigényekről is.

A magyar kormány meggyőzésére a szankciós tervezetbe bekerült az a kitétel, hogy az embargó csak a tankereken keresztül érkező orosz kőolajra terjed ki, a csővezetéken keresztül érkező kőolaj mentesül az importtilalom alól. Orbán Viktor azonban közvetlenül a csúcstalálkozó hétfő délutáni kezdete előtt azzal az új követeléssel állt elő, hogy Magyarországnak garanciát kellene kapnia arra az esetre, ha valami történik az Ukrajnán áthaladó kőolajvezetékkel, Magyarország akkor is hozzáférjen a tengeri olajszállítmányokhoz. A Politico szerint ezt a biztosítékot úgy fogalmazták meg, miszerint „az ellátás hirtelen megszakadása esetén az ellátás biztonságát vészhelyzeti megoldásokkal oldják meg”. Orbán Viktor éjszakai posztjában azt közölte: „Megszületett a megállapodás. Magyarország mentesül az olajembargó alól!”

A csúcson megállapodtak más, érdemben egyetlen tagállam által sem vitatott büntetőintézkedésekről is. Kizárják a SWIFT nemzetközi pénzügyi elszámolórendszerből a legnagyobb orosz pénzintézetet, a Sberbankot, korlátozzák három orosz állami tulajdonban álló műsorszolgáltató uniós elérhetőségét, illetve szankcionálják azokat a személyeket, akiket megalapozottan lehet azzal gyanúsítani, hogy Ukrajnában háborús bűnöket követtek el.

Az Európai Tanács ülésére Kijevből bejelentkezett Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is, aki gyors cselekvésre, egységes fellépésre sürgette az uniós tagállamokat. Az Európai Tanács ülésén Ukrajnának meg is szavaztak 9 milliárd eurót az ország helyreállításának finanszírozására. Az Egyesült Államok kongresszusa májusban 40 milliárd dolláros – főleg katonai jellegű – segélyt szavazott meg Ukrajnának, amivel február óta már összesen 54 milliárd dollárnál tart az ország támogatása.