Egyértelműen kiderült, hogy Z betűs teherautók állnak a zaporizzsjai erőmű turbinacsarnokában, hol a kérdés?

Egyértelműen kiderült, hogy Z betűs teherautók állnak a zaporizzsjai erőmű turbinacsarnokában, hol a kérdés?
Egy orosz páncélozott jármű parkol a zaporizzsjai atomerőmű előtt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői missziójának látogatása során 2022. szeptember 1-jén – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Ugyan előzetesen okkal lehetett félni attól, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) zaporizzsjai atomerőművet megcélzó küldetésének nem lesz valódi eredménye, az ENSZ-hez tartozó szervezet kedden kiadott jelentése alapján a körülményekhez képest igencsak hasznosnak bizonyult a látogatás. A NAÜ ellenőreinek több napjukba telt odaérni az erőműhöz, ám végül múlt csütörtökön megérkeztek oda, és a delegációt vezető főigazgató még aznap bejelentette, hogy egy kisebb csapat ott is marad, ami óriási fegyverténynek tűnt. Eközben persze zajlott az élet az erőmű körül is:

Így nem volt meglepő, hogy a NAÜ kedden továbbra is hangsúlyozta, hogy tarthatatlan a helyzet az erőműnél, és számos ajánlást fogalmazott meg a kockázatok csökkentésének érdekében. Moszkva viszont rögtön jelezte, hogy magyarázatot vár a jelentés miatt, az ugyanis számos kérdést vet fel szerintük, és erősen kifogásolta azt is, hogy a jelentés nem nevezte meg Ukrajnát az erőmű elleni támadások felelőseként. A helyzetet Aszódi Attila nukleáris szakértő, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanárának segítségével próbáltuk meg kibogozni, aki a Telexnek beszélt a küldetés jelentőségéről és eredményeiről, illetve arról is, hogy a jelentés nyomán egyértelműen az oroszoknak kellene kellemetlenül érezniük magukat.

Sikeres volt a NAÜ-misszió

Ahogy azt múlt heti cikkünkben is kiemeltük, a szervezet küldetése előzetesen inkább átmeneti lépésnek tűnt, nem pedig tartós megoldásnak, abból a szempontból viszont mindenképpen fontos volt, hogy végre érkezett egy objektív szem a zaporizzsjai erőműbe, amely meg tudta mondani a külvilágnak, hogy mi történt az erőműben, milyen állapotok vannak ott. A kiadott jelentés nyomán Aszódi szerint mindenképpen sikeresnek tekinthető a misszió, pedig megvolt a kockázata annak, hogy odamennek, mondanak nekik valamit, ami kevéssé megbízható, tesznek egy rövid bejárást, aztán elvonulnak, és minden megy tovább úgy, ahogy eddig. Mint mondta, a szervezet főigazgatója, Rafael Grossi ezt sikeresen elkerülte, ami nagyon komoly eredmény, ahogy az is, hogy egy kisebb csapat a jelek szerint tartósan ott is maradhat az erőműben.

Az is lényeges hozadéka a küldetésnek, hogy rengeteg olyan dolgot sikerült megerősíteni, amelyekről korábban csak feltételezések voltak, ezekkel kapcsolatban most már tényekre alapozott információk vannak, jegyzőkönyveket vettek fel róluk, és beszéltek az ottani személyzettel is, ami jelentősen csökkenti a bizonytalanságot. A jelentésben többek közt a nukleáris üzemanyagot és a szilárd radioaktív hulladékot tároló létesítményeket is magában foglaló egyik épület tetejét ért találatról is van kép, ahogy arról is, hogy Z betűs teherautók állnak az erőmű egyik turbinacsarnokában. Aszódi szerint ez is lényeges eredmény, mert míg eddig csak szóbeli infókra és drónfelvételekre lehetett hivatkozni,

most már egyértelműen látszik, hogy tényleg ott vannak orosz katonák, orosz katonai eszközök a telephelyen, és megkérdőjelezhetetlen tény az is, hogy technológiai rendszerek közelében is vannak ilyen eszközök, amire egy atomerőmű egyszerűen nincs felkészítve.

Ahogy azt a szakértő is kiemelte, a jelentés kétségkívül nem kedvező az oroszok számára, és ő egyébként meg is lepődött azon, hogy a jelek szerint bátran felvállalták, hogy ott vannak az orosz katonai eszközök az erőmű területén. Mint mondta, tényleg furcsa a jelentés orosz fél felől érkező kritikája, miközben a NAÜ egyértelműen megállapította, hogy katonák, hadi eszközök és a vezetési rendszert megosztó Roszatom-alkalmazottak vannak egy ukrán erőműben, ahol nincs semmi keresnivalójuk. Ha az oroszok egy esetleges ukrán hamis zászlós (false flag) művelet ellen akarnának védekezni, akkor megértené, hogy átvették a létesítmény fizikai védelmét, de ebben az esetben az élőerő kint lenne a kerítésnél, és a tüzérségi eszközök is úgy lennének felállítva, hogy egy külső támadást meg tudjanak állítani.

Amikor viszont vélhetően robbanószerrel megpakolt teherautók állnak a turbinacsarnokban, inkább arra lehet gondolni, hogy a katonai eszközök egy része azért lehet a létesítményben, mert ezzel akarják elrettenteni az ukránokat attól, hogy fegyveres erőkkel próbálják meg visszafoglalni az erőművet. Így lényegében arról van szó, hogy a létesítmény egy háborús konfliktusban túszul esett – vagy, ahogy korábban írtuk, élő pajzsként használják –, ami abszolút kívül esik a normákon. Elvégre egy ukrán területen, ukrán tulajdonban lévő erőműről van szó.

A megrongálódott erőmű egy 2022. augusztus 29-i műholdfelvételen – Fotó: Maxar Technologies / AFP
A megrongálódott erőmű egy 2022. augusztus 29-i műholdfelvételen – Fotó: Maxar Technologies / AFP

Az ajánlások és a szigetüzemmód

A NAÜ a jelentésében ajánlásokat is tett, a nukleáris létesítmények biztonságos működésével kapcsolatban általánosan elfogadott hétpilléres rendszerben. Ha valaki részletesen szeretné elolvasni az egyes pillérekhez tartozó meglátásokat, az ide kattintva megteheti, a legfontosabb egyértelműen az, hogy a szervezet szeretné, ha egyik fél se lőné az erőművet és a környékét – melynek érdekében egy mindkét fél által elfogadott nukleáris biztonsági és védelmi övezet létrehozását javasolták. A többi pillérre vonatkozóan pedig nagyon röviden összefoglalva a rendeltetésszerű működés helyreállítására tettek ajánlást. A pilléreket a közérthetőség kedvéért ezúttal közlekedési lámpára hajazó színkódokkal is ellátták, és nem meglepő módon mind a hét pillérnél a piros és a sárga szín dominált.

Az ellátási láncokra és a sugárzásmérés-vészhelyzeti reagálásra vonatkozó pillérek kaptak egy fél zöldet a szervezettől, előbbi alighanem azért, mert az akadozó ellátás egyelőre nem okozott áthidalhatatlan problémát, a vészhelyzeti gyakorlatozást pedig mert az erőmű ukrán dolgozói továbbra is az előírtaknak megfelelően végzik. Aszódi szerint az ajánlások rendben vannak, nem lát bennük problémát, arra a kérdésre pedig, hogy a NAÜ nem volt-e visszafogottabb, mint ő maga a blogján, ahol az összes blokk leállítása mellett érvelt, azt mondta, hogy a NAÜ hatósági jogosítványok híján nem dönthet erről, de az események szerinte abba az irányba mennek, amit ő is javasolt.

Jelenleg egy blokk működik tartósan, ahogy pedig azt fentebb is írtuk, a támadások többször elvágták a létesítményt a külső hálózattól, ami így teljesen szigetüzembe szorult. Ez azt jelenti, hogy az egyetlen üzemben lévő reaktor „az erőmű számára szükséges biztonsági és egyéb feladatok ellátására termel áramot”, ami nem ideális helyzet, hiszen a reaktor hűtőrendszere általában külső hálózatról kap áramot – nem véletlenül ajánlja a NAÜ is a külső hálózati kapcsolatok helyreállítását. Így viszont, hogy az erőmű elszigetelődött a hálózattól, van benne logika.

Aszódi szerint az üzemeltetők valószínűleg úgy gondolják, hogy szigetüzemben, egy blokkot aktívan tartva üzembiztosabb lesz a telephely áramellátása, ha pedig valami baj van, akkor még mindig indíthatják a dízelgenerátorokat.

Ha most áttérnének egy olyan üzemállapotra, amelyben a dízelgenerátoroknak folyamatosan működniük kellene, az hosszú távon valószínűleg gondot okozna, többek közt azért is, mert ahogy Petro Kotin, az Enerhoatom vezérigazgatója nemrég elmagyarázta, a generátorokat nem arra tervezték, hogy meghatározhatatlan ideig működjenek. Ahogy azt Aszódi is kiemelte, semmi nem garantálja, hogy hosszú távon megfelelő marad a dízelüzemanyag-ellátás, mint mondta, elképzelhető, hogy az ukránok nem bíznak abban, hogy az oroszok megengedik, hogy kellő mennyiségű üzemanyag jöjjön be a telephelyre, és hogy épen maradnak a távvezetékek. Azt most is hozzátette, hogy szigorúan nukleáris biztonsági szempontból szemlélve ha mindkét fél szerint reális veszélye van az erőmű elleni támadásnak, akkor le kell állítani az összes blokkot – ami egyébként ukrán részről szerdán fel is merült.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója és csapata sajtótájékoztatón tart a bécsi repülőtéren, 2022. szeptember 2-án, miután visszatértek Ukrajnából – Fotó: Leonhard Foeger / Reuters
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója és csapata sajtótájékoztatón tart a bécsi repülőtéren, 2022. szeptember 2-án, miután visszatértek Ukrajnából – Fotó: Leonhard Foeger / Reuters

Több okból is fontos lehet a hátramaradt különítmény

Az oroszok kifogásai ellenére azt a NAÜ-misszió sem tudta és valószínűleg nem is fogja tudni megállapítani, hogy ki lövi a lényegében a frontvonalon található erőművet – erről amúgy Grossi is beszélt szerdán, és azt is fontos hozzátenni, hogy így nyilván nem kizárható az sem, hogy az ukránok valóban lőnek, lőttek rá –, de az most még hihetőbbnek tűnik, hogy az oroszok kilőnek innen, hiszen orosz katonák, orosz katonai eszközök vannak itt. A független orosz Insider a napokban közzé is tett egy erre utaló felvételt, amelyet szakértőkkel is ellenőriztettek, de a NAÜ-jelentésben ilyen incidensről nem esett szó.

Persze valószínű, hogy az oroszok máshogy állnak ehhez a kérdéshez, amikor nemzetközi megfigyelők tartózkodnak a helyszínen, ez pedig annak fényében fontos szempont lehet, hogy többen közülük ott is maradtak az erőműben.

Aszódi szerint a helyszínen maradó szakemberek egyik feladata az lehet majd, hogy független megfigyelőkként beszámoljanak a zaporizzsjai helyzetről, emellett pedig lehet visszatartó erejük is, hiszen ha ENSZ alkalmazottak vannak az erőműben, annak támadása más megítélés alá esik. Persze el lehet lehetetleníteni a munkájukat, tudják őket korlátozni a mozgásukban, sőt, el is vihetik őket onnan, de az már egyértelműen egy másik szint lenne, ha ENSZ-megfigyelőket érne inzultus.

Egy esetleges nukleáris veszélyhelyzet esetén is rendkívül hasznos lehet a jelenlétük, pláne mert a jelentésben többször is szó van olyan potenciális balesetről, aminek Ukrajnában és az ország határain túl is komoly hatása lehet. Aszódit erről is kérdeztük, de most is úgy fogalmazott, hogy egy általános nukleáris veszélyhelyzet természetesen sok helyen felvetne kérdéseket, de egy esetleges balesetnek az általa korábban emlegetett 30 kilométeres körön túl nem lenne radiológiai hatása, és az élelmiszer-fogyasztási korlátozások is legfeljebb 300 kilométerig terjednének a szakértő szerint, tehát Magyarországra nem lenne olyan kihatásuk, ami itthon lakosságvédelmi intézkedéseket igényelne.

Kövess minket Facebookon is!