Az ukrán tábornok, akinek a nevét az orosz hadsereg bizonyosan megjegyezte

Legfontosabb

2022. szeptember 14. – 10:35

frissítve

Az ukrán tábornok, akinek a nevét az orosz hadsereg bizonyosan megjegyezte
Olekszandr Szirszkij az ukrán szárazföldi erők parancsnoka – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Alig egy hét alatt nagyobb területet szerzett vissza az ukrán hadsereg, mint amennyit a megszálló orosz erők foglaltak el az elmúlt négy hónapban. Harkiv megye keleti részén lényegében összeomlottak az orosz vonalak, Ukrajna 8 ezer négyzetkilométert foglalt vissza, 70 kilométerrel tolva keletre az orosz erőket, amelyek az Ukrajna ellen február 24-én indított támadás óta ellenőrizték a térséget. Ami történt, mindenképpen mérföldkő a hetedik hónapja tartó háborúban, amelyben az orosz hadsereg a március végi, Kijev környéki visszavonulás után másodszor vallott látványos kudarcot. A taktika megszervezése mind a két ukrán siker esetében ugyanahhoz az emberhez kötődik: Olekszandr Szirszkijhez, az ukrán szárazföldi erők 57 éves parancsnokához.

Mérföldkő az ukrán ellentámadás sikere Harkiv megyében, annak ellenére, hogy súlyos csapásokat mért eddig Oroszország Ukrajnára és messze még a háború vége. Oroszország a Krím és Donyeck 2014-es elfoglalása után most délen, Herszon megyében jelentős területet tart ellenőrzése alatt a háború eleje óta, és az óriási pusztítás árán megszerzett Mariupolban is célt ért. Emellett Luhanszk megyét is teljesen elfoglalta, kiterjesztve ezzel az általa független országként elismert szeparatista Luganszki Népköztársaság (LNR) területét.

De mindez ingataggá válhat az orosz haderő súlyos kudarcával Harkiv megyében. A megszálló orosz erők veszteségeinek jelentőségéről és okairól itt olvashatja részletes cikkünket Rácz András katonai szakértő elemzésével.

Ki az az Olekszandr Szirszkij?

A most 57 éves vezérezredes 2019 augusztusa óta az ukrán hadsereg szárazföldi erőinek főparancsnoka. A posztra a pár hónappal korábban hatalomra került Volodimir Zelenszkij nevezte ki, de az ukrán elnök elődje is bizalommal volt Szirszkij iránt, hiszen 2013-tól a NATO kapcsolatokért és az ukrán hadsereg nyugati tapasztalatok szerinti átalakításáért felelt. 2016-tól három éven át aztán ő vezette az Egyesített Haderőt, amely az oroszbarát donyecki és luganszki szeparatista erőkkel – és valójában az őket támogató orosz hadsereggel – szembeni frontvonalért felelt. Ez a vonal jelentette 2022-ig a háborús ütközőzónát, a tűzszünet kisebb-nagyobb megsértésével. (A február 24-i Ukrajna ellen indított orosz invázió előtt nem sokkal a Telex is a helyszínen járt, a mostanihoz képest lokális konfliktus akkor így nézett ki.)

Szirszkij azonban nem csak akkor került a szeparatistákkal szembeni frontvonalra, amikor az többé-kevésbé nyugodt volt. Ott volt ugyanis a legforróbb harcok alatt is, sőt, karrierje igazán akkor indult be, bár ez épp az ukrán hadsereg mélypontjához kötődik.

Ez volt 2015 január-februárja, amikor Donyeck keleti részén végleg megszilárdították pozícióikat az oroszbarát szeparatisták, és az ukrán erőknek sietve el kellett hagyniuk Debalcevét, amelyért annak ellenére folytatták a harcokat a szeparatisták, hogy a tűzszünetről már rendelkezett a minszki megállapodás.

Hogy a debalcevei katlanban mennyi ukrán katona halt meg – a legalább ötszáz civil halálán túl – , arról egészen eltérő adatok vannak: az ukrán fél szerint az eltűntekkel együtt 260, a szeparatisták szerint 3000.

Az akkor már dandártábornok Szirszkij egy taktikai csoportot is vezetett, amely előbb a lőszerkonvojok biztonságáért, majd a minél kisebb veszteséggel járó kivonulásért felelt Debalcevénél.

Ukrán csapatok visszavonulnak a kelet-ukrajnai Debalceve városából 2015. február 18-án, ahol a tűzszüneti megállapodás ellenére folytatódtak az összecsapások – Fotó: Viktor Koszkin / Anadolu Agency / AFP
Ukrán csapatok visszavonulnak a kelet-ukrajnai Debalceve városából 2015. február 18-án, ahol a tűzszüneti megállapodás ellenére folytatódtak az összecsapások – Fotó: Viktor Koszkin / Anadolu Agency / AFP

Hogy ez mennyire sikerült a vereség beismerését jelentő kivonulásnál, az kérdés. A különböző szektorok vezetői között is vita volt arról, kié a felelősség azért, hogy nem sikerült elkerülni a veszteséget. Szirszkij azonban kitüntetést kapott, miközben egy másik dandártábornokkal szemben a hazaárulás gyanúja merült fel. Igaz, Andrej Taran mégsem lett kegyvesztett: 2020-tól egy éven át védelmi miniszter volt, majd Ukrajna ljubljanai nagykövete lett.

Szirszkij viszont egyre megkerülhetetlenebbé vált, és a szárazföldi erők parancsnokaként nyilvánvaló volt, hogy kulcsszerepet kap az orosz támadás esetén. Igaz, a támadást még ő maga sem tartotta valószínűnek, legalábbis erről nyilatkozott a Telexnek is február elején.

Egy Kijev melletti katonai repülőtér fagyos betonján akkor hosszasan válaszolt az újságíróknak, kifejezetten türelmesen, és készségesen megvárta a kamerabeállításokat vagy állt be az operatőrök kérésének megfelelően. Bár tud angolul, a külföldi újságíróknak inkább tolmács útján válaszolt, de néhány rövidebb nyilatkozat erejéig ezt angolul tette.

Alkatában is inkább visszafogott ember benyomását kelti, Inkább csöndesen, mint nagy gesztikulálással válaszolt, így is akadt korábbról néhány médiaérzékeny kijelentése is. Például, amikor

figyelmeztette Oroszországot, hogy ha megtámadná Ukrajnát, az az orosz erők számára nem lesz olyan, mint egy „könnyed séta a parkban”, és azt is megüzente, hogy „egyetlen métert sem ad át Ukrajna harc nélkül.”

Mindkettő igaznak bizonyult. A villámháborút tervező Kreml már az első napokban szembesült ezzel, amikor Kijev gyors bevétele meghiúsult, majd néhány héten belül az is kiderült, hogy a főváros környékén elfoglalt településeket sem tudja tartani – ekkortól koncentrálták a támadásokat inkább délre és keletre. (A Kijev környéki orosz kivonulás utáni riportunkat itt olvashatja.)

Olekszandr Szirszkij újságíróknak válaszol 2022. február 8-án a kijevi repülőtéren – Fotó: Nyilas Gergely / Telex
Olekszandr Szirszkij újságíróknak válaszol 2022. február 8-án a kijevi repülőtéren – Fotó: Nyilas Gergely / Telex

Kijev védelméért is Szirszkij felelt, a főváros nem is került orosz kézre. Az orosz erők tettek ugyan kísérletet rá, a páncélosok fennakadt betöréséről itt nézheti meg akkori tudósításunkat. A támadók a legütőképesebb deszantos erőiket vesztették el a Kijev közelében lévő Hosztomel repülőterének sikertelen bevételekor, így Moszkva már ekkor megjegyezhette Szirszkij nevét.

A szeptember eleji ukrán ellentámadás után pedig végképp megtanulhatta. A Harkiv közeléből a háború alatt eddig nem tapasztalt gyorsasággal haladó ukrán erők elől hátrált meg az orosz hadsereg, fontos vasúti csomópontot veszítve, amely miatt komolyabb harcok nélkül kellett feladnia Izjumot is. Ez fájó veszteség a Kremlnek, egyrészt, mert hosszan küzdött tavasszal a városért az orosz hadsereg, másrészt, mert közvetlenül valószínűleg kockázatos lett volna megtámadniuk az ukrán erőknek.

Szirszkijnek tulajdonítják a stratégiát, hogy inkább Kupjanszk felé menjenek – a vasúti csomópontot jelentő várost közvetlenül állítólag a donyecki és luganszki szeparatisták őrizték, nem az orosz hadsereg. Ennek a pontnak a bevételével vált lehetővé Balaklija visszavétele, amelynek birtokában már távozásra kényszeríthették az orosz erőket Izjumból. Ez annyira jól sikerült, hogy az orosz katonák nem visszavonultak, hanem egyenesen menekültek – erről tanúskodik a működőképesen hátrahagyott harckocsik, páncélos járművek tucatjai, egyéb haditechnika és több érintetlen lőszerraktár is.

Fehér volt az életrajzban

Meglepő módon nem sok nyilvános információ van arról, hol született és tanult Szirszkij, aki katonai karrierjét még természetesen a Szovjetunióban kezdte, hiszen 26 éves volt annak felbomlásakor. Életrajzában még kinevezésekor sem említették meg ezt a két kézenfekvő adatot.

Erre vonatkozó információt csak egy orosz nyelvű belarusz szájt cikkében találni (a Nasa Niva egyébként a Lukasenko-rezsim miatt már külföldről működik, miközben több tagja börtönben van Belaruszban).

A cikk szerint Szirszkij a Moszkvához közeli Vlagyimir megyében született, moszkvai katonai iskolát végzett 1986-ban. Ekkortól szolgált a szovjet hadseregben. A cikk kifejezetten pozitív hangvételű – azaz láthatóan nem kompromittálni akarja Szirkijt azzal, hogy tulajdonképpen orosz.

Kiemelik, hogy rendszeresen együtt edz a katonákkal, ez a hozzáállás „éles ellentétben áll az orosz tábornokokéval”.

Szirszkijnek a katonai teljesítménye alapján bizonyosan nem is kell magyarázkodnia azért, mert a mai Oroszország területén született – már ha az információ helytálló. Sokkal inkább igazolja azt, ami az Ukrajna ellen indított háborúban a Kreml legnagyobb tévedése volt: Moszkva azt hitte, hogy aki Ukrajnában orosz anyanyelvű, az minden bizonnyal tárt karokkal várja a területeket elhódító putyini orosz államot.

Milliónyi orosz anyanyelvű ukrajnai és a már hetedik hónapja tartó ellenállás mellett Szirszkij is bizonyította, hogy ez nem így van.

Kövess minket Facebookon is!