Peking huszonhat éve nem látott tengeri erődemonstrációt lengetett be Pelosi tajvani útja után

Peking huszonhat éve nem látott tengeri erődemonstrációt lengetett be Pelosi tajvani útja után
Nancy Pelosi és Caj Csi-csang, a törvényhozási alelnökének találkozója a tajvani parlamentben, Tajpejben 2022. augusztus 3-án – Fotó: Central News Agency / Reuters

301

A várakozásoknak megfelelően ellátogatott Tajvanra Nancy Pelosi, az amerikai törvényhozás alsóházának, a képviselőháznak az elnöke, amire a Kínai Népköztársaság – szintén a várakozásoknak megfelelően – katonai erőfitogtatással és gazdasági szankciókkal reagált.

Pelosi 1997 óta a legmagasabb rangú amerikai politikus, aki a Kínai Népköztársaság által a saját részének tekintett, de a gyakorlatban 1949 óta a pekingi rezsimtől függetlenül működő, jó három évtizede demokratikus politikai berendezkedésű szigetre látogatott (Tajvan nemzetközi helyzetéről itt írtunk részletesen). A házelnöki vizit célja saját állítása szerint az volt, hogy jelezze, az Egyesült Államok „kész megóvni a tajvani demokráciát”, támogatja a tajvani status quót, és nem akarja, hogy „bármilyen erőszak érje” a szigetet. Ebben egy nyílt levélben még 26 republikánus párti szenátor is támogatta a demokrata politikust, és a tajvani vezetés is üdvözölte a látogatást.

Ugyanakkor az amerikai kormány a borítékolható kínai ellenlépések miatt ellenezte, hogy a 82 éves Pelosi – a jelek szerint egyéni akaratából – elmenjen a szigetre. Amerikai elemzők pedig a látogatás előtt és után sem igazán értették, hogy pontosan mi volt az értelme a vizitnek: Pelosi útja a szkeptikusok szerint nem járt semmilyen gyakorlati előnnyel Tajvannak, cserébe tovább rontja az amúgy is erős bizalomhiánytól szenvedő és egyre nyíltabb ellenségeskedéssel jellemezhető amerikai–kínai viszonyt, és a sziget gazdaságára nézve is kockázatokat jelent.

A vizitet Pekingben természetesen a Tajvan feletti kínai szuverenitás kikezdésére és a status quo megváltoztatására tett kísérletként értelmezték. Kína már a vizit előtt azzal fenyegetőzött, hogy „aki a tűzzel játszik, az megégeti magát”, és Pelosi keddi késő esti landolása után nem sokkal bejelentette, hogy a főbb tajvani kikötők közelében, a tengeri és légi kereskedelmi útvonalak mentén kezd hadgyakorlatba csütörtöktől vasárnapig.

Ezzel együtt a jelen állás szerint a gazdasági szankciók és a katonai válasz is relatíve visszafogott, és inkább figyelmeztető jellegű erődemonstráció, mintsem egy komolyabb kísérlet Tajvan gazdasági és katonai megfojtására.

Jönnek, lövöldöznek

A szerdán aztán Dél-Koreába továbbinduló Nancy Pelosi egynapos látogatása egy különösen erős időszakban jött. Az Egyesült Államok külpolitikai kapacitásainak egy jelentős részét az ukrán válság köti le, miközben a Kínai Kommunista Párt már az őszi kongresszusára készül, ahol a várakozások szerint Hszi Csin-ping pártfőtitkárt és államfőt megerősítik tisztségében, és ezzel Mao Ce-tung óta a formálisan legtovább hatalmon lévő, egyúttal legbefolyásosabb vezetővé válhat.

Egy magas rangú amerikai politikus tajvani látogatása egyébként is kínai ellenlépéseket vonna maga után. Mint a látogatást beharangozó cikkünkben részletesebben is írtunk róla, Pekingben stratégiai és legitimitási szempontból is fontos ügy, hogy Tajvan ne kerüljön amerikai védőernyő alá. A jelenlegi politikai helyzetben a Kína nagyhatalmi státuszának helyreállítását hangoztató Hszi és a más politikai erőkhöz hasonlóan társadalmi támogatottságát a nacionalizmus felkorbácsolásával doppingoló Kínai Kommunista Párt a jelenlegi helyzetben számos elemző szerint különösen nem engedheti meg magának, hogy úgy tűnjön, az amerikaiak packáznak velük.

A Kínai Népköztársaság az útra válaszul tengeri blokáddal felérő haditengerészeti gyakorlatokat jelentett be a főbb tajvani kikötők és hajózási útvonalak közvetlen közelében. A Peking által a sziget körül bejelentett hadgyakorlatok helyét a CNN szedte össze, ezen a térképen lehet látni:

A kínai bejelentés szerint csütörtök és vasárnap között zajló erőfitogtatásra hat övezetet jelöltek ki, amelyek minden oldalról körülveszik a szigetet, és három helyen is néhány kilométerre a partoktól húzódnak. A zónák feltűnően közel vannak a két nagy tajvani kikötőhöz, Tajpejhez és Kaohsziunghoz is, valamint a világ legfontosabb és legforgalmasabb, Kelet-Ázsiát a Közel-Kelettel és Európával összekötő tengeri kereskedelmi útvonalai is azon a területen vezetnek, ahol a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg a hadgyakorlat keretében épp lövöldözni készül.

Kína legutóbb 1995-ben és 1996-ban tartott hasonló katonai felvonulást a Tajvani-szorosban, amikor a tajpeji vezetés elkezdett kicsit autonómabb külpolitikát folytatni.

A kínai pártállami sajtó vérmesebb kiadványai azzal fenyegettek, hogy a következő napokban rakétateszteket hajthatnak végre, és tajvani katonai célpontokra is csapást mérhetnek, bár ez egyelőre inkább a belső közönségnek szánt üzenetnek tűnik. A tajvani hatóságok szerint a kibertérben mindenesetre már érték támadások a szigetet, de komolyabb fennakadást nem okoztak.

Emellett kedden 21, szerdán további 27 kínai harci repülőgép lépett be Tajvan légi azonosítási övezetébe, bár ez korántsem példátlan dolog. A kínai légierő az utóbbi hónapokban rendszeresen repked a sziget térségében, az egynapi rekord 56 berepülés volt tavaly októberben, amikor egy térségbeli amerikai vezetésű hadgyakorlatra reagáltak. Másrészt a tajvani légi azonosítási övezet egy egyoldalúan kijelölt, nagy kiterjedésű, nemzetközi jogi szempontból nem elismert zóna. A kínai gépek jellemzően nem a sziget közvetlen közelében, hanem attól tisztes távolban, a partoktól délnyugatra szoktak repkedni.

Tajvan AAV7 kétéltű támadó járműve felszínre tör a tengerből egy esetleges kínai támadásra felkészítő, ötnapos hadgyakorlat során 2022. július 28-án Pingtungban – Fotó: Annabelle Chih / Getty Images
Tajvan AAV7 kétéltű támadó járműve felszínre tör a tengerből egy esetleges kínai támadásra felkészítő, ötnapos hadgyakorlat során 2022. július 28-án Pingtungban – Fotó: Annabelle Chih / Getty Images

Gazdasági szankciók

A katonai felvonulás mellett gazdasági szankciókkal is megsorozták Tajvant Pekingből. A kínai hatóságok első körben megtiltották mintegy kétezer élelmiszeripari áru behozatalát Tajvanról, ami az első értékelések szerint több száz, jellemzően a kormánypárti körzetekben tevékenykedő cég számára lehet végzetes. Szerdán a homok exportjának és egyes haláruk és gyümölcsök importjának korlátozását jelentették be, valamint megtiltották a kínai entitásoknak az üzletelést egyes tajvani technológiai cégekkel.

Kína természetesen Tajvan legfőbb kereskedelmi partnere, azaz Peking jelentős károkat tud okozni a tajvani gazdaságnak, ha nagyon akar. Ugyanakkor – sok más országhoz hasonlóan – a kínai elektronikai ipar is erősen függ a tajvani mikrocsipimporttól, amelynek felfüggesztése rövid távon komoly ellátási problémákat okozhat.

A szankciózás mindenesetre egyelőre elég mérsékelt szinten mozog.

Az importált homok például a tajvani belföldi szükséglet kevesebb mint egy százalékát tette ki az utóbbi két évben, és az import kevesebb mint harmada jött Kínából. A mezőgazdasági szankciók ugyan rosszul jönnek a helyi farmereknek, de az agrárium a tajvani GDP mindössze 1,8 százalékát teszi ki. Bár Tajvan lakossága csak 23 milliós, a Nemzetközi Valutaalap szerint a világ 21. legnagyobb gazdasága a sziget, amelyet ezek a szankciók még nem fognak megfektetni.

A nagyobb kérdés, hogy milyen hatással lesz a blokád a kereskedelmi forgalomra. A tajpeji reptér szerint csütörtökön 51 nemzetközi járatot kell törölni, bár azt állították, ez a koronavírus-járvánnyal, és nem a hadgyakorlattal áll összefüggésben. A hadgyakorlatok mindenesetre a Japánt és Dél-Koreát Délkelet-Ázsiával összekötő légifolyosó forgalmára is hatással lehetnek, és egyes hírek szerint a tajvani hatóságok arra kérték a kereskedelmi hajókat is, hogy keressenek alternatív útvonalakat.

Ez különösen a tajvani csipgyártás globális termelési láncokban játszott központi szerepe miatt érdekes a világ maradék részének:

az utóbbi két évben a német autóipartól és annak magyarországi gyáraitól kezdve az amerikai IT-szektorig számos területen okozott komoly fennakadást és veszteségeket, hogy nem volt elég mikrocsip. A tajvani kereskedelmi útvonalak elfojtásával a félelmek szerint visszatérhet a hiány, bár egyelőre nem tűnik ennyire vészesnek a helyzet. A gazdasági szankciókat azonban Kína szerdán folyamatosan fokozta, ezért egyes várakozások szerint újabb büntetőintézkedések jönnek majd a következő napokban.

Tajvanon nincs pánik

Az út a kínai politikusok mellett a Weibo nevű kínai mikroblogplatformot és a Flightradar nevű, repülőgép-követő oldalt is kiakasztotta. Az előbbin kínaiak milliói követték és vitatták meg az amerikai házelnök tajvani látogatását, egyesek humorral, de sokan kemény válaszcsapást követelve – de a szolgáltatás nem sokkal a landolást követően lehalt.

Tajvanon a helyiek a helyszíni beszámoló szerint nem izgulták túl a dolgot, az utcán megszólított emberek a nyugati sajtónak arról beszéltek, hogy már hozzá vannak szokva a fenyegetéshez, és szerintük Peking csak blöfföl. A helyzetet jellemzi, hogy a szigeten rengeteg politikus és politikai vajákos fogadott arra, hogy a vizit megvalósul-e vagy sem, a fogadások folyományaként pedig a vesztesek rántott csirkét voltak kénytelenek osztogatni az utcán.

Egy Kína-párti támogató rálép Nancy Pelosi képére a tajvani látogatása elleni tiltakozás során 2022. augusztus 3-án, Hongkongban – Fotó: Anthony Kwan / Getty Images
Egy Kína-párti támogató rálép Nancy Pelosi képére a tajvani látogatása elleni tiltakozás során 2022. augusztus 3-án, Hongkongban – Fotó: Anthony Kwan / Getty Images

Pelosi megérkezését követően ellene és mellette is tüntettek Tajpejben, bár az utóbbiak jóval többen voltak. A hivatalos szervek nagy elánnal üdvözölték a házelnököt, a sziget legmagasabb épületére az Egyesült Államokat és Pelosit köszöntő üzeneteket vetítettek ki, és a tajvani parlament elé is tömegek gyűltek szerdán, amikor az amerikai házelnök meglátogatta a törvényhozást. A főbb tajvani tévék és lapok pozitív hangnemben számoltak be a látogatásról, és a tajvani rendszer amerikai támogatásának jeleként, a kínai fenyegetésekkel szembeni kiállásként értelmezték azt.

Tajvani szempontból a helyzet arról szól, hogy nem akarnak Hongkonggá válni, és a jelenlegi kormányerő, a Demokratikus Haladó Párt szerint ennek a legjobb eszközei az Egyesült Államok védelmi garanciáinak elmélyítése, Tajvan globális gazdasági szerepének hangsúlyozása, valamint a kínai fenyegetések által veszélyeztetett demokrácia imázsának felerősítése a nyugati világban.

Ezt jelzi, hogy Caj Ingven tajvani elnök a Pelosival tartott találkozója után az ukrajnai orosz invázióval hozta párhuzamba Tajvan helyzetét, és a sziget védelmének megerősítéséről beszélt.

Tajvani szempontból tehát arról van szó, hogy a Kínával szembeni elrettentés növeléséről szólt a látogatás, és egyes spekulációk szerint Pelosi maga is úgy vélte, hogy Kína megerősödésének fényében a jelképes gesztusra az amerikai kormány noszogatása és a szigetnek nyújtott védelmi garanciák megerősítése érdekében volt szükség.

Washingtonban vitatják

Az amerikai kormányban és washingtoni agytrösztökben ugyanakkor a New York Times és a Foreign Policy cikkei szerint sokan úgy érzik, hogy a tajvani vizit aláássa Joe Biden kormányának kelet-ázsiai szövetségesi politikáját:

az Egyesült Államok térségbeli partnereivel való konzultáció és a tágabb következmények, a politikai költségek és hasznok megvitatása nélkül tett egy súlyos lépést, amely hosszabb távon is nagy hatással lehet a térség viszonyaira,

például a kínai katonai aktivitás további fokozódásával, illetve az Amerika megbízhatóságába vetett hit csökkenésével. Bár Kína kardcsörtetése és az utóbbi időszakban Ausztráliától a Fülöp-szigetekig számos térségbeli országgal szemben alkalmazott gazdasági zsarolólépései jelentősen rontották megítélését, az amerikai szövetségesek pont a feszültségek csökkentésében, nem azok felkorbácsolásában érdekeltek.

Mások szerint a demokrata párti kormány és a Demokrata Párt egyik legbefolyásosabb politikusának számító Pelosi közti nézeteltérés azt jelzi, hogy az amerikai külpolitika szétszórt és átgondolatlan, vagy legalábbis nincs összhang a törvényhozás és a kormány között. Ezt az érzést fokozhatja, hogy a szenátus egyes tagjai szeretnék mélyíteni a tajvani–amerikai védelmi és diplomáciai kapcsolatokat, amire természetesen Pekingben hasonlóan reagálnának, mint Pelosi manőverére.

Nancy Pelosi beszédet mond, miután átvette Tajvan legmagasabb polgári kitüntetését Caj Ing-ven elnöktől az elnöki hivatalban 2022. augusztus 3-án Tajpejben – Fotó: Chien Chih-Hung / Office of The President / Getty Images
Nancy Pelosi beszédet mond, miután átvette Tajvan legmagasabb polgári kitüntetését Caj Ing-ven elnöktől az elnöki hivatalban 2022. augusztus 3-án Tajpejben – Fotó: Chien Chih-Hung / Office of The President / Getty Images

A látogatás belpolitikai vetületeit illetően is sok a spekuláció. Nancy Pelosi jó harminc éve – a Tienanmen-téri vérengzés óta – Kína egyik leghangosabb bírálójának számít a kongresszusban, és belpolitikai szempontból vélhetően jól jön ki számára a vizit és az azzal járó sajtó – például az olyan szalagcímek, amelyek szerint ellenállt a kínai fenyegetésnek, vagy hogy beszólt Hszi Csin-pingnek. Ugyanakkor kérdéses, hogy ebből a Demokrata Párt mennyit tud profitálni a novemberi félidős választások előtt, miközben külpolitikai szempontból nem hozott különösebb eredményt a vizit.

Ezzel együtt olyan hangok is vannak, amelyek szerint a kínai ellenlépésektől nem kell komolyabban tartani, és a helyzet nem fogja meghaladni a mostani, nagyrészt erőfitogtatást szolgáló katonai manővereket,

miután Tajvan elfoglalására amúgy sem képes a kínai hadsereg, és Hszi Csin-pingnek pár hónappal a pártkongresszus előtt nem hiányzik egy olyan válság, ahol nem biztos a győzelmében. Kínában ugyanakkor egyes nacionalista kommentátorok kevesellték a válaszlépések erejét, bár ezek a nem hivatalos hőzöngések legalább annyira szólnak a külső, mint a belső közönségnek.

Az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője viszont szerdán arról beszélt, hogy Kína hosszabb időtávon is fokozhatja katonai lépéseit, és bebetonozhatja az ellenségeskedést.

Ebben a helyzetben Kína számos olyan lépést hozhat, amelyek ugyan nem érik el a katonai agresszió szintjét, de mégis korlátozzák Tajvant.

Mások szerint ugyanakkor a tajvani kérdésben amúgy sem fenntartható a status quo, és az Egyesült Államok számára előnyösebb addig komolyabb lépéseket tenni Tajvan bebiztosítása érdekében, amíg Kína nem képes katonailag elfoglalni a szigetet.

Bár az Egyesült Államok hivatalosan Pekinget fogadja el mint Kína egyetlen legitim képviselőjét, Tajvan szuverenitását illetően hivatalosan nem foglal állást. Emellett kormányzati nyilatkozatok és a tajvani–amerikai kapcsolatokat szabályozó törvények értelmében elvben támogatja Tajvan különállását, és olykor fegyvereket is szállít a szigetnek – amit természetesen Pekingben szintén provokációnak tartanak. (Tajvan státusának jogi és politikai útvesztőiről egy békésebb időben, máshol írtunk részletesen.) Ezzel együtt Washingtonban hivatalosan nem szokás kimondani, hogy megvédenék-e Tajvant egy kínai támadás esetén – bár Joe Biden elnök az utóbbi időben többször is beszélt erről, kormánya később igyekezett leszögezni, hogy a hivatalos amerikai álláspont nem változott.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!