Megszületett a hongkongi típusú demokrácia, ahol 90-ből 89 képviselő Kína-párti

Legfontosabb

2021. december 21. – 22:16

Megszületett a hongkongi típusú demokrácia, ahol 90-ből 89 képviselő Kína-párti
1997 óta a legkevesebb választó részvételével zajló törvényhozási választás győztesei a színpadon Hongkongban – Fotó: Alex Chan Tsz Yuk / SOPA Images / LightRocket / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Hongkongban a hétvégén törvényhozási választásokat tartottak, amelyeken a pekingi vezetéssel szemben barátinak tartott politikai erők kilencvenből nyolcvankilenc képviselői helyet szereztek meg rekordalacsony, 30,2 százalékos részvétel mellett.

A kínai kormány a hongkongi demokráciáról szóló, hétfőn kiadott jelentésében azt hirdette, hogy mindez a megújult választási rendszer eredménye, amely lehetővé teszi a demokrácia hosszú távú fejlődését Hongkongban. A Kínai Kommunista Párt és a pekingi kormány közelmúltbeli fontos döntései megerősítették a központi hatalmat és a nemzetbiztonság védelmét, és erős alapokra helyezték a demokráciát a volt brit gyarmaton – áll a jelentésben.

Mások szerint inkább arról van szó, hogy a Peking-ellenes megmozdulások miatt a kínai vezetés gyakorlatilag felszámolta Hongkong különállását:

a különleges igazgatási területen a kínai fennhatóság 1997-es visszaállítása óta egy – a semmilyen formában sem demokratikus brit gyarmati időktől eltérően – részben közvetlen törvényhozási választásokat, független igazságszolgáltatást és sajtó- és véleményszabadságot garantáló, a „szárazföldi Kínáétól” eltérő politikai rendszer működött; ám most már Hongkongban is az történik, amit Pekingben eldöntenek.

A városban 2019 nyarán százezrek, a szervezők becslései szerint milliók vonultak utcára, eleinte egy, aktivisták szerint a Pekinggel szembeni autonómiát veszélyeztető kiadatási törvény elvetését, később általános választójog bevezetését és a hongkongi kormány lemondását követelve (a tüntetések hátteréről és a rendszer részleteiről annak idején írtunk).

A hatóságok eleinte egy erőszakos kisebbség randalírozására hivatkozva azt hangoztatták, a tüntetők terroristák, és ennek ürügyén 2020 nyarán egy nemzetbiztonsági törvényt is keresztültoltak a helyi törvényhozáson. Azóta a hongkongi típusú demokrácia sajátos fejlődésen ment keresztül:

  • Az ellenzék 2019 őszén elsöprő győzelmet aratott a kerületi önkormányzati választásokon, 388 helyet szerzett a kormányoldal 89 helyével szemben, de az akkor elnyert pozíciók nem rendelkeznek különösebb döntési jogkörrel.
  • Nem sokra rá a 2020 szeptemberére tervezett törvényhozási választásokat a koronavírus-járványra hivatkozva elhalasztották.
  • 2020 őszén négy ellenzéki képviselőt a nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva kirúgtak a törvényhozásból, erre az ellenzék elhagyta a testületet.
  • 2021 elején a fél ellenzéket őrizetbe vették szintén a nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva, amiért megállapodtak a választási koordinációról.
  • Végül márciusra a hongkongi választási rendszert is átszabták, hogy az ellenzéknek esélye se legyen.
  • Ezt nyomatékosítandó egy külön bizottságot is létrehoztak, amely a választáson indulni szándékozók hazafiasságát vizsgálja, és akit nem talál elég elkötelezettnek a rendszer iránt, azt nem engedi elindulni.
  • Végül a régi hongkongi ellenzék el sem indult a szavazáson, és a különböző centrista kalandorok közül is csak egy jutott be.

Előválasztást tartottak, letartóztatták őket

Az ellenzék leszalámizása nem sokkal a nemzetbiztonsági törvény tavaly júliusi elfogadása után indult, amikor a kormány tavaly tizenkét ellenzéki képviselőjelöltet, köztük a törvényhozás négy aktív tagját azonnal eltiltotta az indulástól, arra hivatkozva, hogy nem felelnek meg a „patrióta” követelményeknek, például ellenezték a nemzetbiztonsági törvény elfogadását, támogatólag beszéltek Hongkong függetlenségéről, külföldi kormányok beavatkozását kérték Hongkong belügyeibe, valamint azt ígérték, hogy leszavazzák a kormány által benyújtott tervezeteket, ha a vezetés nem teljesíti politikai követeléseiket.

2020 őszén – miután a kormány a járványhelyzetre hivatkozva egy évvel elhalasztotta a választásokat – Peking úgy döntött, a nem elég hazafias ellenzékieket azonnal ki lehet rúgni a törvényhozásból, úgyhogy a négy érintettet eltávolították. Erre az ellenzék maradéka testületileg lemondott, arra hivatkozva, hogy a kormány és Peking lépései véget vetettek a hongkongi demokráciának (három ellenzéki képviselő már korábban, szeptemberben otthagyta a törvényhozást, két független pedig tagja maradt a tanácsnak).

2021 januárjában a hongkongi rendőrség 53 ellenzékit vett őrizetbe, köztük a Demokrata Párt hét volt képviselőjét és a párt elnökét, további kilenc volt képviselőt, húsz önkormányzati vezetőt, valamint több veterán és fiatal aktivistát, politológust, szociális munkást és egy, a fogyatékkal élők érdekeit képviselő jogvédőt is. Őket államellenes tevékenységekkel és a hongkongi kormány megdöntésére tett kísérlettel vádolták meg.

Benny Tai, a hongkongi egyetem ellenzéki jogászprofesszora a rendőrség előtt nyilatkozik a sajtónak 2021. február 28-án, miután 40 demokráciapárti politikust és aktivistát tartóztattak le – Fotó: Anthony Kwan / Getty Images
Benny Tai, a hongkongi egyetem ellenzéki jogászprofesszora a rendőrség előtt nyilatkozik a sajtónak 2021. február 28-án, miután 40 demokráciapárti politikust és aktivistát tartóztattak le – Fotó: Anthony Kwan / Getty Images

A valóságban az volt a bűnük, hogy az ellenzék a 2020-ra tervezett választások előtt előválasztást tartott, hogy ezzel maximalizálja potenciális mandátumszámát. Az előválasztás egy Benny Tai ellenzéki jogász nevével fémjelzett terv része volt, amelynek az volt a lényege, hogy ha az ellenzék legalább 36 helyet megszerez a 70 fős törvényhozásban, azzal a kormány legtöbb tervét meg tudja vétózni, és a kormányzati munka megbénításával lemondásra kényszerítheti Carrie Lam kormányzót, akinek megbuktatása a 2019-es tüntetési hullám egyik fő céljává vált.

Az előválasztás egyébként nagy politikai siker volt, 600 ezren vettek részt rajta a hétmilliós területen.

A hatóságok ugyanakkor a politikai pártok választási stratégiáját államellenes szervezkedésként értékelték, és azzal vádolták a szervezőket, hogy illegális kormánybuktatáson mesterkedtek. A hatósági szigorban vélhetően szerepet játszott, hogy a fiatalabb és radikálisabb aktivisták jobban szerepeltek rajta, mint a régi, a rendszer belső reformját hirdető demokrata ellenzék.

173 ellenzékit meszeltek el

Később több, hazaárulással vádolt képviselőt börtönre ítélték – dacára annak, hogy az ellenzék szerint mérsékelt politikusokról van szó, akik sosem hirdették Hongkong függetlenségét, és hagyományosan távol álltak tőlük a radikálisabb fiatal aktivisták módszerei. Mások önszántukból távoztak Hongkongból, a 2019-es tüntetéshullám több fiatalabb vezére elhagyta a várost, kihasználva, hogy az Egyesült Királyság könnyített letelepedést kínált a hongkongiaknak.

De a hatóságok az alsóbb közigazgatási szinteket sem kímélték. A South China Morning Post (SCMP) kínai tulajdonú hongkongi lap júliusi összesítése szerint a 2019-es tüntetéshullám óta legalább 173 ellenzéki politikust és aktivistát vettek őrizetbe és/vagy tiltottak el a hivatalviseléstől engedély nélküli gyülekezésre, tiltott anyagok terjesztésére, államellenes szervezkedésre és egyéb bűncselekményekre hivatkozva.

A letartóztatott ellenzékiek között van 108 önkormányzati képviselő, akiket a 2019-es, elsöprő ellenzéki sikerrel zárult szavazáson választottak meg. Az ellenzék felszámolására tett erőfeszítések mértékét jelzi, hogy egyes hongkongi közigazgatási területeken az önkormányzati képviselők közel fele ellen indult eljárás.

A tüntetésekkel összefüggésben összesen 10 260 embert vettek őrizetbe. Bár a hongkongi és a pekingi vezetés is azt hangoztatta annak idején, hogy a hatósági fellépésre a közrend védelme és az erőszakos zavargások megfékezése miatt van szükség, az elfogottakból mindössze 750 embert vádoltak meg zavargásban való részvétellel.

Ezzel párhuzamosan a hatóságok a problémás sajtót is kinyírták,

a hevesen (sokak szerint gyakran a jó ízlés határain is túllépő mértékben) rendszerellenes Apple Dailyt bezáratták, tulajdonosát börtönre ítélték, míg a hagyományosan független hongkongi közmédiát a Magyarországon is ismert forgatókönyv szerint ledarálták. A rend kedvéért a hazafias oktatást is meghonosították Hongkongban, hogy rendszerbarát fiatalokat faragjanak.

Eddig is ellenszélben voltak

A demokratikus ellenzék a mostani választásokon el sem indult – aki még nincs börtönben vagy száműzetésben közülük, az feltehetően nem is akar odakerülni. Bár tizenegy „centrista” megpróbálta betölteni az ellenzék által maga mögött hagyott űrt, egyikük sem járt sikerrel, összesen csupán 6,5 százalékot szereztek a közvetlen szavazatok közül. Az új törvényhozás egyetlen, nem nyíltan rendszerbarát tagja a Harmadik Oldal nevű centrista formáció egy tagja lesz, aki korábban a Demokrata Pártban politizált, és most a szociális dolgozók voksaival jutott be a szakmai listáról.

A demokratikus ellenzék testületileg lemond a törvényhozásban való részvételről 2020. novemberben, miután négy politikustársukat eltiltották – Fotó: Sunny Mok / EyePress / AFP
A demokratikus ellenzék testületileg lemond a törvényhozásban való részvételről 2020. novemberben, miután négy politikustársukat eltiltották – Fotó: Sunny Mok / EyePress / AFP

A demokrata blokk már tagjainak bebörtönzése előtt is súlyos ellenszélben működött. A törvényhozást hagyományosan a Peking-barátnak tartott, anyagi és gazdasági érdekek, valamint pragmatikus szempontok (az alternatíva hiánya) miatt a kínai vezetéssel való kiegyensúlyozott viszonyra törekvő politikai erők dominálták, ami mögött a választási rendszer jellegzetességei álltak.

  • A legutóbbi választáson, 2016-ban a Peking-párti blokk a 70-ből 40 helyet szerzett meg a voksok 40 százalékával.
  • 23 helye volt a demokrata tábornak (ők 36 százalékot kaptak),
  • és hat helyük volt a „lokalista” formációknak (19 százalékkal), akiken nagyrészt a 2014-es, a törvényhozás teljes közvetlen választását követelő tüntetéshullám radikálisabb vezetőit kell érteni.
  • (A maradék egy hely egy független képviselőé volt.)

Az előző törvényhozást egy bonyolult, nyomokban demokráciát is tartalmazó rendszerben választották meg, amely részben a gyarmati időszak korporativista jegyeit is magán hordozta. A 70-ből 35 helyről döntöttek közvetlen választáson, 30 posztot szakmai és gazdasági érdekcsoportok szavaztak meg, további öt székről pedig azok döntöttek, akik nem voltak jogosultak részt venni a szakmai és gazdasági csoportok voksolásain.

Az új választási rendszerben a törvényhozás létszámát 70-ről 90 főre emelték, a közvetlenül megválasztott tagok számát 35-ről 20-ra csökkentették, a plusz öt helyes kompenzációs listát felszámolták. A korábbi rendszerhez hasonlóan a szakmai és gazdasági érdekcsoportok (például a fent említett szociális dolgozók és más szakmák, köztük ügyvédek, könyvelők, egészségügyi dolgozók, valamint tágabb szektorok, mint a szállítmányozás, a turizmus vagy kereskedelem érdekszervezetei) most is 30 posztról döntöttek, és a 40 új helyet a hongkongi kormányzó személyéről döntő 1500 fős testület választotta meg.

Utóbbi kettő eddig is a hongkongi demokrácia kézben tartásának eszköze volt. A kormányzóválasztó testület nagyrészt a terület gazdasági szektorainak képviselőiből és kisebbrészt Pekingből kijelölt funkcionáriusokból állt. A gazdasági és szakmai csoportok nagyobbik része anyagi érdekeiből kifolyólag hagyományosan a rendszerbarát erők és jelöltek felé húzott, a 2016-os szavazáson például ezt a blokkot 23-7 arányban hozták a Peking-barát pártok, míg a közvetlen voksoláson 16-19-re az ellenzék nyert. A plusz öt hely esetében 2016-ban szintén a demokraták nyertek 2-3 arányban. Más szóval a reform még a demokraták eddigi, korlátozott győzelmi esélyeit is megsemmisítette.

Sokszínű, patrióta

Hogy a népet mennyire hozták lázba a patrióta erők, azt jól jelzi, hogy az idei 1,3 milliós volt a messze legalacsonyabb választási részvétel a hongkongi választások történetében. Az eddigi negatív rekordot a 2000-es választás tartotta, amikor a jogosultak 43,6 százaléka vett részt a szavazáson.

A legutóbbi, 2016-os törvényhozási választáson 58 százalékos, 2,2 milliós, a 2019-es, a tüntetések miatt felfokozott hangulatban rendezett önkormányzati választáson 71 százalékos, 2,9 milliós volt a részvétel. Vélhetően ez utóbbi is hozzájárult ahhoz, hogy 2020-ban a pekingi és a helyi vezetés elkezdte felszámolni az ellenzéket:

az önkormányzati voksolás alapján felmerült az esélye, hogy a demokrata tábor egyszer tényleg megszerzi a többséget.

Ezt jelezte, hogy 2019-ben és 2020-ban is több mint 300 ezren vettették fel magukat a választási névjegyzékbe, de 2021-re már csak pár száz újonnan szavazni vágyó hongkongi maradt.

A Peking-párti erők ezzel együtt több szavazatot kaptak idén, mint 2016-ban: akkor 870 ezret, most 1,2 milliót húztak be. Ugyanakkor a 2019-es voksoláson is 1,2 milliót kaptak, azaz a jelek szerint ez a maximális mozgósítási képességük. A demokraták és lokalisták 2016-ban szintén nagyjából 1,2 millió szavazatot értek el, bár ez a választási rendszer jellegzetességei miatt jóval kevesebbet ért, mint a Peking-párti szavazatok. 2019-ben viszont 1,7 millió szavazattal vitték el az önkormányzatokat, azaz voltak tartalékaik.

Szavazatszámlálás 2021. december 19-én – Fotó: Alex Chan Tsz Yuk / SOPA Images / LightRocket / Getty Images
Szavazatszámlálás 2021. december 19-én – Fotó: Alex Chan Tsz Yuk / SOPA Images / LightRocket / Getty Images

A kínai kormány hongkongi és makaói ügyekért felelős irodája a mostani voksolás után azt hangoztatta, hogy a jelöltek foglalkozásuk, életkoruk és születési helyük tekintetében is sokszínűek – bár a sokszínűként jellemzett jelöltek nem jutottak be.

Ezzel szemben az SCMP összesítése szerint nagyot mentek a kínai állami szférához és állami vállalatokhoz köthető személyek, belőlük tízen vannak az új törvényhozásban; míg a Peking-párti blokk egyetlen, a hatalommal szemben olykor keményebb hangnemet is megütő pártja, a Liberális Párt marginalizálódott.

Az SCMP szerint mindazonáltal nem marad belső ellenzék nélkül a hongkongi vezetés: az új „patrióta” csoportok nyomást fognak gyakorolni a hatalomra, hogy az teljesítse a pekingi elvárásokat.

Ezzel együtt a kínai államtanács jelentése azért leszögezte, hogy a szavazás nyílt, tisztességes, biztonságos és tiszta volt, és újabb előrelépést jelent a hongkongi demokrácia számára. Hasonlóan nyilatkozott Barnabas Fung, a hongkongi választási bizottság elnöke, aki azt is hozzátette, hogy Hongkongra új korszak vár, amelyet a közrend helyreállítása és a társadalom prosperitása jellemez majd.

Kövess minket Facebookon is!