Az oroszok elzárják a Lengyelországba és Bulgáriába tartó gázt, a németek napokon belül kiváltanák az orosz olajat

Köszönjük, hogy nálunk követték az eseményeket, szerda reggel újra elindul a percről percre tudósításunk.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokásos esti beszédének nagy részét az atomerőműveknek szentelte. Ugyanis ma, április 26-án van a csernobili katasztrófa évfordulója. Zelenszkij szerint ma már nem elég megemlékezni erről a napról, mert a több mint hatvan napja tartó orosz invázió még nagyobb veszéllyel fenyeget.

Megemlítette, hogy az orosz csapatok március 4-én rálőttek a zaporizzsjai atomerőműre, pedig tudták, hogy az Európa legnagyobb nukleáris létesítménye. Arra is rámutatott, hogy az elfoglalt csernobili erőmű területén sem voltak kifejezetten óvatosak, olyan területeket bolygattak meg, amiket sugárzásvédelmi szempontból nem lett volna szabad.

Zelenszkij azt mondta, hogy a zaporizzsjai erőmű támadásakor minden nyugati vezetővel beszélt, akivel csak tudott, és szerinte ezért van az, hogy ma nem egy zaporizzsjai atomkatasztrófáról beszélünk, hanem még mindig a csernobiliról.

Szerinte az oroszoknak nem lett volna szabad elfelejteniük ezt a napot, mert az 1986-os katasztrófa nemcsak az ukránokat, hanem az oroszokat és belaruszokat is érintette. Ennek ellenére ma mégis három rakétát lőttek át különböző ukrán atomerőművek felett, és nem tudja, ezt vegye-e fenyegetésnek, vagy sem.

„Kiderült, hogy fogalmuk sincs, mi is történt Csernobilban”

– vonta le a következtetést.

Megköszönte a két erőmű dolgozóinak, hogy professzionalizmusukkal elhárítottak egy újabb atomkatasztrófát. A csernobili dolgozók közül többeket is kitüntetett ma.

Megemlítette a németországi tárgyalást, amin negyven ország képviselői vettek részt. Fő témaként azt jelölte ki, hogy Európa hogyan tudja megvédeni magát Oroszország agresszív ambíciójával szemben.

„Szinte senki nem maradt a szabad világban, aki nem fogja fel, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja csak a kezdet. Oroszország végső célja nem Ukrajna területének megszerzése, hanem az, hogy feldarabolja Európa közepét és keleti részét, és globális csapást mérjen a demokráciára.”

Emiatt szerinte a szabad világnak joga van az önvédelemhez, és ezért segítik még hatékonyabban Ukrajnát.

Megköszönte még Boris Johnson és a többi szövetségese segítségét. Azt mondta, hogy Oroszország hiába tesz úgy, mintha elfoglalt volna területeket, a szankciók miatt igazából csak egyre nagyobb veszteségeket szenved – főleg, mivel egyre több ország fontolgatja az energiahordozókra kivetett szankciókat.

Zelenszkij ma meglátogatott két árvát, akiket csak komoly erőfeszítések árán tudtak visszaszerezni az oroszoktól. Azt írja, hogy a megszálló erők rengeteg gyereket és felnőttet raboltak el a lerombolt Mariupolból, de nem fogják őket elfelejteni, mindent megtesznek, hogy hazajussanak.

Az orosz védelmi minisztérium közleményben azt írja, hogy teljesen uralmuk alá vették a dél-ukrajnai Herszon régióját – írja a BBC, ám azt is megjegyzik, hogy ezt nem tudták más forrásból megerősíteni.

Az ukrán vezérkar annyit elismert, hogy Herszon városában az oroszok valóban levették az ukrán zászlókat az önkormányzat épületéről és hazaküldték a város legitim vezetését.

A BBC szerint a város polgármestere azt mondta, hogy nem hagyja el Herszont, de nem is hajlandó együttműködni az oroszokkal.

„Herszonban maradok a herszoni lakosokkal, akik több mint 18 hónapja választottak meg a város irányítására”

– írta.

A Gazprom a bulgáriai állami gáztársaságnak, a Bulgargaznak is írt, hogy szerdától nem küldenek földgázt az országba – írja a Sky News.

A lengyel állami gázcég néhány órája jelentette be, hogy hasonló levelet kaptak a Gazpromtól. A bolgár energiaügyi minisztérium szerint már megtették a szükséges lépéseket, hogy alternatív forrásokat találjanak, az állampolgároknak egyelőre nem kell visszaszorítaniuk a gázfogyasztásukat.

A BBC azt írja, hogy a minisztérium szerint a Gazprom olyan fizetési módosítást javasolt, ami szembement az eredeti szerződéssel.

Az ENSZ a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával (ICRC) együtt kész biztosítani a civilek evakuálását Mariupolból az általuk választott célállomásra – írja António Guterres főtitkár nyilatkozata alapján az MTI. A főtitkár kedden találkozott az orosz külügyminiszterrel (akkor is beszélt az evakuálásról) és Vlagyimir Putyinnal is.

Mint mondta, az ENSZ az ICRC-vel együtt kész lesz minden erőforrását felhasználni arra, hogy az orosz és az ukrán hatóságokkal együttműködve garantálja evakuálásukat Mariupolból Oroszországba vagy az ukrán hatóságok által ellenőrzött területre.

A főtitkár megismételte azt a javaslatot, hogy hozzanak létre egy ENSZ–Oroszország–Ukrajna kapcsolattartó csoportot a humanitárius folyosók megszervezésére.

Az elnök szerint Mariupolban a helyzet „tragikus”, de kijelentette, hogy a városban már nem folynak harcok, még az Azovsztal területén sem. Azt mondta, hogy az orosz hadsereg 130-140 ezer embert evakuált az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosból. Ukrán tisztségviselők korábban azt mondták, hogy ezek az emberek sok esetben nem dönthették el, hogy merre akarnak menekülni az orosz inváziós hadsereg elől.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter után Vlagyimir Putyin is tárgyalt kedden António Guterres ENSZ-főtitkárral. Beszéltek Mariupolról, valamint az ostrom miatt az Azovsztal acélgyárban ragadt civilekről és katonákról.

Putyin azt állítja, hogy elrendelte az üzem elleni katonai műveletek beszüntetését, és kihangsúlyozta, hogy szerinte bárki elhagyhatja a területet, és bármelyik irányba elindulhat. Ezek után meggyanúsította a városban ragadt védőket, hogy ha nem engedik el a védőket, akkor élő pajzsnak használják őket, és olyanok, mint az ISIS terroristái.

Azt is mondta, hogy jól haladtak az isztambuli tárgyalások, sőt, március végén szinte meg is egyeztek az ukránokkal, de aztán előkerültek a bucsai tömegsírok – ami az orosz elnök szerint puszta provokáció, semmi közük hozzá, hiába tűnik úgy, hogy mégis van –, ami miatt megakadtak a tárgyalások. Ennek ellenére úgy érzi, hogy lassan megint közeledhetnek egymáshoz az online egyeztető felek.

Az MTI azt írja, hogy Putyin szerint Oroszországnak jogában állt elismerni a két Donyec-medencei entitás függetlenségét és katonai segítséget nyújtani nekik. Példának hozta az ENSZ Nemzetközi Bíróságának Koszovóra vonatkozó ítéletére, amely szerint az önrendelkezési jog gyakorlása során egy állam valamely területének nem kell engedélyt kérnie a központi hatóságoktól arra, hogy kinyilvánítsa szuverenitását.

Szerinte a törvényszék ezzel „precedenst teremtett”. Rámutatott, hogy Oroszország pontosan úgy ismerte el a két Donyec-medencei „népköztársaságot”, ahogy a világ számos állama Koszovót, a két entitás pedig katonai segítséget kért Moszkvától az ellenük katonai műveleteket végrehajtó állammal szemben, aminek megadásához szerinte Oroszországnak joga volt, az ENSZ Alapokmánya VII. fejezetének 51. cikkével összhangban.

Putyin azt hangoztatta, hogy az ENSZ egyik alapítójaként és a Biztonsági Tanács állandó tagjaként mindig támogatni fogja az általa egyedülálló egyetemes struktúrának tekintett világszervezetet. Állítása szerint nemzetközi ügyekben az ENSZ dokumentumait tekinti alapvető szabálynak, nem pedig azokat a papírokat, amelyeket egyes országok a maguk számára írtak.

A lengyel miniszterelnök és az állami gázvállalat is megerősítette, hogy az oroszok elzárják a Lengyelországba tartó gázcsapokat – írja a Wyborcza. A PGNiG energiaipari vállalat kedden kapott egy levelet az orosz Gazpromtól, ami alapján szerda reggel függesztik fel a szolgáltatást. A lengyel vállalat szerint egyelőre még mindenkihez eljut a megrendelt gázmennyiség.

Mateusz Morawiecki egy berlini sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az oroszok valóban elzárják a gázt, szerinte amiatt, hogy a lengyel kormány nem akart rubelben fizetni. Azt mondta, hogy már készültek arra, hogy más forrásból is be tudják szerezni a szükséges gázmennyiséget.

Anna Moskwa klímaügyi miniszter a kormányzati megerősítés előtt néhány órával azt írta a Twitteren, hogy megvannak a kellő tartalékaik és forrásaik, gyakorlatilag évek óta függetlenek az orosz gáztól. A készleteik 76 százalékon állnak, így nem számítanak arra, hogy elfogyna a földgáz.

A lengyel kormány már amúgy is azt tervezte, hogy év végéig leállítanák az orosz gáz importját, a továbbiakban Norvégiából szerzik be az energiaforrást.

A rendező megváltoztatta a cannes-i fesztivál nyitófilmjének címét: az eddig Z mint Z címet viselő zombis vígjátékot Coupez! (Ennyi!) címmel fogják bemutatni – írja az MTI.

„Tekintettel a Z betű szimbolikájára az ukrajnai háború kezdete óta, valamint az ukrán filmesek kérésére, úgy döntöttem, hogy megváltoztatom a filmem címét. Ez a cím talán viccesnek hatott, amikor néhány hónappal ezelőtt befejeztük a forgatást, de ma már egyáltalán nem az, és nem is tudom vállalni. A film azért készült, hogy örömet szerezzen, és semmi esetre sem szeretném, ha bárki is a háborúval hozná összefüggésbe”

– mondta a négyszeres Oscar-nyertes Michel Hazanavicius. Ezért szívesen megváltoztatja a címét, hogy ezzel is kifejezze teljes szolidaritását az ukrán néppel.

A Coupez! egy kis költségvetésű horrorfilm forgatásának története, amelyet valódi zombik érkezése zavar meg. A főszerepeket Bérénice Béjo és Romain Duris alakítják. A filmet a fesztivál nyitórendezvénye után május 17-én, versenyen kívül mutatják be Cannes-ban, és ugyanaznap kezdik vetíteni a francia mozikban is.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter is tartott egy sajtótájékoztatót a Ramstein légi támaszponton tartott tárgyalás után. A BBC szerint 40 ország miniszterei és katonai vezetői gyűltek össze Németországban, hogy Ukrajna támogatásáról tárgyaljanak.

Austin szerint az USA mindent megtesz, hogy Ukrajnát győzelemre segítsék. Úgy látja, hogy az ukránok teljesen meg vannak győződve arról, hogy nyerni fognak, és szerinte így van ezzel mindenki más is.

Nem gondolja, hogy az atomfegyverekkel való fenyegetőzés elősegíti a tárgyalásokat, sőt, úgy látja, hogy Putyin tudja csak eldönteni, hogy vége legyen-e a háborúnak. A találkozó egyik legnagyobb eredményének azt tartja, hogy a németek légvédelmi harckocsikat ajánlottak fel Ukrajna számára.

Tagadta, hogy az orosz–ukrán konfliktus valójában egy amerikai–orosz proxy háború lenne. Szerinte ez egyértelműen az ukránok harca, de a szövetségesei besegítenek, hogy győzelemre segítsék a lerohant országot. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nemrég fogalmazott úgy, hogy a NATO lényegében háborúban áll Oroszországgal.

Ha minden jól megy, a jövőben havonta tartanak majd ilyen találkozókat.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint Antonio Guterres ENSZ-főtitkárnak arra kellene felhasználnia moszkvai látogatását, hogy megmentse az ostromlott ukrán város, Mariupol lakosságát, és valódi humanitárius folyosókat létesítsen. Ha ez nem történik meg, akkor szerinte

nincs értelme az ENSZ-nek.

Guterres Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az ENSZ kész beavatkozni Mariupolban. A szervezet „készen áll arra, hogy teljes mértékben mozgósítsa emberi és logisztikai erőforrásait, hogy segítsen életeket menteni Mariupolban”.

Lavrov erre azt válaszolta, Oroszország kész együttműködni ebben az ENSZ-szel és a Vöröskereszttel. Hozzátette azonban azt is, hogy a Mariupolban rekedtek megmentéséről nem lesznek külön tárgyalások, mert ez a kezdeményezés csak teátrális gesztus volt Ukrajna részéről, amely „valószínűleg akart egy újabb szívszorító jelenetet rendezni”.

Az ENSZ főtitkára ma még Moszkvában találkozik Vlagyimir Putyinnal, majd csütörtökön várhatóan Volodimir Zelenszkijhez utazik Kijevbe.

Az MTI közölt egy gyűjtést a mai harcászati eseményekről. Kedden

• az orosz erők több nagyváros ellen intéztek halálos áldozatokkal járó légi és tüzérségi csapásokat Ukrajna keleti és déli részén,
• Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó szerint az orosz hadsereg folytatta a tüzérségi támadásokat a régióban, az ukrán és a szakadár ellenőrzés alatt álló területeket elválasztó frontvonal szinte teljes hosszán,
• a Mariupolt védő Azov-ezred a Telegramon arról számolt be, hogy a még ukrán kézen lévő Azovsztal acélipari üzemet reggelre virradóra 35-ször érte orosz légicsapás. A támadások következtében egy műhely kigyulladt, és civilek sérültek meg, akik közül többen a romok alatt rekedtek,
• illetve a Zaporizzsja megyei vezetés közölte, hogy a megyeszékhelyre három rakétát lőttek ki az oroszok, amiből kettő egy vállalat területén csapódott be, a harmadik pedig a levegőben megsemmisült.

Kiadta a harcok állásáról a szokásos térképes összefoglalóját a brit védelmi minisztérium. Információik szerint az orosz csapatok folytatták az előrenyomulást keleten, az orosz határ felől, illetve délen, a Krím irányából. Bár a harcok mostanra teljesen áttevődtek ezekre a régiókra, továbbra is jelentenek légicsapásokat többek között Kijev, Kramatorszk, Dnyipro és Mikolajiv városából is:

(Sky News)

Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Facebookon jelentette be, hogy elkezdték a „Népek barátsága” néven ismert szovjet emlékmű lebontását. Az 1980-as években készített szobor az orosz és az ukrán nép egységét volt hivatott szimbolizálni.

Klicsko azt írta, a kedden elkezdődött bontást estére be is fejezik. Szerinte „Oroszország kifejezte az Ukrajnához való hozzáállását azzal a barbár vágyával, hogy elpusztítsa államunkat és a békés ukránokat”. Azt javasolta, nevezzék át az emlékmű felett áthaladó ívet, és fessék ki az ukrán zászló színeivel.

Katerina Kruk ukrán politológus Twitteren hívta fel a figyelmet arra, hogy már 2014-ben apró módosítást hajtottak végre az boltíven: egy repedést festettek rá, amely a Krím-félsziget orosz annektálása után a két nemzet közötti új feszültséget jelképezi. Viszont 2022-ben szerinte világossá vált, hogy amin keresztülmennek, az mélyebbre vág, mint bármilyen repedés.

„A barátság egyszerűen eltűnt, és az emlékmű is eltűnik. A boltív megmarad.”

Ukrán jelentések szerint orosz rakétatámadásban megsérült az odesszai régiót Romániával összekötő híd a Dnyeszter fekete-tengeri torkolatánál. A támadásban senki nem sérült meg, de elvágta a vasúti összeköttetést az odesszai régió nyugati része és Románia között.

(Guardian)

Németország azt reméli, hogy napokon belül megtalálja a módját az orosz olajimport teljes kiváltásának, és más forrásokból tudja biztosítani a szükségleteit. Ha ez sikerül, akkor Németország meg tudna birkózni az orosz olajimport uniós embargójával – mondta Robert Habeck német gazdasági miniszter egy lengyelországi energiabiztonsági megbeszélés után.

Németországot – Magyarországgal és Ausztriával együtt – több uniós tagország is bírálta amiatt, hogy a saját energiafüggősége miatt ellenzi az Oroszország elleni energetikai szankciókat. Korábban a német kormány azt mondta, hogy az orosz olajat év végéig váltanák ki.

„Ma azt mondhatom, hogy egy (olaj)embargó kezelhetővé vált Németország számára”

– jelentette ki Habeck.

Németország láthatóan dolgozik a függőség leépítésén. A háború előtt az orosz olaj a német olajimport harmadát tette ki, egy hónappal ezelőtt már csak 25 százalékát, kedden pedig Habeck már 12 százalékról beszélt.

(Reuters)

Maia Sandu moldáv elnök azután tartott sajtótájékoztatót, hogy a transznisztriai fejleményekre reagálva összehívta országa Legfelsőbb Biztonsági Tanácsát. A Reuters idézte az elnököt, aki szerint a keddi támadássorozat olyan Transznisztrián belüli csoportok műve, akik a háborúban és a térség destabilizációjában érdekeltek. Ezenkívül javasolta a biztonsági erők harckészültségének megemelését, illetve a járőrözések fokozását Moldova és Transznisztria határának közelében.

A hivatalosan Moldovához tartozó, de 1992 óta orosz támogatással szakadárállamként működő terület fővárosában, Tiraszpolban hétfőn robbanásokat hallottak a belbiztonsági minisztérium épületében, kedden pedig összedőlt rádióállomásokról érkeztek hírek. Egy meg nem nevezett trasznisztriai tisztségviselő terrorista akciónak nevezte a történteket, és ukrán szabotőröket vádolt meg az elkövetésükkel.

Moldova már jó ideje tart attól, hogy az országot Moszkva az oroszbarát szakadár Transznisztria révén belekeverné az Ukrajna ellen folytatott háborúba. Az ország pénteken bekérette Oroszország chișinăui nagykövetét tiltakozásul Rusztam Minnyekajev orosz vezérőrnagy kijelentése ellen, amely szerint Moszkva azért akarja az ellenőrzése alá vonni Ukrajna déli részét, hogy kijárata legyen az oroszbarát szakadár területhez.

Az orosz–ukrán háború kitörése óta kedd reggelig 18 322 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, ebből 9 687 fő 18 év alatti kérelmező. A kérelmet benyújtók döntő többsége család, anyák és gyerekeik – közölte a Főigazgatóság.

Menedékes elismerés iránti kérelmet a Főigazgatóság bármely ügyfélszolgálati irodáján ügyfélfogadási időben be lehet nyújtani. Az adatok előzetes feltöltésére az OIF honlapjáról elérhető Menedekes mobilappon vagy az Enter Hungary felületen keresztül van lehetőség. Az adatok elektronikus rögzítését követően továbbra is szükséges személyesen megjelenni a fénykép és ujjnyomat rögzítése miatt – írják.

Harminchat évvel a csernobili atomerőműben történt balesetet követően „Oroszország agressziója Ukrajnában ismét veszélyezteti az európai kontinens nukleáris biztonságát” – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő és Kadri Simson energiaügyi biztos közös nyilatkozatban a katasztrófa évfordulóján kedden.

A február 24-e óta tartó háború során Oroszország célba vette, elfoglalta és felelőtlenül megrongálta az ukrán nukleáris létesítményeket. Az objektumok rendes működésének megszakítása akadályozza az atomerőművek biztonságos működését, és jelentősen növeli a baleset kockázatát – mondták. Az Európai Unió súlyos aggodalmát fejezi ki a nukleáris biztonság és a védelmi kockázatok miatt, amelyeket a csernobili telephelyen a közelmúltban végrehajtott orosz intézkedések okoztak.

„Felszólítjuk Moszkvát, hogy adja vissza a megszállt zaporizzsjai atomerőmű irányítását az ukrán hatóságoknak, és tartózkodjon a nukleáris létesítményeket célzó további intézkedésektől”

– mondták.

(MTI)

Oroszország kiutasított három svéd diplomatát „Stockholm barátságtalan gesztusaira válaszul” – olvasható az orosz külügyminisztérium honlapján.

A közlemény szerint a döntés hátterében „Svédország által a kijevi rezsimnek nyújtott katonai támogatás és az ukrán nacionalistáknak a donbaszi és ukrajnai polgári lakosság ellen elkövetett bűntetteinek eltussolása” áll.

A sokáig semleges Svédország egyes hírek alapján már májusban kérheti felvételét a NATO-ba, a szintén semleges Finnországgal együtt. Hogy ez mit jelenthet finn és svéd szempontból, illetve a NATO oldaláról, azt ebben a cikkünkben fejtettük ki részletesen.

Az ENSZ 300 törvénytelen gyilkosságot vizsgál Ukrajnában – mondta a megfigyelő misszió vezetője a CNN-nek.

Matilda Bogner beszámolt a civilek elleni atrocitások mértékéről, amelyeket a misszió a háború során eddig dokumentált, beleértve szexuális erőszak áldozatait is. Eddig ötezer civil áldozatot dokumentáltak, de Bogner hozzátette, hogy a tényleges szám ennél több ezerrel magasabb lehet: „Ismétlem, az esetek száma ennél magasabb, ezek csak azok az esetek, amelyekről elegendő információnk van ahhoz, hogy máris vizsgálatokat kezdjünk.”

Kitért az orosz hadsereg által megszállt területeken uralkodó állapotokra is. „Az Orosz Föderáció által megszállt területek némelyikén azt halljuk, hogy olyan embereket céloznak, akik ukránbarát nézeteket vallanak. Gyakran eltűnnek. Néhányukat szabadon engedték, ami jó, de másokat azóta holtan találtak.”

A szexuálisan bántalmazottakról azt mondta, nehéz tőlük információt szerezni, mivel általában nem kívánnak beszélni az esetekről az ország olyan részein, amelyek nem biztonságosak számukra.

Közös sajtótájékoztatót tartott a moszkvai megbeszélésük után Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és António Guterres ENSZ-főtitkár, és egyikük sem finomkodott. Guterres szerint nagyon őszinte megbeszélésen van túl Lavrovval, és mély meggyőződése, hogy a háborúnak minél előbb véget kell érnie.

Lavrov szerint a konfliktus „veszélyes ébresztő” az ENSZ-nek, amelyet azzal vádolt, hogy próbálja figyelmen kívül hagyni az ENSZ alapokmányának alapvető szabályait. Nehezményezte azt is, hogy az ENSZ nem lépett közbe, amikor szerinte Ukrajna bűnöket követett el a szakadár Luhanszkban és Donyeckben.

Guterres erre meglehetősen élesen, az orosz külügyminiszter szavába vágva reagált. Egyrészt visszautasította Lavrov vádját az alapokmány szabályainak figyelmen kívül hagyásáról. Másrészt azt mondta, érti, hogy Oroszországnak sok sérelme van, és ezeknek a kezelésére számos mechanizmus létezik, de

„van egy dolog, ami igaz és nyilvánvaló, és amit semmilyen érv nem változtathat meg. Nincsenek ukrán csapatok az Orosz Föderáció területén, de vannak orosz csapatok az Ukrán Föderáció területén”.

Lavrov erre annyit mondott, hogy ezt meg tudja erősíteni. A külügyminiszter szerint azonban a Nyugat arra használja fel az ukrajnai konfliktust, hogy korlátozza és kontrollálja Oroszországot, és Ukrajna segítésével a Nyugat „megsérti Oroszország geopolitikai terét”.

Guterres bejelentette, hogy az ENSZ kész beavatkozni Mariupolban, hogy életeket mentsen, a szervezet „készen áll arra, hogy teljes mértékben mozgósítsa emberi és logisztikai erőforrásait, hogy segítsen életeket menteni Mariupolban”. A főtitkár azt mondta, a délnyugat-ukrajnai városban kialakult szituáció „konfliktus a konfliktusban”, azaz még a háborún belül is különösen súlyos a helyzet, ezért az ENSZ-nek, a Vöröskeresztnek, illetve az ukrán és az orosz félnek együtt kell dolgoznia azon, hogy az emberek valóban biztonságos módon elhagyhassák a várost. (Ez az elmúlt napokban többször meghiúsult, amiért a két fél egymást vádolja.)

Lavrov szerint Oroszország kész együttműködni ebben az ENSZ-szel és a Vöröskereszttel. Hozzátette azonban azt is, hogy a Mariupolban rekedtek megmentéséről nem lesznek külön tárgyalások, mert ez a kezdeményezés csak teátrális gesztus volt Ukrajna részéről, „valószínűleg akartak egy újabb szívszorító jelenetet rendezni”. Lavrov szerint ha az ukránok komolyan gondolják a munkát, akkor inkább minél előbb válaszoljanak az orosz kezdeményezésekre. Szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök figyelmen kívül hagyta a legutóbbi orosz javaslatokat.

(Sky News, BBC)

Az ENSZ atomenergia-ügynökségének vezetője normálisnak nevezte a sugárzási szintet a csernobili atomerőműben – írja a BBC. Rafael Grossi az AFP szerint újságíróknak azt mondta, hogy a hetekig tartó orosz megszállás „nagyon-nagyon veszélyes” volt.

Grossi egy szakértői misszió fejeként tart Csernobilba, hogy radiológiai értékeléseket végezzen, és felmérje az okozott károkat.

Az orosz csapatok február 24-én, Ukrajna elleni inváziójuk elején foglalták el Csernobilt, és március végén távoztak az erőműből. Azóta kiderült, hogy a megszállók radioaktív anyagokat lophattak el Csernobilból, ahol ráadásul lövészárkokat ástak, és tankokkal közlekedtek a katonák.

Frissítés:

Cikkünk korábbi verziójában a BBC alapján azt írtuk, hogy Grossi abnormálisnak nevezte a sugárzási szintet. Ez azért volt, mert a BBC által szemlézett AFP először így írta, de később kiadtak egy javítást, ami szerint félreértés volt, és normális a sugárzás szintje.

Lefülelt egy terroristának tartott csoportot az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). A csoport tagjai állítólag az ukrán biztonsági szolgálat megbízásából olyan orosz újságírókat akartak megölni, akik szerintük a Kreml propagandájának szolgálatában állnak. A célpontok között ennek megfelelően Vlagyimir Szolovjov putyinista műsorvezető, Margarita Szimonjan, az orosz állami RT televízió vezetője és Dmitrij Kiszeljov, a Rosszija Szegodnyja médiaholding megbízott vezetője lett volna – írta a Ria Novosztyi.

Kreml-ellenességgel kétségtelenül nem vádolható a három újságíró, akik ellen nemzetközi szankció is érvényben van, olyannyira, hogy Szolovjov a műsorában is kikelt az ellen, hogy Olaszországban zárolják a villáját.

Hogy a terrorista csoport valójában mit akart, azt nem tudni, mindenesetre az FSZB a helyszínen horogkeresztes zászlót, hamis ukrán útleveleket, egy pisztolyt is lefoglalt, valamint a The Sims 3 videójátékot, dobozaival együtt.

Igen, ez utóbbit is a bűnjelek közé tették a felvételeken, aminek csak egyetlen magyarázata van: azt hitték, hogy a The Sims 3 SIM-kártyákat rejt. (Esetleg dobozonként hármat.)

De más furcsaság is van a bűnjelek között: az egyiken jól olvasható kézírással az áll:

„Tyimocskának! Köszönet a legnehezebb években nyújtott értékes támogatásért. Ölj, hogy élj, élj, hogy ölj. Aláírás: értelmezhetetlen

NS/WP crew, Moscow”

Az NS a nemzeti szocializmus a WP a white power szavakat rejti a beszámolók szerint, ami ismét igazolja a csoport neonáci hátterét. (Hogy az inkább rendőrségi leirathoz hasonlító „Aláírás: értelmezhetetlen” hogy került rá, az rejtély.)

Ez összhangban van a Kreml által hangoztatott érvvel, hogy az ukrán vezetés náci, és a háborúnak nem nevezhető ukrajnai háború – orosz hivatalos nyelven rendkívüli katonai művelet – célja nem más, mint Ukrajna felszabadító nácitlanítása.

Az orosz állami hírügynökség beszámolója szerint a gyanúsítottak beismerték, hogy Szolovjovot záros határidőn belül kellett volna likvidálniuk, ezután katonai toborzó irodákat kellett volna felgyújtaniuk, és olyan katonai autókat, amelyeken a „Z” betű áll, amely az Ukrajna elleni orosz invázió támogatóinak szimbólumává vált.

A Szolovjov elleni gyilkosság megakadályozásáról az orosz elnök is beszélt – emlékeztetett a Ria Novosztyi. Vlagyimir Putyin szerint név szerint ismertek azok „a nyugati kurátorok”, elsősorban a CIA-tól, akik újságírók megölését javasolják az ukrán biztonsági szolgálatnak.

Németország Gepard típusú önjáró légvédelmi lövegeket fog szállítani Ukrajnának, idézi a CNN a német védelmi minisztériumot. A lépést Christine Lambrecht német védelmi miniszter jelentette be a Ramstein amerikai légi támaszponton – közölte a minisztérium Twitteren.

Németország sokáig vonakodott nehézfegyverzettel támogatni Ukrajnát, ami miatt több más NATO-tagállamtól is érte bírálat. Április elején Kijevbe tervezett utazni a német elnök, ám ez végül meghiúsult, mivel nem látták ott szívesen, miután az ukrán vezetés szerint Berlin nem tesz meg mindent az Oroszország számára fő bevételi forrást jelentő energiahordozók német importja ellen.

A német diplomácia orosz invázió előtti kötéltáncáról ebben az elemzésünkben olvashat.

A német fegyverszállítás komoly fordulópont, tekintettel a kiemelt német–orosz gazdasági kapcsolatokra. 2020-ban a két ország forgalma elérte a 40 milliárd dollárt, ennek kétharmada a német exportra esett. Németország 16 milliárd dolláros importjának nagy részét az orosz kőolaj- és földgázszállítások teszik ki.

Teljesen jogszerűnek tartja a brit védelmi miniszter, ha Ukrajna az őt ért orosz támadás miatt orosz területeken lévő célpontokat semmisít meg – írta a Guardian.

James Heappey visszautasította az orosz állítást, hogy ez – azon az alapon, hogy a NATO fegyverszállítmányokkal segíti Ukrajnát – a NATO-val való összecsapást jelentené.

A védelmi miniszter az orosz területeket érő ukrán ellencsapásokról csak lehetőségként beszélt, bár erre már sor is kerülhetett: az ukrán határ közelében fekvő oroszországi Brjanszk megyében kigyulladt egy olajtároló, és orosz beszámolók szerint több közeli települést lövések értek. Oroszország szerint ezeket a támadásokat Ukrajna hajtotta végre. Az ukrán elnöki szóvivő azonban ezt inkább az orosz vezetéssel szemben megindult belső partizánháború bizonyítékának látja.

Egyes hírek szerint az Oroszország távol-keleti részén lévő Usszurijszkban is kigyulladt egy katonai repülőtér, amit az ukrán elnöki szóvivő szintén a lehetséges belső lázadással kötötte össze.

Az ENSZ főtitkára a mai nap folyamán Moszkvában találkozik Vlagyimir Putyinnal – írta a BBC. Az orosz elnök és Antonio Guterres közötti megbeszélések középpontjában várhatóan az ostromlott Mariupol városa áll majd. (Az Oroszország által Ukrajna ellen indított invázióban a legsúlyosabb szenvedéseket átélő városról itt olvashat bővebben.)

Az ukrán erők kedden korábban közölték, hogy Oroszország továbbra is blokád alatt tartja az gyár területén lévő egységeit. Ukrajna pedig arra kérte Guterrest, hogy biztosítson humanitárius folyosót az Azovsztal üzem alatt rekedt civilek evakuálására.

Az ENSZ-főtitkár csütörtökön valószínűleg Kijevbe utazik tovább, ahol Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik.

Összehívja Moldova Biztonsági Tanácsát az ország elnöke a transznisztriai robbanások miatt – írta a Guardian. A hivatalosan Moldovához tartozó, de 1992 óta orosz támogatással szakadárállamként működő terület fővárosában, Tiraszpolban robbanásokat hallottak a belbiztonsági minisztérium épületében, ma pedig összedőlt rádióállomásokról érkeztek hírek.

Moldova már jó ideje tart attól, hogy az országot az oroszbarát szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság révén belekeverné Moszkva az Ukrajna ellen folytatott háborúba.

Moldovában pénteken a külügyminisztériumba kérették Oroszország chișinăui nagykövetét, tiltakozásul Rusztam Minnyekajev orosz vezérőrnagy kijelentése ellen, amely szerint Moszkva azért akarja az ellenőrzése alá vonni Ukrajna déli részét, hogy kijárata legyen a Dnyeszter menti oroszbarát szakadár területhez.

Hasonló terveket fogalmazott meg a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője is, amikor az orosz támadások folytatását sürgette egészen Transznisztriáig.

Oroszország és a 2,6 millió lakosú – volt szovjet köztársaság – Moldova közötti viszony 2020 óta feszült, amikor a Nyugat-barát Maia Sandut választották meg az ország elnökének. Megválasztása után Sandu egy interjúban kijelentette, hogy a Dnyeszter menti szakadár terület helyzetének rendezése keretében ki kell vonni az orosz békefenntartókat a régióból.

Saját nevén futó tornászfesztiválján jelent meg Alina Kabajeva, akit Vlagyimir Putyin szeretőjének, eltitkolt gyermekei anyjának, titkos feleségének tartanak a sosem megerősített értesülések – vette észre a Hvg.hu. A ritmikus sportgimnasztika 2004-es olimpiai bajnokának nyilvános három nappal korábbi megjelenése azért is beszédes, mert az Oroszország által Ukrajna ellen indított invázió idején egyes hírek szerint Svájcban tartózkodott, ahonnan állítólag a hatóságok a kiutasítását tervezték. Rá egyelőre nem terjednek ki a Putyin legbelsőbb körét és ismert családtagjait érintő nemzetközi szankciók, bár idővel erre is sor kerülhet.

Kabajeva show-műsorát május 8-án mutatják be, egy nappal a II. világháború végének évfordulójakor tartott ünnepek előtt. Az egykori sportolónő ebből az alkalomból a fesztiválon egy olyan háttér előtt pózolt, amely sajátosan ötvözte a jelenlegi ukrajnai inváziót és a II. világháborút – szovjet–orosz értelmezésben az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborút. A háttérben ugyanis a II. világháborús szovjet kitüntetéseket tartó – az elmúlt 15 évben kokárdaként is fontos szimbólummá vált – fekete-narancssárga György-szalagból „Z” betűt formáztak, amely az Ukrajna elleni invázió orosz jelképe lett. Hogy miként lett azzá, arról itt olvashat bővebben.

A Komszomolszkaja Pravda – amely szovjet eredetű, leginkább KISZ-es Igazságként fordítható neve ellenére bulvárlap – azonban egészen mást vett észre. A „Z” betűről említést sem téve azt a címet adta, hogy „Alina Kabajeva elvakított mély dekoltázsával”:

Az orosz invázió villámháborús tervei Ukrajna ellen már rég kudarcot vallottak – a háború harmadik hónapjába léptünk –, de a szakadár területek vezetői már az orosz támadás gyors folytatását követeli, minél szélesebben kiterjesztve azt Ukrajna délnyugati irányában – írta az orosz állami Ria Novosztyi.

Az Oroszország által önállóként elismert szakadár állam vezetője szerint nemcsak a „Donyecki Népköztársaság” (DNR) teljes területét kell megszerezni, hanem tovább kell folytatni a támadást, egészen a Moszkvához hű szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság felé. Dmitrij Pusilin szerint ezt indokolja az is, hogy az ottani szakadár fővárosban Tiraszpolban nemrég ismeretlen eredetű robbanások voltak a Dnyeszter menti biztonsági erők épületénél, valamint az, hogy támadások érték az ukrán határhoz közeli orosz településeket.

Pusilin nyilatkozatai is erősítik azt az újabb narratívát, amely szerint Oroszország a megtámadott fél, amelyet védekezésre kényszerítenek.

„Senki nem érezheti védve magát a szankcióktól” – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője egy hétfői sajtótájékoztatón. Jen Psaki azonban megkerülte a választ a kérdésre, amely azt firtatta, hogy a személyre szabott szankciók végül kiterjednek-e Alina Kabajevára, akit a sosem megerősített értesülések Vlagyimir Putyin szeretőjének, sőt, eltitkolt feleségének tartanak. Az egykori olimpiai bajnok tornásznő az orosz elnöknek állítólag gyerekeket is szült.

Putyinról, miután 2013-ban elvált első feleségétől, elterjedt, hogy összeházasodott Kabajevával. Az erről hírt adó lapot nem sokkal később bezárták – hivatalosan a tulajdonos gazdasági döntésére hivatkozva. Azt, hogy másodszor is megházasodott volna – vagy, hogy bármiféle kapcsolata lenne Kabajevával – az elnök sosem ismerte el.

A nemzetközi szankciók április eleje óta már kiterjednek Putyin legbelső körére, sőt az összes bizonyítottan közeli családtagját kizárják az Egyesült Államok pénzügyi rendszeréből, illetve befagyasztják az Amerikában birtokolt vagyonukat is. Az elnök két, már felnőtt lányára is kiterjedő szankciókhoz csatlakozott az Egyesült Királyság is. Putyin rokonaihoz hasonlóan szankciókat vetett ki Amerika Szergej Lavrov külügyminiszter feleségére és lányaira is.

Amerika emellett teljes blokkoló szankciókat vezetett be Oroszország legnagyobb pénzintézetével, a Sberbankkal, illetve legnagyobb magánbankjával, az Alfa Bankkal szemben is.