Az oroszok elzárják a Lengyelországba és Bulgáriába tartó gázt, a németek napokon belül kiváltanák az orosz olajat

Miközben Herszon városában az orosz megszállók levették az ukrán zászlókat az önkormányzat épületéről és hazaküldték a város legitim vezetését, a megyében az orosz erők veszteségeket szenvedtek el az ukrán erőktől – írta az ukrán vezérkarra hivatkozva az Unian.ua.

Eszerint hetven orosz katonát likvidált az ukrán hadsereg és jelentős mennyiségű lőszert zsákmányoltak Novodmitrivkánál és Belouszivnál.

Az orosz erők a Herszontól nyugatra eső Mikolajiv bevételét a háború kezdete óta tervezik, ám csak egy február 27-i páncélos betörésig jutottak, amit az ukrán erők – részben civil ellánállás révén – visszavertek. A város azóta az orosz tüzérség 70 kilométerre lévő tüzérségi állástól fenyegetve éli életét.

Mikolajiv kitartása az akadálya mindeddig annak, hogy az orosz megszállók elfoglalják az egymilliós Odesszát és végleg elvágják Ukrajnát a Fekete-tengertől. Odessza elfoglalása révén az oroszok elérnék a hivatalosan Moldovához tartozó, ám 1993 óta orosz támogatással szakadár államként létező Dnyeszter Menti Köztársaságot, amelynek megszerzését az orosz fél már hivatalosan is megcélozta.

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij szerint ez is bizonyítja, hogy Oroszország nem állna meg Ukrajnánál, így nemzetközi érdek az ország fegyverszállítmányokkal való megsegítése, hogy ezzel Közép-Kelet-Európát is védjék.

Mikolajivból itt és itt olvashatja korábbi helyszíni riportjainkat.

Bár az orosz hadsereg már februárban behatolt a háború előtt 300 ezres Herszonba, a Krímtől északra fekvő régió központjának legitim önkormányzatát csak most távolították el – írta az Ukrainszka Pravda. Hétfő este hatoltak be az orosz katonák az épületbe, levették az ukrán zászlót, elvették a kulcsokat, hazaküldték az önkormányzat dolgozóit.

Herszonban az orosz megszállás ellenére rendszeresek voltak a békés tüntetések, az orosz páncélosok gyűrűjében – amíg egy idő után nem kezdtek el lőni a fegyvertelen tömegre.

Herszonban az orosz megszállók népszavazást terveznek a szakadár Herszoni Népköztársaság kikiáltására – éppúgy, ahogyan azt 2014-ben Luhanszkban és Donyeckben tették, létrehozva a szakadár köztársaságokat, amelyeket az Ukrajna teljes megtámadását jelentő újabb háborús invázió megindítása előtt három nappal Moszkva önálló államoknak ismert el.

Lövések értek több orosz oldalon lévő települést az ukrán határ közelében – közölte az oroszországi Belgorod megye kormányzója. Vjacseszlav Gladkov szerint Golovcsinóban négy épület rongálódott meg, de sérültek nincsenek. Hasonló történt Zsuravljovkánál nem sokkal korábban, ott két sérültről számoltak be. A nyilatkozat jelzi a narratíva változását, amelyben Oroszország áldozatként jeleníti meg magát az általa Ukrajna ellen indított háborúban.

Havi ötmilliárd dollár nemzetközi segítségre van szüksége Ukrajnának – jelentette ki az ukrán pénzügyminiszter. Szerhij Marcsenko ebből kétmilliárd dollárra az Egyesült Államoktól számít – a kéréssel Kijev már a Fehér Házhoz fordult, írta a Washington Post. Az amerikai pénzügyminiszter, Janet L. Yellen már jelezte, hogy a törvényhozáshoz fordultak a további források biztosítása érdekében.

„Azonnal biztosítani kell a szükséges összeget, hogy fedezzük szükségleteinket, és hogy megnyerjük ezt a háborút” – jelentette ki Marcsenko.

„Nem tudni, mi történik Oroszországban. Usszurijszkben egy katonai bázis gyulladt fel, égnek a katonai iskolák, néhány raktár, kormányzók házai. Olyan érzésem van, mintha Oroszországban partizánháború kezdődött volna” – jelentette ki az ukrán elnöki szóvivő. Olekszij Arisztovics ezzel többek között a brjanszki olajraktár kigyulladására is utalt. A tűz oka hivatalosan ismeretlen, de az orosz fél már korábban is azzal vádolta Ukrajnát, hogy megtámadta a határ közelében lévő Klimovo városát.

A nyugati katonai támogatás azt jelenti, hogy a NATO „lényegében háborúban áll Oroszországgal”, Moszkva pedig ezeket a fegyvereket legitim célpontnak tekinti – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz állami televíziónak adott interjúban.

„A NATO lényegében háborút folytat Oroszországgal egy meghatalmazott (Ukrajna) útján, és felfegyverzi ezt a meghatalmazottat. A háború háborút jelent”

– jelentette ki a külügyminiszter még hétfőn. Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború 61. napjáról itt olvashatja el percről percre tudósításunkat.

Az orosz erők már már többször célba vették a nyugat-ukrajnai hadianyagraktárakat, és mint a Telex is beszámolt róla, hétfőn több olyan vasúti csomópontot támadtak rakétákkal, amelyeken keresztül nyugati fegyverszállítmányok érkeznek az ukrán hadsereghez. Lavrov megemlítette: fennáll annak a lehetősége, hogy a konfliktus az atomfegyverek alkalmazásáig fajul, de reményét fejezte ki egy békemegállapodás esélyére is. A külügyminiszter azt is mondta: el akarják kerülni egy ilyen konfliktus mesterségesen megemelt kockázatát. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter minderre úgy reagált: Lavrov csak megpróbálja elijeszteni a világot attól, hogy támogassa Ukrajnát. (Guardian, BBC)