Az orosz külügyminiszter szerint a NATO lényegében háborúban áll Oroszországgal, újabb tömegsírt találtak Mariupol közelében

A nyugati katonai támogatás azt jelenti, hogy a NATO „lényegében háborúban áll Oroszországgal”, Moszkva pedig ezeket a fegyvereket legitim célpontoknak tekinti – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz állami televíziónak adott interjúban.

„A NATO lényegében háborút folytat Oroszországgal egy meghatalmazott (Ukrajna) útján, és felfegyverzi ezt a meghatalmazottat. A háború háborút jelent.”

Az orosz erők már már többször célba vették a nyugat-ukrajnai hadianyag-raktárakat, és mint a Telex is beszámolt róla, hétfőn több olyan vasúti csomópontot támadtak rakétákkal, amelyeken keresztül nyugati fegyverszállítmányok érkeznek az ukrán hadsereghez. Lavrov megemlítette: fennáll annak a lehetősége, hogy a konfliktus az atomfegyverek alkalmazásáig fajul, de reményét fejezte ki egy békemegállapodás esélyére is. A külügyminiszter azt is mondta: el akarják kerülni egy ilyen konfliktus mesterségesen megemelt kockázatát. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter minderre úgy reagált: Lavrov csak megpróbálja elijeszteni a világot attól, hogy támogassa Ukrajnát. (Guardian, BBC)

Az ukrán fegyveres erők öt orosz támadást vertek vissza, és valamivel több mint 200 orosz katonát öltek meg a déli és keleti szektorban – közölte az ukrán katonai parancsnokság. Öt harckocsit és nyolc páncélozott járművet is megsemmisítettek – áll a közleményben. (Guardian)

Zelenszkij elnök hétfő éjszakai videóbeszédében üdvözölte, hogy „népe nem hajlandó támogatni az orosz megszálló erőket”. Az ukrán elnök két nappal azelőtt mondta ezt, hogy Oroszország népszavazást kíván szervezni Ukrajna megszállt Herszon megyéjében, írja a CNN.

„Az emberek a megszállt városokban tiltakozásukkal kimutatták a megszállókhoz való hozzáállásukat. Azt, hogy Ukrajna biztosan nyerni fog.”

-mondta. Hozzátette, Oroszország „népszavazását” színleltnek tartja. Az oroszok az úgynevezett népszavazásban a régió függetlenségéről kívánnak szavazni. Az elnök közölte, hogy Ukrajnában 931 települést szabadítottak fel az ukrán erők.

„A történelem tanulságai ismertek. Ha ezeréves Birodalmat akarsz építeni, veszítesz. Ha el akarod pusztítani a szomszédodat: veszítesz.”

Az ukrán elnök hozzátette, felgyorsítják csatlakozásukat az Európai Unió felé, amennyire csak lehet.

Temetések, szétlőtt orosz tankok, felvágott hasú Putyin-plakát: ezek övezik az ukrajnai lakosok mindennapjait. A háború 61. napja képekben itt.

Ukrán tisztviselők és az orosz védelmi minisztérium is heves harcokról számolt be a kelet-ukrajnai Luhanszkban. Szerhij Hajdaj, a luhanszki régió katonai vezetője hétfőn az ukrán televízióban azt mondta, hogy az oroszok „mindent a földdel tesznek egyenlővé”, írja a CNN. Hajdaj hozzátette, Novotoskivka falujában lényegében „már nem maradt épen ház”.

Hajdah szerint az orosz erők továbbra is megpróbálnak áttörni a szomszédos városokba. Nyugatabbra az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy Szlovjanszk város közelében négy parancsnoki állomást és egy lőszerraktárt semmisítettek meg. Az orosz erők megpróbálják jelenleg elérni a donyecki és luhanszki régiók határait.

A Szabadság Rádió újságírói a Planet Labs műholdfelvételein azonosítottak egy körülbelül 200 méter hosszú tömegsírt Mariupoltól 5 kilométerre, Sztari Krim falu határában, írja az ukrán nyelvű újság alapján a 444.

A lap múlt héten két másik, Mariupolhoz közeli tömegsírt azonosított: Manhusban háromszáz méter hosszút, Vinohradne falu határában pedig egy nagyjából 50 méter hosszút.

A temetőben az első árok azután jelent meg nem sokkal, hogy az orosz hadsereg elfoglalta a falut. Április 24-i műholdképek alapján a tömegsír hossza több mint 200 méterre nőtt a márciusi 60-70 méterről. Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere azt mondta, hogy tudnak arról, hogy az orosz katonák a mariupoli lakosok holttestét a temetőbe vitték, itt tömegsírokba temették el őket.

Nem avatkoztak be a magyar választási kampányba, sőt, minden alkalommal próbáltak úgy cselekedni, hogy ne érhesse őket a beavatkozás vádja, elvégre ők is érzékenyek erre – erről beszélt Ukrajna budapesti nagykövete, Ljubov Nepop a Partizán hétfő esti adásában.

A nagykövet hálás Magyarország eddigi segítségéért, de szerinte jobb együttműködésre lenne szükség a két ország között. A fegyverszállításokról pedig azt mondta: „Az az önök szuverén joga, hogy mit adnak és mit nem – de kötelességem elmondani nagykövetként, mire van szükségünk, és hogy ez miért előnyös Magyarország számára is.”

Az interjúban Nepop arról beszélt, ha nem állítják meg Oroszországot, Ukrajna nem lesz többé, és hogy aki Budapesten szimpátiatüntetést szervez az orosz rezsim mellett, az 1956-ban Bécsben a szovjet sereg mellett is kiállt volna.

Bővebben a Partizán beszélgetéséről itt olvashat.

Lengyelország hétfőn bejelentette, hogy tankokat küldött Ukrajnába. Morawiecki lengyel miniszterelnök arra a kérdésre, hogy küldtek-e tankokat Ukrajnába, azt mondta, igen. Arra a kérdésre, hogy terveznek-e még repülőgépeket küldeni Ukrajnába, azt mondta, „nincs ilyen igény és nincsenek ilyen kérések”, írja a Guardian.

Több robbanás hallatszott hétfőn a moldovai oroszbarát szakadár terület központjában a TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint, írja az MTI. Az önhatalmúlag kikiáltott „Dnyeszter Menti Köztársaság” központjában, Tiraszpolban kézi páncéltörő gránátvetővel lőtték a belbiztonsági minisztérium épületét. A támadás során senki sem sebesült meg a TASZSZ szerint.

A helyszínen dolgoznak a katasztrófavédelem szakemberei. A Novosztyi Pridnyesztrovja helyi hírügynökség közzétette szemtanúk felvételeit, amelyeken két gránátvető látható az úton. Az oroszok által megválasztott területi vezetők szerint pánik- és félelemkeltés volt a szakadár területen lévő támadás célja.

Moldovában pénteken a külügyminisztériumba kérették Oroszország chișinăui nagykövetét, tiltakozásul Rusztam Minnyekajev orosz vezérőrnagy kijelentése ellen, amely szerint Moszkva azért akarja az ellenőrzése alá vonni Ukrajna déli részét, hogy kijárata legyen a Dnyeszter menti oroszbarát szakadár területhez.

Oroszország és a 2,6 millió lakosú – volt szovjet köztársaság – Moldova közötti viszony 2020 óta feszült, amikor a Nyugat-barát Maia Sandut választották meg az ország elnökének. Megválasztása után Sandu egy interjúban kijelentette, hogy a Dnyeszter menti szakadár terület helyzetének rendezése keretében ki kell vonni az orosz békefenntartókat a régióból.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint hat vontatási alállomást semmisítettek meg az orosz erők precíziós, nagy hatótávolságú fegyverekkel ukrán vasútállomások területén, amelyeken keresztül az oroszok szerint külföldi fegyvereket és haditechnikát szállítottak az ukrán fegyveres erők Donyec-medencei csoportosulásának.

Konasenkov szerint a csapások Kraszne, Zdolbuniv, Zsmerinka, Berdicsev, Kovel és Koroszteny vasútállomást érték. Konasenkov összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 141 repülőgépet, 110 helikoptert, 570 drónt, valamint 2380 különleges katonai járművet veszített.

Az ENSZ-főtitkár Moszkvába utazik az ENSZ szóvivőjének közlése alapján, írja a CNN. Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára jelenleg egy Moszkvába tartó gépen tartózkodik, közölte a szóvivő hétfőn.

Guterres kedden találkozik Putyinnal és az orosz külügyminiszterrel, Szergej Lavrovval. A tervek szerint oroszországi látogatása után Guterres csütörtökön Kijevbe utazik, ahol találkozik az ukrán elnökkel, Volodomir Zelenszkijvel, illetve a külügyminiszterrel, Dmitro Kulebával. Mint a szóvivő hangsúlyozta, az ENSZ „fontosnak tartja, hogy a főtitkár világosan tudjon beszélni mindkét oldal vezetésével, lássa, milyen előrelépést tehetünk”.

Jeppe Kofod dán külügyminiszter hétfőn a CNN-nek azt mondta, hogy „a Nyugatnak gondoskodnia kell arról, hogy az ukrajnai háború a lehető legmagasabb költséggel” járjon Oroszország számára.

„Nagyon fontos, hogy segítsünk Ukrajnának megvédenie magát és az is, hogy a háború a lehető legmagasabb költségeket jelentse Oroszország számára a harctéren is.”

-mondta Kofod. Hozzátette, Oroszország agressziójának leállítása érdekében „további szankciókat kell bevezetniük az európai nemzeteknek Oroszországgal szemben és több katonai segítséget kell küldeni Kijevnek”.

Az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöke szerint más országokat is meg fog támadni Putyin, ha győz Ukrajnában. Friedrich Merz a Welt német hírtelevíziónak hétfőn azt mondta, hogy ha nem sikerül „leállítani Putyint”, akkor folytatja az agressziót, és „nem csak Ukrajna lesz veszélyben”, írja az MTI.

Merz sürgette azt is, hogy Németország támogassa nehézfegyverzettel Ukrajnát. A CDU elnöke emellett ellentmondásosnak nevezte a kormány irányvonalát. Kiemelte, hogy Olaf Scholz kancellár szerint Ukrajna támogatása nehézfegyverekkel előidézheti a harmadik világháborút, a védelmi minisztérium pedig azt állítja, hogy a hadseregnek (Bundeswehr) nincs már nélkülözhető felszerelése.

A szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz agresszió harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.

A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatala csatlakozik a közös uniós nyomozócsoporthoz, hogy felderítse az orosz-ukrán háborúban elkövetett nemzetközi bűncselekményeket – írja az MTI az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség közleménye alapján.

A közös nyomozócsoportot Litvánia, Lengyelország és Ukrajna közösen hozta létre március 25-én. Ennek célja a nemzetközi igazságügyi együttműködés megkönnyítése, valamint az, hogy felgyorsítsa a határon átnyúló nyomozásokat és a büntetőeljárások lefolytatását az érintett országokban. A három érintett ország főügyészei hétfőn írtak alá megállapodást arról, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság is részt vesz a nyomozásban.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztere, Ben Wallace délután a parlamenti képviselőknek azt nyilatkozta, hogy a háború kezdete óta értesüléseik szerint körülbelül 15 ezer orosz katona vesztette életét, írja a CNN.

Hozzátette, számos forrás arra utal, hogy több mint 2000 páncélozott jármű semmisült meg orosz részről. Oroszország több mint 60 helikoptert és vadászrepülőt is elveszített, mondta Wallace.

Több mint 5,2 millió ukrán menekült el az országból azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, írja a BBC. Csak az elmúlt egy napban 45 ezren menekültek el az országból.

Az ENSZ adatai alapján eddig pontosan 5 232 014 ember hagyta el Ukrajnát menekültként. A menekülthullám a háború kezdete óta lelassult, április eleje óta alig 1,2 millió ukrán menekült el az országból, a márciusi mintegy 3,4 millió után.

A külföldre menekülők 90%-a gyermek és nő. Az ENSZ becslése szerint több mint 7,7 millió ember kényszerült elhagyni otthonát Ukrajnán belül.

Az Egyesült Királyság „kis számú” Stormer páncélozott járművet ad Ukrajnának, hogy megerősítse az ország légvédelmét. A hírt Ben Wallace védelmi miniszter jelentette be Twitteren, az Egyesült Királyság alsóháza felé pedig jelezte, hogy a járművek „éjjel-nappal” biztosítják a rövid hatótávolságú légvédelmet.

A tengerparti kikötővárost heteken át tartó bombázások után mostanra nagyrészt teljesen az ellenőrzése alá vonta az orosz hadsereg.

Olekszandr és Olena maga próbált meg elmenekülni az ostrom alatt álló városból. El is jutottak a Mariupoltól északnyugatra fekvő Nikolszke faluig, innen viszont egy oroszok által létrehozott menekültközpontba, vagy ahogy ők nevezik, „szűrőtáborba” vitték őket.

„Olyan volt, mint egy igazi koncentrációs tábor”

– mondta Olekszandr. Cikkünket itt olvashatja.

Vlagyimir Putyin elnök a vezető ügyészek előtt tartott beszédében azzal vádolta a nyugati országokat, hogy azok megpróbálják belülről elpusztítani Oroszországot. Az orosz elnök azzal is vádolta a Nyugatot, hogy orosz újságírók elleni támadásokat szít. Putyin azt követelte, hogy az ügyészek lépjenek fel a külföldi kémek által az ország megosztására és az orosz erők lejáratására irányuló tervekkel szemben, amelyeket szerinte külföldi médiaszervezeteken és a közösségi médián keresztül valósítanak meg.

„Átálltak a terrorra – újságíróink meggyilkolására készülnek” – állította Putyin. Az orosz elnök szerint az orosz kémelhárításnak (FSZB) sikerült megakadályoznia, hogy egy „terrorista csoport” merényletet hajtson végre Vlagyimir Szolovjov orosz televíziós újságíró ellen. Az ultraputyinistának tartott Szolovjev talkshow-ja az orosz háborús propaganda egyik legfőbb fóruma. Az ukrán hírszerzés (SZBU) a Telegramon tagadta azokat a vádakat, amelyek szerint Szolovjov meggyilkolására készültek volna. Putyin szerint a Nyugat rájött, hogy Ukrajna nem tudja háborúban legyőzni Oroszországot, ezért most belülről akarja elpusztítani Oroszországot. „Ez nem működik” – mondta az ügyészek előtt az orosz elnök. (via Frankfurter Allgemeine Zeitung).

Bizonyítékokat találtak arra, hogy a Kijev környéki településeken több női áldozatot is megerőszakoltak, mielőtt kivégezték volna őket a tömegmészárlások során, írja a Guardian.

A felfedezett áldozatok holttesteit vizsgáló halottkémek csapatát vezető ukrán törvényszéki orvos, Vlagyiszlav Pirovszkij szerint holttestek százait kell még átvizsgálniuk, de már több ilyen esetről is tudnak. Az orvos hozzátette, hogy a golyónyomok alapján több nőt is automata fegyverrel végeztek ki.

A nemi erőszak gyanújával felmerülő eseteket a kijevi ügyészség is vizsgálja, ezek bizonyítékait pedig az ukrán hatóságok továbbítanák a Nemzetközi Büntetőbíróság felé. Részletesen az ügyről itt olvashat.

Legalább öt ember halt meg az ukrán vasútállomásokat ért rakétatámadásokban Vinnyica régióban – közölte a regionális ügyészség. További 18-an megsebesültek a közlekedési infrastruktúrára mért csapásokban Zsmerinka és Kozjatyin városokban. Mint beszámoltunk róla, az orosz hadsereg hétfőn Közép- és Nyugat-Ukrajnában öt települést támadott. (BBC)

Az orosz külügyminisztérium berendelte a moszkvai német nagykövetet, és a német nagykövetség 40 alkalmazottját nemkívánatos személynek nyilvánította, írja a Welt. Az orosz hatóságok egyúttal elrendelték a 40 német diplomata kiutasítását. Az orosz külügyminisztériumban tiltakozó jegyzéket adtak át a német nagykövetnek „Berlin barátságtalan politikája” és 40 orosz diplomata április eleji kiutasítása miatt. A német hírügynökség, a DPA szerint a most kiutasított negyven alkalmazott az oroszországi német diplomáciai testület körülbelül egyharmadának felel meg. Április elején a Kijev környéki mészárlások miatt több mint 120 orosz diplomatát utasítottak ki az EU-s országok. Magyarország nem volt köztük.

Ukrajna hétfőn közölte: Moszkva nem járult hozzá a humanitárius folyosóra vonatkozó kéréséhez, hogy a sebesült katonák és civilek elhagyhassák az ostromlott Mariupol kikötővárosában lévő Azovsztal acélgyárat, közölte az AFP. Mint megírtuk: az orosz védelmi minisztérium honlapján hétfőn is megjelent az a közlemény, mely szerint az oroszok humanitárius folyosót tartanak fenn az acélgyárnál, és lehetővé teszik a civilek távozását. Azt is közölték, hogy moszkvai idő szerint délután 2-kor tűzszünetet rendelnek el. Feltételük az volt, hogy ha az ukrán fél hajlandó együttműködni, fehér zászlókkal jelezzék ezt. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes a BBC-nek azt mondta: ő is többször hallotta, hogy az orosz védelmi minisztérium tűzszünetet hirdet és humanitárius folyosót nyit, de Oroszország „soha nem tartotta be a vállalásait, és nem nyitotta meg a folyosót”. Verescsuk azt mondta: nincs megállapodás a civilek elengedéséről, Ukrajna azt szeretné, ha Moszkva írásos biztonsági garanciákat nyújtana António Guterres ENSZ-főtitkárnak.

Több tucat civil holttestében fedeztek fel apró fémnyilakat, úgynevezett fléchette-eket a boncolást végző patológusok és halottkémek, írja a Guardian.

A Kijev környékén fekvő várost hetekig tartották az oroszok megszállás alatt, majd amikor az ukrán csapatok újra bevették a várost, több száz civil holttestét találták meg tömegsírokban. Eddig 412 halottról számoltak be az ukrán hatóságok a békeidőben 30 ezres településen, és a felfedezett tömegsírokból kerültek elő most azok a holttestek is, amelyek fejében és mellkasában találták meg a vékony, szögszerű nyilakat.

A törvényszéki orvosszakértők szerint az áldozatok Bucsa környékéről származtak, a városban élő szemtanúk szerint pedig ilyen lövedékeket használt az orosz hadsereg is néhány nappal azelőtt, hogy kivonultak volna Kijev környékéről. Részletesen a fléchette-ekről és a bucsai mészárlás feltárásáról itt olvashat.

A Greenpeace aktivistái Norvégiában megakadályozták egy orosz olajszállító tartályhajó kirakodását Oslo közelében, írja a Radio France Internationale honlapja. A környezetvédő szervezet aktivistái egy kis csónakban a hajóhoz láncolták magukat, mások kajakokkal evezve az „olaj a háború üzemanyaga” feliratú molinót bontották ki. Néhány aktivistát a rendőrség már azelőtt őrizetbe vett, hogy részt vehettek volna az akcióban. A hongkongi bejegyzésű Ust Luga nevű hajót a Novatek orosz olajvállalat bérli. A tanker 95 ezer tonna üzemanyagot szállított az Esso délkelet-norvégiai termináljára, írta közleményében a Greenpeace. A hajó a nevét adó Szentpétervárhoz közeli Ust Lugából indult a Marine Traffic honlapja szerint. A Greenpeace azzal indokolta a hajó feltartóztatását, hogy a szállítmány Vlagyimir Putyin háborújának finanszírozásához járul hozzá. Az Esso norvégiai szóvivője azt közölte: a szóban forgó szállítmányt nem érintik az Oroszország elleni szankciók. „A szerződéseket még azelőtt kötöttük, hogy Oroszország megszállta volna Ukrajnát” – mondta Anne Fougner a Dagbladet című norvég újságnak.

A következő uniós szankciócsomagban sem szerepel majd az orosz olaj- és gázimport betiltása – erről írt hétfő reggel a Welt. A német lapnak az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell nyilatkozott: szerinte most nincs elegendő támogatás a tagállamok részéről sem egy energiaembargó, sem büntetővámok bevezetéséhez.

Borrell szerint bár fontos lenne ezek bevetése ahhoz, hogy „nyomást gyakoroljunk Putyinra, és a tárgyalóasztalhoz tudjuk kényszeríteni”, de a kérdésben nincs közös uniós álláspont. A lap arról ír, hogy Magyarország mellett Németország és Ausztria sem támogatná az orosz energiahordozók importjának leállítását – de az Egyesült Államok is óvatosságra int ezzel kapcsolatban.

Az EU energiaügyi lépéseiről és a várható következményekről itt olvashat bővebben.

A vasárnapi ukrán-amerikai tárgyalás miatt rendhagyó módon hétfőn délelőtt jelentkezett szokásos napi beszédével Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki ezúttal elsősorban arról beszélt, hogy az oroszok az ortodox húsvét idejére sem álltak le az agresszióval. Az ukrán elnök szerint Oroszország légicsapásokkal üdvözölte Ukrajnát húsvét alkalmából, ráadásul olyanokkal, amelyeknek kizárólag az emberi élet kioltása volt a célja. Zelenszkij szerint

akik ezeket a szörnyűségeket elkövették, akik két gyereket is megöltek húsvétkor, akik nem biztosítottak humanitárius folyosókat és akik elutasították a húsvéti tűzszünetet, azokat nem lehet kereszténynek nevezni.

Az ukrán elnök emellett beszélt a harcok állásáról, illetve arról is, hogy hétfőn reggel is folyamatosan szóltak a légvédelmi szirénák, az oroszok folyamatosan le akarják törni az ellenállásukat, de szerinte az sem egyértelmű, hogy mit akarnak elérni. Mint mondta, az elfoglalt területeken már bekövetkezett a humanitárius katasztrófa, vagy ha nem, akkor hamarosan be fog. Alapvető termékek hiányoznak, nincs gyógyszer, az emberek nem tudnak normálisan élni.

Zelenszkij kitért az amerikai-ukrán tárgyalásokra, illetve azok eredményeire is, ezekről korábban itt, itt és itt írtunk. Az ukrán elnök kiemelte, hogy ugyanabban hisznek az Egyesült Államokkal: ha a demokrácia győz egy országban, az egész világon győz, amikor pedig a szabadságot megvédik valahol, az egész világon megvédik. Zelenszkij azt mondta, Erdoğan török elnökkel is beszélt a mariupoli helyzetről, valamint az oroszokkal való tárgyalásokról.

Zelenszkij azt is kiemelte, hogy az élelmiszerárak egyes országokban már most kritikus szinten vannak, ha azonban Oroszország folytatja a háborút, emberek milliónak túlélése foroghat majd kockán. A teljes beszédet itt lehet elolvasni, alább pedig videós formátumban lehet megnézni:

Az orosz védelmi minisztérium honlapján hétfőn is megjelent az a közlemény, mely szerint az oroszok humanitárius folyosót tartanak fenn – az orosz álláspont alapján már több mint egy hónapja – a mariupoli Azovsztal acélgyárnál, és lehetővé teszik az ott tartózkodó civileknek, hogy szabadon távozzanak. Azt is közölték, hogy moszkvai idő szerint délután 2-kor tűzszünetet rendelnek el az acélgyárnál, hogy garantálják az ott tartózkodó civilek biztonságos elvonulását. Mint írták, ha az ukrán fél hajlandó együttműködni, fehér zászlókkal kell ezt jelezniük.

Az orosz hatóságok szerin tehát semmi nem akadályozza a civileket abban, hogy elmeneküljenek, szerintük ha ezt mégsem teszik meg, az azt bizonyítja, hogy Kijev, illetve a „nacionalista parancsnokok” élő pajzsként használják őket. Azt is hozzátették, hogy ha tényleg vannak civilek a gyárban, akkor követelik Kijevtől, hogy adjanak parancsot az elengedésükre. A mariupoli humanitárius helyzet hetek óta meglehetősen furcsa: az oroszok rendre azt állítják, amit most is, az ukránok szerint viszont a hétvégén is megállás nélkül bombázták a gyárat, vasárnap pedig azt közölték, hogy Mariupulból egyáltalán nem tudtak kimenteni civileket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatala is közleményt adott ki a vasárnapi ukrán-amerikai találkozó után, melyben a két ország delegációja között lezajlott egyeztetésen elhangzottakat foglalták össze. A beszámoló szerint Zelenszkij rögtön az elején leszögezte, hogy mennyire fontosnak tartja, hogy ebben a kritikus pillanatban magas rangú amerikai tisztviselők látogattak Ukrajnába. Zelenszkij értékeli az Egyesült Államok „példa nélküli segítségét”, de külön köszönetet mondott Joe Bidennek, az amerikai kongresszusnak és az amerikai népnek is a támogatásért.

Ahogy azt korábban Blinken is részletezte, a két delegáció főként arról tárgyalt, hogy mire van most szüksége Ukrajnának, beleértve ebbe a védelem megerősítését, a szankciókat, a pénzügyi támogatást és a biztonsági garanciákat is. A szankciókra külön is kitért a közlemény, Zelenszkij egy akciótervet adott át az amerikaiaknak, és azt mondta, tudják, hogy minek kell lennie a következő lépésnek, és számítanak a szövetségeseik támogatására ebben. A gazdaságra áttérve az ukrán elnök hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az amerikai piac a jövőben jobban megnyíljon az ukrán javak előtt.

(President of Ukraine)

Vlagyimir Putyin orosz elnök táviratot küldött a francia elnöknek, melyben jó egészséget és jólétet kívánt Macronnak, valamint sikereket az ország vezetésében. Macron egyike azoknak az európai vezetőknek, akik a háború kitörése óta közvetlenül is tárgyaltak Putyinnal, de mióta a bucsai mészárlásra fény derült, ő sem egyeztetett az orosz elnökkel.

Macronnak egyébként Zelenszkij is gratulált az éjjel, ő Twitter-bejegyzésében „Ukrajna igaz barátjának” nevezte az újraválasztott elnököt.

Emmanuel Macron több mint 58 százalékot ért el az elnökválasztás vasárnap tartott második fordulóján, míg szélsőjobboldali kihívója, Marine Le Pen 41-et. Így Macron lett az első francia elnök 2002 óta, akit újraválasztottak. A francia elnökválasztásról bővebben itt olvashat.