Nem szerepel majd az orosz olaj- és gázimport leállítása az új uniós szankciók között sem

A következő uniós szankciócsomagban sem szerepel majd az orosz olaj- és gázimport betiltása – erről írt hétfő reggel a Welt. A német lapnak az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell nyilatkozott: szerinte most nincs elegendő támogatás a tagállamok részéről sem egy energiaembargó, sem büntetővámok bevezetéséhez.

„Fontos lenne az olaj- és a gázimport leállítása, vagy büntetővámok kivetése ahhoz, hogy nyomást gyakoroljunk Putyinra, és a tárgyalóasztalhoz tudjuk kényszeríteni. De jelen pillanatban nincs a kérdésben közös uniós álláspont”

– mondta Borrell. Igaz, a kérdés továbbra is napirenden marad, de a következő, május végére tervezett uniós csúcstalálkozóig nem várható erről döntés.

A Welt arról ír, hogy nemcsak Magyarország, de Németország és Ausztria is ellenzi az orosz energiahordozókra vonatkozó embargót. Bár a berlini és a bécsi kormány is hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell az orosz importtól való függőséget, ez szerintük nem érintheti nehezebben az uniós tagállamokat Oroszországnál. Hasonló okokból figyelmeztet óvatosságra az Egyesült Államok kormánya is:

„Teljesen egyértelmű, hogy középtávon csökkenteni kell Európa függőségét Oroszországtól az energia terén. De óvatosnak kell lennünk akkor, amikor például az olajra kivetendő teljes európai embargóról beszélünk”

– mondta múlt csütörtökön Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter az IMF éves konferenciáján. Szerinte ugyanis egy európai olajstop az egész világon megemelné az olaj árát, ami komoly károkat okozhat.

Mindenesetre a lap szerint valószínűbb, hogy először az olajra vethetnek ki egy embargót uniós szinten – ugyanis jóval könnyebb például hajókon keresztül olajat importálni a tagországokba alternatív forrásokból, mint kiváltani a vezetékeken keresztül érkező orosz gázt. Németország például már az év végére leállítaná az Oroszországból érkező olajimportot, annak ellenére, hogy az ország olajfelhasználásának harmada keletről érkezik.

Addig pedig alternatív intézkedésekkel próbálják csökkenteni az orosz importot Európában: Mario Draghi olasz miniszterelnök például árplafont vezetne be az energiahordozókra, hogy kevesebbet fizessenek az olajért annál, mint amit Moszkva követel. Egy másik ötlet szerint az energiahordozókért kifizetett összeg egy részét egy külön számlára utalhatnák az államok, amihez Oroszország addig nem férhetne hozzá, amíg be nem fejezik a háborút Ukrajnában.

Egy gázembargóra pedig még ennél is kevesebb az esély – pedig az uniós kormányok nagyon próbálkoznak Borrell szerint:

„Az egész EU válságüzemmódban van. Ha felhívom egy tagország külügyminiszterét, hogy merre jár a világban, mindenki azt válaszolja, hogy épp gázt vásárolnak. Akár a Közel-Keleten, akár Kongóban, Algériában, vagy bárhol a világon”

– mondta az uniós fődiplomata. „Drámaian csökkentette az EU pár hét alatt az orosz energiahordozóktól való függőségét, és ezt nemsokára Putyin pénzügyileg is érezni fogja majd” – tette hozzá Borrell.

Az uniós külügyi főképviselő elismerte, hogy a tagállamok és az EU intézményei is nagyon naivak voltak az orosz elnökkel szemben: „Európa túl későn ismerte fel, mennyire veszélyes Putyin. Sokkal hamarabb kellett volna csökkentenünk a függőségünket az orosz olajtól és a gáztól, és jogosan érhet bennünket kritika, hogy ezt nem tettük meg” – mondta Borrell, hozzátéve, hogy már 2014-ben, a Krím-félsziget annektálásakor meg kellett volna ezt lépniük.