Macron nyerte a francia elnökválasztást Le Pennel szemben

2022. április 24. – 20:03

Macron nyerte a francia elnökválasztást Le Pennel szemben
Az Eiffel-torony lábánál felállított kivetítőn látszik Emmanuel Macron, mellette a közvélemény-kutatók által becsült 58 százalékos eredménye. A Mars-mezőn Macron támogatói gyülekeztek az eredményekre várva – Fotó: Ludovic Marin / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Emmanuel Macron elnök 58,55 százalékos eredménnyel, nagy különbséggel győzte le szélsőjobboldali kihívóját, Marine Le Pent, aki 41,45 százalékot ért el a francia elnökválasztás vasárnap tartott második fordulójában. A belügyminisztérium adatai szerint ez a végeredmény:

Az Ipsos-Sopra Steria és az Ifop este nyolckor kiadott első becslései is azt mutatták, hogy az elnök 58, Le Pen 42 százalékra számíthat.

Így a centrista Macron az első elnök 2002 óta, akit újraválasztanak Franciaországban.

Az április 10-i első fordulóból Macron 27,85, Le Pen 23,15 százalékkal jutott tovább, és bár ez azonos felállás volt, mint az előző, 2017-es elnökválasztás idején, az első fordulós eredmények és exit pollok, valamint a második fordulóra vonatkozó közvélemény-kutatások alapján két hete szorosnak ígérkezett a második forduló, ellentétben az öt évvel ezelőttivel. Akkor Macron 66,1 százalékot elérve győzte le a 33,9 százalékon végző Le Pent.

Két hete több közvélemény-kutatás már-már hibahatáron belülre mérte a két jelöltet, olyan felmérés is volt, amely csupán 51-49-es Macron győzelmet jósolt. Azóta az olló valamelyest kinyílt köztük, és a szavazás előtti legutolsó felmérések adatainak összesítése alapján Macron tíz százalékpontos, 55-45 arányú előnyben volt Le Pennel szemben. Éppen ezért Macron újraválasztása volt előzetesen is a valószínű, és végül még növelni is tudta az előnyét az utolsó felmérésekhez képest.

A vasárnapi második fordulóban a választásra jogosultak közel 28 százaléka maradhatott távol a szavazástól, vagyis a részvétel néhány százalékponttal alacsonyabb lehet, mint 2017-ben, vagy mint az április 10-i első fordulóban.

Macron: Senkit sem hagyunk az út szélén

Macron támogatói az Eiffel-toronynál várták az eredményeket, és nagy ujjongásban törtek ki, amikor az utolsó szavazóhelyiségek zárása után, este nyolckor bejelentették az első becsléseket. Jean-Yves Le Drian külügyminiszter a franciák mozgósítását dicsérte, szerinte az értékeik fenntartása mellett döntöttek. Macron magyar idő szerint háromnegyed tízkor érkezett meg megtartani a győzelmi beszédét.

Emmanuel Macron és felesége, Brigitte érkezik az újraválasztott elnök győzelmi beszédének helyszínére – Fotó: Thomas Coex / AFP
Emmanuel Macron és felesége, Brigitte érkezik az újraválasztott elnök győzelmi beszédének helyszínére – Fotó: Thomas Coex / AFP

Az Európai Unió himnuszának, az Örömódának a dallamára érkező Macron megköszönte azok voksait, akik a programjára szavaztak, hogy függetlenebbé tehesse Franciaországot, Európát pedig erősebbé, és azokét is, akik a szélsőjobboldal megállítása érdekében választották őt. „Tisztában vagyok vele, hogy ezek a szavazatok köteleznek az elkövetkező években” – mondta utóbbiakra utalva. Azt is felelősségnek nevezte, hogy reagáljanak az otthon maradókra, és a Le Penre szavazókra is. Mint mondta, ő már nem egy politikai tábor elnökjelöltje, hanem minden francia elnöke: „Hatékony választ kell adnunk a megmutatkozó haragra.”

Szerinte a franciák egy európai, zöld, munkán és alkotáson alapuló projektre szavaztak, és egy igazságosabb, a nők és férfiak egyenlőségén alapuló társadalomért dolgozik tovább. Macron szerint azonban az új korszak nem a most véget ért ötéves ciklus folytatása lesz, egy megújult módszert ígért Franciaország vezetésére, és azt is mondta, senkit sem hagynak az út szélén. Szerinte együtt kell dolgozniuk azért az egységért, amellyel egy boldogabb Franciaországban élhetnek. „Az elkövetkező évek nem lesznek nyugodtak, de történelmiek lesznek” – mondta.

Macron arról is beszélt, hogy „az ukrajnai háború is emlékeztet minket, hogy tragikus időket élünk.” Franciaországnak fel kell emelnie a szavát, hogy megmutassa, döntései egyértelműek, és minden területen megmutassa erejét.

Le Pen: Ez az eredmény önmagában is győzelem

Előtte Marine Le Pen a vasárnap esti beszédében azt mondta, hogy a szavazatok közel 42 százalékát megszerezni önmagában egy fényes győzelem, szerinte több millió francia szavazott a nemzeti oldalra és a változásra. „Eltökéltebbek vagyunk, mint valaha” – mondta a Le Figaro beszámolója szerint, hozzátéve, meg akarják védeni a franciákat.

Marine Le Pen beszédet mond a francia elnökválasztás második fordulója után 2022. április 24-én – Fotó: Christophe Archambault / AFP
Marine Le Pen beszédet mond a francia elnökválasztás második fordulója után 2022. április 24-én – Fotó: Christophe Archambault / AFP

Azt mondta, annak elkerülésére, hogy egyesek kisajátítsák a hatalmat, minden korábbinál nagyobb erővel és kitartással folytatja a küzdelmét Franciaországért és a franciákért. Rögtön meg is hirdette „a törvényhozási választások nagy csatáját”. Azt mondta, hogy egyesíteni akarják azokat, akik Macron ellen vannak a parlamenti választások június 12-i első és 19-i második fordulója előtt.

Sorra érkeznek a gratulációk

Macronnak az elsők között gratulált a Twitteren Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. „Együtt előrébb visszük Franciaországot és Európát” – írta Von der Leyen. „Emmanuel Macron győzelme a francia elnökválasztáson nagyszerű hír egész Európa számára” – mondta Mario Draghi olasz kormányfő.

Olaf Scholz német kancellár szerint a francia szavazók erős elköteleződésről tettek tanúbizonyságot Európa felé. „Örülök, hogy folytatjuk az együttműködésünket!” Mark Rutte holland kormányfő is örül, hogy folytathatják széleskörű és konstruktív együttműködést az Európai Unió és a NATO keretein belül. Boris Johnson brit miniszterelnök gratuláló üzenetében a britek egyik legközelebbi és legfontosabb szövetségesének nevezte Franciaországot. Joe Biden amerikai elnök is üdvözölte Macron győzelmét, és készül a további szoros együttműködésre többek között Ukrajna támogatásában, a demokrácia védelmében és a klímaváltozás elleni harcban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is gratulált Emmanuel Macronnak, akit Twitter-bejegyzésében „Ukrajna igaz barátjának” nevezett. „További sikereket kívánok neki a francia nép érdekében. Nagyra értékelem a támogatását, és meggyőződésem, hogy együtt haladunk az új, közös győzelmek felé. Egy erős és egységes Európa felé!” – írta.

Macron szerint a köztársaság volt a tét

A két forduló között Macron azzal kampányolt, hogy az április 24-i voksolás választás Európa elhagyása és az Európában maradás között, a szekuláris köztársaság feladása vagy elvetése között. Azt hangoztatta, hogy ő képviseli a „köztársaság frontját”, azaz a szélsőjobboldali kormányzást elvető franciákat. Számos francia közéleti személyiség is beállt az elnök mögé, és a Le Monde francia lapban Olaf Scholz, Pedro Sánchez és Antonio Costa, a német, spanyol és portugál kormányfő is az európai értékek védelmére szólította fel a francia választókat.

Macron emellett elsősorban a balszél fiatalok között is népszerű veteránja, Jean-Luc Mélenchon szavazóinak begyűjtésére törekedett, ő ugyanis az első fordulóban szorosan, 22 százalékkal végzett a harmadik helyen. Macron például letekerte korábbi nyugdíjreform-terveit, meghirdette a fosszilis energiahordozók feladását, sőt még kedvenc rapperéről is beszélt, hogy meggyőzze a Mélenchon-párti elővárosi fiatalságot.

Emmanuel Macron és felesége, Brigitte leadják szavazatukat a francia elnökválasztás második fordulójában 2022. április 24-én – Fotó: Gonzalo Fuentes / AFP
Emmanuel Macron és felesége, Brigitte leadják szavazatukat a francia elnökválasztás második fordulójában 2022. április 24-én – Fotó: Gonzalo Fuentes / AFP

Le Pen – akinek a kampányát a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKB bank hitelezte, és akit Orbán Viktor miniszterelnök egy új jobbos-szélsőjobbos európai pártcsalád létrehozásában is potenciális szövetségesnek tekint – azt hangoztatta, hogy ő a nép egyszerű gyermeke, aki érti az átlagemberek problémáit, és ezek leküzdése érdekében hajlandó és képes a francia érdekeket képviselni bárkivel szemben. Retorikáját ugyanakkor ezúttal kevésbé a nemzet vélt ellenségeire, inkább az inflációra és az elszaladó benzinárakra hegyezte ki, ami az első forduló eredményei alapján akkor bejött neki.

A két jelölt egyetlen tévévitájában szerda este Macron élesen támadta Le Pent, azzal vádolta, hogy radikálisabb, mint azt láttatni szeretné, nem tiszteli a köztársaság szekuláris értékeit, nem ért a gazdasági ügyekhez, valamint orosz érdekek hálójában áll. Le Pen azzal vágott vissza, hogy Macron a gazdagok elnöke, és a koronavírus-válság és az elszaladó infláció okozta megélhetési válságot csak új elnökkel lehet megoldani. A két forduló közötti kampány alakulásáról itt írtunk részletesen>>>

Tovább erősödött a szélsőjobboldal

Az első fordulóban a nemzetközi trendekhez hasonlóan Le Pen és más szélsőjobboldali jelöltek a falvakban és kisebb településeken, az alacsonyabb képzettségű és alacsonyabb jövedelmű választók körében voltak népszerűbbek. Macron és Mélenchon ezzel szemben a városi és képzettebb népesség körében szerepelt jól, bár ezen a rétegen belül az elnököt nagyrészt az idősebbek és gazdagabbak, Mélenchont nagyrészt a fiatalabbak és szegényebbek támogatták. Az első fordulós eredményeket részletesen itt elemeztük>>>

A szélsőjobboldali jelöltek az első fordulóban együtt több mint 32 százalékot értek el, amire még nem volt példa az V. Köztársaság történetében. 2002-ben meglepetésre a második fordulóba jutva Jean-Marie Le Pen, Marine apja 17,8 százalékot szerzett, míg öt évvel ezelőtt 33,9 százalékot ért el Marine Le Pen. Ha nem is a legutóbbihoz hasonlóval, de Macron végül ezúttal is komoly különbséggel nyert, viszont 41,45 százalékkal a szélsőjobboldal valaha volt legjobb eredményét könyvelheti el (ez a legutóbbi, 10,6 millió szavazó után 13,3 milliót jelent).

Ennek okait illetően több magyarázat kering, erről itt írtunk bővebben. Macron első öt évének felemás megítélése mellett az is szerepet játszott benne, hogy Le Pen megpróbált középre mozogni, a néppártosodás útján Nemzeti Frontról Nemzeti Tömörülés névre átkeresztelt pártja például már nem akar kilépni az EU-ból, noha a szélsőjobboldali elnökjelölt programjában így is a belső uniós határok visszaállítását, a francia EU-hozzájárulás radikális csökkentését, a NATO katonai szárnyának elhagyását hirdette.

Máris a parlamenti választásokról beszélnek

Marine Le Penen kívül Jean-Luc Mélenchon is jelezte, hogy máris nekikezd a nemzetgyűlési választási kampánynak. „A harmadik forduló ma este kezdődik” – jelentette ki. Mélenchon üdvözölte, hogy Le Pen kikapott, a franciák világosan elutasították, hogy rábízzák a jövőjüket, de aztán Macront is bírálta, aki szerinte „otthon maradók és érvénytelenül szavazók óceánjának tetején lebeg”. Azt üzente támogatóinak, hogy még van esély a változásra, ha a mozgalmának képviselői többséget kapnának a nemzetgyűlésben, és magát ajánlotta miniszterelnöknek.

Jean-Luc Mélenchon 2022. április 24-én – Fotó: Christophe Simon / AFP
Jean-Luc Mélenchon 2022. április 24-én – Fotó: Christophe Simon / AFP

Szintén megszólalt a sokáig Le Pen szélsőjobboldali kihívójaként feltűnő, de aztán az oroszok ukrajnai inváziója után visszacsúszó Éric Zemmour is, aki az első fordulóban 7 százalékos eredményt ért el. A bevándorlásellenes publicistából lett politikus azt hangsúlyozta ki, hogy nyolcadik alkalommal lett vesztes a Le Pen név, a közelgő parlamenti választások előtt pedig a nemzeti oldal összefogására szólított fel.

A jobbközép Köztársaságiak (Republikánusok – Les Républicains) első fordulóban 5 százalék alá szorult jelöltje, Valérie Pécresse gratulált Macronnak, azonban azt mondta, győzelme nem rejtheti el azokat a törésvonalakat, amelyek soha nem látott eredményhez segítették Marine Le Pent. Ő is azt mondta, hogy a nemzetgyűlési választásokra fordulnak rá.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom