Sosem volt még ilyen erős a szélsőjobb, szoros második forduló jöhet a francia elnökválasztáson

Legfontosabb

2022. április 13. – 19:01

Sosem volt még ilyen erős a szélsőjobb, szoros második forduló jöhet a francia elnökválasztáson
Macron és Le Penn plakátja a francia elnökválasztás kampányában – Fotó: Ludovic Marin / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A várakozásoknak megfelelően jövő vasárnap Emmanuel Macron centrista-liberális elnök és a szélsőjobbos Marine Le Pen között dől el a francia elnökválasztás második fordulója. Bár ez azonos felállás, mint az előző, 2017-es elnökválasztás idején, és a legtöbb előrejelzés most is Macron győzelmét valószínűsíti, az első fordulós eredmények és exit pollok, valamint a második fordulóra vonatkozó közvélemény-kutatások alapján nem teljesen az öt évvel ezelőtti menet újrajátszásáról van szó.

Egyes értékelések szerint az adatok egy három részre osztott társadalmat mutatnak.

  • A nemzetközi trendekhez hasonlóan Franciaországban is vidéken, az alacsonyan képzettek és szegényebbek körében erős a populista, elsősorban az identitásbeli kérdéseket (bevándorlásellenesség, „a francia szokások védelme”) hangoztató szélsőjobb;
  • A liberális, européer tábor Macron vezetésével javarészt az idősebb városi középosztály és a gazdagok támogatását tudja maga mögött, de a politikai rendszer jellege miatt mérsékelt támogatással is képes hatalmon maradni;
  • És szorosan mögötte ott a harmadik helyen végző, szélsőbalos Jean-Luc Mélenchon fémjelezte balszél, aki a nagyvárosokban megszorongatta Macront, és az elővárosokban és a fiatalok között a legnépszerűbb volt – ám a jó elnökválasztási eredmény ellenére törvényhozásbeli képviselete nem egységes, és emiatt nem is erős.
  • Közben a balközép szocialisták idén ismét csúnyán leszerepeltek, és az öt éve még 20 százalékot kapott jobbközép Köztársaságiak is összeomlottak. A szavazóikon a jelek szerint nagyjából egyenlő arányban osztozott Macron, valamint a jobb- és a balszél, azaz a fenti három pólus a hagyományos közép kárára erősödött.

A hármas felosztás és Le Pen táborának szélesedése egyes vélekedések szerint nagyobb kiszámíthatatlanságot jelent a második fordulóra nézve, mint az öt évvel ezelőtti helyzet. Akkor Macron még könnyebben bízhatott benne, hogy a francia társadalom nagy része összezár a szélsőjobb rémével szemben; most a felmérések szerint még Mélenchon táborának egy számottevő része is hajlandó átszavazni Le Penre, és az első fordulóban kiesett jelöltek támogatói közül sokan távol maradnak majd.

Erősödő szélsőjobb

Az első forduló legalapvetőbb tanulsága, hogy a szélsőjobb erősebb, mint öt éve volt. Marine Le Pen 2017-ben 21,3, ezúttal 23,2 százalékot kapott az első fordulóban, miközben idén a bevándorlásellenes publicistából lett politikus, Éric Zemmour személyében egy másik országos ismertségű szélsőjobbos induló is volt (a stabilan gyenge Nicolas Dupont-Aignan személyében pedig egy visszatérő, de sok vizet nem zavaró harmadik is). A szélsőjobb együttesen idén 32 százalékot ért el, míg ez öt éve 27 százalék volt. Míg a 2017-es elnökválasztás első fordulójában 1135 szavazókörben szerzett legalább 50 százalékot a szélsőjobb, idén 4453 helyen sikerült ez a francia közmédia összesítése szerint.

Ezt részben magyarázza, hogy a jobbközép Köztársaságiak összeomlottak: öt évvel ezelőtt a párt akkori jelöltje, François Fillon 20 százalékot kapott; az idei köztársasági induló, Valérie Pécresse mindössze 4,8 százalékot. Ugyanakkor az Odoxa nevű közvélemény-kutató a Le Figaro konzervatív lap és egy tanácsadócég megrendelésére készült exit pollja alapján a párttól elpártolók nagyjából egyenlően oszlottak el a szélsőjobb és jobbközép tábor felszívása érdekében évek óta tudatosan jobbra tolódó Macron között. Ezzel szemben Le Pen szavazóinak több mint negyede nem vett részt öt évvel ezelőtt a voksoláson, azaz a Nemzeti Tömörülés (korábban Nemzeti Front) jelöltje – akinek kampányát a Mészáros Lőrinchez köthető MKB bank finanszírozta egy 10,6 millió eurós hitellel – új választói rétegeket tudott bevonni.

A világ legtöbb demokráciájában jól ismert trendeknek megfelelően Marine Le Pen a falvakban és kistelepüléseken volt népszerű, és elsősorban az északkeleti és délkeleti országrészben volt erős. A szélsőjobb támogatóinak területi eloszlása nem változott jelentősen 2017-hez képest, de az eddigi jobbos területeken a korábbiaknál is erősebb számokat hoztak. Ez utóbbi jelzi, hogy a munkaképes korúak között országosan is Marine Le Penre volt a legnépszerűbb, a 25 és 49 év közötti korosztály 32 százaléka, 50 és 64 év között 29 százalék szavazott rá.

A Financial Times elemzése szerint Le Pen növelte a támogatottságát azokon a helyeken, ahol magas az autóval munkába járók aránya, ami annak fényében nem meglepő, hogy az elszaladó benzinárak kárhoztatása Le Pen kampányának egyik központi eleme volt.

Szintén magas volt a szélsőjobbos jelölt támogatottsága azokon a helyeken, ahol magasabb a munkanélküliség, magasabb a „kékgalléros” lakosság aránya, alacsony vagy átlagos az átlagjövedelem, és alacsony a diplomások aránya. Hasonló eredményt mutatott az exit poll, amely szerint Le Pen végzett az élen a szegényebb rétegek körében, és messze ő a legnépszerűbb a munkások és alkalmazottak között is.

Míg Macronra és Mélenchonra nagyjából azonos arányban szavaztak férfiak és nők, Le Pen markánsan, 3,3 százalékponttal jobban szerepelt a nők, mint a férfiak körében (a másik szélsőjobbos induló, Eric Zemmourra pedig több férfi voksolt, mint nő).

Macron nyugdíjasklubja

Emmanuel Macron is valamivel jobban szerepelt, mint 2017-ben, akkor az első fordulóban 24 százalékot kapott, most 27,8 százalékot. Macron vitte a városokat és a párizsi agglomerációt, és különösen az északnyugati országrészben erősödött 2017-hez képest a Le Figaro összeállítása alapján.

Az exit pollok szerint az öt évvel ezelőtti és az idei voksok változását illetően Macron elsősorban a 2017-es konzervatív jelölt, Fillon szavazóit tudta megszólítani. De az elnök mindkét egykori nagy párt szavazói körében jól futott: a szocialisták 26,5, a köztársaságiak táborának 22,5 százaléka rá voksolt az exit poll szerint. Ez utóbbi azt jelenti, hogy sokan azok közül is Macront választották, akik egyébként a törvényhozásbeli választásokon nem az elnök pártjára, hanem a jobb- vagy balközép formációk maradványaira szavaznának.

Macron sikerének kulcsa ugyanakkor az volt, hogy az exit poll szerint tarolt a nyugdíjasok között: a 65 éven felüliek körében 43 százalékot kapott, a gazdaságilag inaktívak között 37 százalékot, amely jóval meghaladta a teljes társadalom körében elért támogatottságát. Kevésbé meglepő, hogy a gyakran elitizmussal és a szociális érzékenység hiányával vádolt Macronra szavazott a középosztálybeliek és a vagyonosabbak legnagyobb része is. Az elnök ment jobban a magasabban képzettek és a magasabb képesítést igénylő foglalkozást végzők körében is (ami természetesen összefügg a vagyoni helyzettel).

Emmanuel Macron kampánykörútján támogatókkal találkozott az észak-franciaországi Carvinban – Fotó: Ludovic Marin / AFP
Emmanuel Macron kampánykörútján támogatókkal találkozott az észak-franciaországi Carvinban – Fotó: Ludovic Marin / AFP

A 19-24 évesek között Jean-Luc Mélenchon volt a legnépszerűbb, és a balszél jelöltje a 25-49 közötti korosztályban is több voksot kapott, mint Emmanuel Macron. Ennek fényében nem meglepő, hogy Mélenchon 43,4 százalékkal vitte a diákok szavazatait, azaz a globális trendeknek megfelelően a fiatalság Franciaországban is a balszél felé húz.

Bár Mélenchon elsősorban a párizsi elővárosokban volt erős, a közepes méretű városokban is jól szerepelt, itt a második helyen jött be Macron mögé. Mint a részletesebb, községi szintű adatokból kiderül, Párizs mellett több nagyvárosban, például Rennes-ben, Bordeaux-ban, Toulouse-ban, valamint Nantes és Lille környékén is jól szerepelt.

Mélenchon mellett több gyengébb kommunista és trockista jelölt is indult a választáson, a balszél együtt összesen 25 százalék körül végzett, ami jelzi, hogy a francia politika egy stabilan erős pólusáról van szó. Ugyanakkor a dolog iróniája, hogy a pár százalékot besöprő jelöltek visszalépése esetén akár Mélenchon is bejuthatott volna a második fordulóba, amely egy merőben eltérő helyzetet eredményezett volna.

Le Pen erősebb, mint öt éve

Bár a középpártok most is a Macron melletti szavazásra szólították fel híveiket vasárnap este, és Mélenchon is arról beszélt, hogy egy szavazat sem mehet Le Penre, Macronra idén keményebb második forduló vár, mint öt éve, amikor 66-34 arányban győzött.

A fent linkelt exit poll szerint Mélenchon felszólítása ellenére szavazóinak 16 százaléka Le Penre tervez voksolni a második fordulóban, 55 százaléka pedig nem megy el április 24-én (bár ez két hét alatt változhat). Egy másik, az Ifop által készített felmérés szerint még magasabb, 23 százalék azok aránya, akik az első fordulóban Mélenchonra voksoltak, de a másodikban Le Penre terveznek. Macron az exit poll szerint 28, az Ifop szerint 33 százalékát kaphatja a szélsőbalos voksoknak, miközben 2017-ben a Mélenchon-tábor fele rá szavazott a második fordulóban.

Eközben Zemmour táborának döntő része várhatóan leszavaz majd Le Penre, és a szélsőjobb valamennyit Pécresse szavazói közül is el tud csábítani. A szocialisták és zöldek többsége Macronnal van, és ők nagyjából annyi szavazót jelentenek, mint Zemmour támogatói.

Az is jelentős eltérés 2017-hez képest, hogy az exit poll szerint a megkérdezettek 21 százaléka mondta azt, hogy kifejezetten Le Pen ellen megy el szavazni a második fordulóban, míg 18 százalék Macron hatalmon maradását akarja megakadályozni voksával, azaz a kifejezetten Le Pen-ellenes szavazók aránya alig magasabb, mint a Macront elutasítóké.

Az aktuális felmérések ezzel együtt Macron-vezetést mérnek, bár van, amelyik hibahatáron belül.

Az Economist számos felmérést átlagoló modellje 53-47-re teszi az elnök előnyét, de már ez is jelentős változás ahhoz képest, hogy március közepén még közel 20 pontos előnyt mértek az elnöknek. Az utóbbi napokban pedig két olyan közvélemény-kutatás is kijött, ahol csupán 51-49-re vezet Macron.

Marine Le Pen és támogatói az elnökválasztás első fordulójának eredményváróján április 10-én – Fotó: Joel Saget / AFP
Marine Le Pen és támogatói az elnökválasztás első fordulójának eredményváróján április 10-én – Fotó: Joel Saget / AFP

A párizsi Science Po egy politológusa szerint Macronnak a jobboldalon már nincsenek tartalékai Le Pennel szemben, ezért Mélenchon szavazóira nagy szüksége van a második fordulóban. Az elnök ennek fényében igyekszik mindent bevetni: az első forduló eredményeit követően közölte, mégsem ragaszkodik hozzá, hogy 65 évre emelje a nyugdíjkorhatárt, amely az egyik legmegosztóbb ígérete volt a kampányban. Azt is belengette, hogy hajlandó lehet népszavazásra bocsátani tágabb nyugdíjreform-tervezetét, amelyet jobbról és balról is a szociális rendszer kivéreztetésének neveztek, miközben az elnök eddig a jelenlegi rendszer fenntarthatatlanságával indokolta terveit.

Marine Le Pen viszont arról beszélt, nem szabad megbízni Macronban, aki „öt év alatt egyetlen népszavazást sem tartott”, és akinek a nyugdíjkorhatár emelése „a rögeszméje”. A szélsőjobbos jelölt azt is bedobta, hogy hajlandó lenne balos minisztereket is kinevezni kormányába.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!