Ukrán nagykövet: Ha nem állítjuk meg Oroszországot, egész Ukrajnából egy nagy Bucsa lesz

Nem avatkoztak be a magyar választási kampányba, sőt, minden alkalommal próbáltak úgy cselekedni, hogy ne érhesse őket a beavatkozás vádja, elvégre ők is érzékenyek erre – erről beszélt Ukrajna budapesti nagykövete, Ljubov Nepop a Partizán hétfő esti adásában.

A nagykövet hálás Magyarország eddigi segítségéért, de szerinte jobb együttműködésre lenne szükség a két ország között. A fegyverszállításokról pedig azt mondta: „Az az önök szuverén joga, hogy mit adnak és mit nem – de kötelességem elmondani nagykövetként, mire van szükségünk, és hogy ez miért előnyös Magyarország számára is.”

Az interjúban Nepop arról beszélt, ha nem állítják meg Oroszországot, Ukrajna nem lesz többé, és hogy aki Budapesten szimpátiatüntetést szervez az orosz rezsim mellett, az 1956-ban Bécsben a szovjet sereg mellett is kiállt volna.

Mintha Budaörsön tártak volna fel tömegsírokat

A nagykövet az interjút három történet bemutatásával kezdte: először egy 23 éves fiatal nőről, Karináról mutatott egy fényképet. „2014-ben menekült el Donyeck megyéből, mert odaértek az oroszok – de most tovább mentek.” A nő holttestére egy bucsai tömegsírban találtak rá:

„Fejbe lőtték, de mielőtt megölték, megerőszakolták, és annyira próbálta megvédeni magát, hogy a körmei sem maradtak rajta. Ezt a nőt szépségversenyeken lehetne látni, de már nincs többé.”

Nepop kiemelte, hogy Bucsa olyan elővárosa volt Kijevnek, mint Budaörs vagy Budakeszi a magyar fővárosnak. „Semmilyen stratégiai vagy katonai objektum nem volt a területen – csak egy kertváros volt, ahol emberek éltek, és ők sem gondolták, hogy ilyesmi valaha megtörténhet.”

A második képen arról a Valerijáról mutatott egy képet, aki három hónapos lányával és édesanyjával együtt halt meg egy Odessza elleni rakétatámadásban. „Oroszország arra hivatkozik, hogy az oroszajkúakat és a pravoszláv hitűeket védi meg, miközben egy olyan várost támadott meg húsvét előtt egy nappal, ahol főleg oroszul beszélő ukrán állampolgárok éltek.”

Harmadik képként pedig egy négyéves mariupoli lányt mutatott a nagykövet – ő még életben van, és abban az Azovsztal acélgyárban húzta meg magát, ami ellen súlyos csatát vívtak a napokban az orosz erők. „Ez a kislány több mint egy hónapja nem látta a világot, nem látja a napot, azért, mert állandóan bombázzák Mariupolt – egy félmilliós várost, ahol egy ép épület sem maradt.”

„Fájdalmas azt látni, ahogy újságokban azt olvasom, hogy nácizzák Mariupol védőit. Ők Ukrajnát védik, köztük ezeket a kisgyerekeket, és akik bármi rosszat mondanak róluk, jó lenne, ha látnák azt, amit az orosz hadsereg művel”

– mondta Nepop, aki szerint csak azért akarja összemosni az orosz propaganda az Azov-ezredet a nácikkal, mert ez az ukrán hadsereg egyik legerősebb alakulata.

Ha nem állítjuk meg Oroszországot, egész Ukrajnából Bucsa lesz

A nagykövet hangsúlyozta az interjúban, hogy Ukrajna területi egysége „nem lehet kompromisszum tárgya”, és továbbra is a sajátjuknak tekintik mind a Krím-félszigetet, mind a 2014 óta a szakadárok által uralt kelet-ukrajnai területeket. Szerinte ha belemennének az oroszokkal egyes területek átadásába, akkor „egy ilyen béke nem lesz béke”, mert folyamatosan tovább akar majd nyomulni Oroszország Ukrajna belseje felé.

Nepop is biztos abban, hogy győzni fognak az oroszok elleni háborúban, de „minél tovább tart a háború, annál több áldozattal fog járni”, és bár lát esélyt a békekötésre, de elképzelhető, hogy minden a harcmezőn fog eldőlni:

„Ha nem állítjuk meg Oroszországot, ez nem béke lesz, hanem bekebelezés. Nem fog létezni Ukrajna: az egész ország egy nagy Bucsa lesz, megerőszakolt nőkkel, megölt férfiakkal. Mindenkit meg fognak semmisíteni, ezért nincs más megoldásunk”

– mondta a nagykövet.

Nepop kiemelte azt is, hogy az ukránok szerint ugyan erősek az eddig meghozott szankciók, de nem elegendőek, ezért ki kell terjeszteni őket az energiára is. „Megértem persze azt az érvelést, hogy Magyarország függ az orosz gáztól és az olajtól, és mi sem akarjuk, hogy leálljon a magyar gazdaság (…) Nem lehet mindent azonnal bepótolni, de ha elkezdünk ezen dolgozni, akkor lehetséges lesz.”

A nagykövet szerint nem akarják kipécézni a magyar kormányt az energiaügyi szankciók megvétózása miatt, hiszen Németország vagy Ausztria is hasonló álláspontot képvisel, de szerinte például a német álláspont nagyot változott a fegyverszállítások kérdésében – ez pedig annak köszönhető, hogy „nagyon egyenesen” beszélnek a partnereikkel. „Amikor azt látjuk, hogy életekről van szó, akkor nagyon nehéz diplomatikusnak lenni (…) de az egyenes beszéd nem azt jelenti, hogy nem vagyunk hálásak azért, amit eddig kaptunk.”

Hasonlóan egyenesen kommunikálnak az amerikaiakkal is – az Egyesült Államok két minisztere is Kijevbe látogatott vasárnap, akiknek az ukránok „pontosan jelezték, mit kértek”. Nepop szerint jelentős és fontos segítséget kapnak majd Washingtonból, de hogy ez konkrétan mit jelent, arra már nem akart válaszolni: „Csak azt tudom megismételni, amit a külügyminiszterem is sokszor mond: ahogy a pénz, úgy a fegyver is a csendet szereti.”

Ötvenhárom ukrán árváról nem tudnak semmit a hatóságok

Ukrajna továbbra is bízik abban, hogy minél hamarabb megkaphatják a tagjelölti státuszt az Európai Uniótól – ezzel kapcsolatban Nepop megköszönte Magyarország támogatását. A nagykövet szerint elképzelhető, hogy Volodimir Zelenszkij más európai országok parlamentjeihez hasonlóan a magyar Országgyűlés felé is videóüzenetet küld majd, erre viszont eddig a választási kampány és a parlamenti munka felfüggesztése miatt nem volt lehetőség.

Arra a kérdésre, hogy miért viszonyult Zelenszkij nagyon kritikusan Orbán Viktorhoz a háború kitörése óta, Nepop úgy válaszolt: „Az elnökünk szerint barátok között egyenesen kell beszélni.”

Igaz, szerinte a háború kitörése után sokszor tőle idézett mondat – miszerint „stratégiai nyugalmatok csak a sírban lesz” – helyesen úgy hangzott, hogy „a stratégiai nyugalom csak a sírba visz”, utalva arra, hogy a tétlenség az ukránok halálhoz vezet. „Az az önök szuverén joga, hogy mit adnak és mit nem – de kötelességem elmondani nagykövetként, mire van szükségünk, és hogy ez miért előnyös Magyarország számára is.”

A kormány többször is vádolta egyébként a választási kampány hevében a nagykövet asszonyt azzal, hogy beavatkoznak a kampányba az ellenzék oldalán – ezt a vádat Nepop visszautasította: szerinte minden alkalommal úgy próbáltak cselekedni, hogy ne érhesse őket a beavatkozás vádja. „Az ellenzéktől egy mentőautót kaptunk, amiről tartottunk egy sajtótájékoztatót is – csak úgy, mint amikor a kormány vércsomagokat adományozott nekünk. Most is bárki, aki segítséget tud hozni a nagykövetségre, szívesen fogom fogadni.”

Nepop szerint látják, mennyire sokat tesz a kormány az ukrajnai menekültek befogadása érdekében, de hozzátette, „jobb is lehetne az együttműködés”, ugyanis sok esetben nem kapnak elegendő információt a hivatalos szervektől az ukrán állampolgárok befogadásáról. „53 árva kiskorú gyerek lépte át az ukrán-magyar határt, de nem tudunk róluk semmit” – emelte ki a nagykövet.

Mintha Bécsben álltak volna ki '56-ban a szovjetek mellett

Az interjú végén felmerültek olyan kérdések is, amelyek a háború előtti hónapokban beárnyékolták a magyar–ukrán viszonyokat, többek között szóba került a magyar nyelvtörvény ügye, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elleni eljárás, és a kettős állampolgárság kérdése is. Ljubov Nepop szerint fontos, hogy rendezzék ezeket az ügyeket, de „most Ukrajnában mindenki csak azzal foglalkozik, hogy megvédjük az országunkat”.

Végül kitért a budapesti nagykövet arra is, hogy mit gondol Orbán Viktorról, akinek már a legelső kormányzása alatt diplomataként dolgozott Nepop Budapesten: „Emlékszem Orbánra, amikor még kezdő ellenzéki politikus volt, és meg voltam hatva az akkori szavairól a demokráciáról, 1956-ról, a szovjet birodalom alóli felszabadulásról. Ez mind ugyanaz, amit én is érzek – de éppen ez az, ami miatt egyes dolgokat nem tudok megérteni.

Mint például a budapesti oroszpárti tüntetést – ez olyan, mintha '56-ban Bécsben rendeztek volna szimpátiatüntetést a szovjet seregnek.”

Szerinte „1956 öröksége minden magyarban megvan”, és hálásak az eddigi segítségért, de többre van szükségük, hogy befejezzük a háborút, és hogy „ne legyen esély arra, hogy Oroszország megjelenjen Magyarország határainál”. Ehhez pedig az egyik legfontosabb, hogy megerősítsék az együttműködést nem csak a két ország kormánya, de a két nép között is.

Az interjút egészében itt nézheti meg: