Bucsa, Irpiny, Csernyihiv – Budapest térképére helyeztük a pusztító ukrajnai összecsapások helyszíneit

Ömlenek ránk az információk az orosz–ukrán háborúról, és ezek rengetegében néha nehéz elképzelni, földrajzilag hol is zajlanak le a civilek életét is romba döntő súlyos összecsapások. Az elmúlt több mint másfél hónapban több ukrán település nevét tanultuk meg, noha az ember néha azt mondja: bár ne kellett volna soha hallanunk Bucsáról, ahol tömegmészárlás történt, a hosztomeli repülőtérről vagy a Csernyihiv körüli harcokról.

Ebben az összeállításban főleg az ukrán főváros körüli harcok helyszíneit mutatjuk meg úgy, hogy azok milyen távolságban lennének Budapesttől. Az összeállítással semmiképpen nem célunk a háborús hangulat fokozása, csak az, hogy jobban átélhetővé tegyük, miért is folyt az elkeseredett harc Kijev körül, és ezek mennyire érintették ténylegesen a fővárost.

Kijev Budapesten

Kiindulásként érdemes rögzíteni, hogy Ukrajna Európa legnagyobb területű országa (egész pontosan: amelynek a legnagyobb az Európába eső területe). Nagyobb Franciaországnál, Spanyolországnál vagy Svédországnál. Magyarországnál hat és félszer nagyobb a területe (603 548 négyzetkilométer). Ukrajna hatalmas méretei miatt Kijev és Budapest között is jelentős különbségek vannak a távolságokat illetően. Az ukrán főváros területe több mint másfélszer nagyobb Budapesténél, lakóinak száma is 60 százalékkal több (2,8 millió). Annyi hasonlóság azért van, hogy mindkét főváros az ország középső, északi részén helyezkedik el, egy folyó választja ketté őket, és mindkét települést kiterjedt agglomerációs övezet veszi körül.

Bár az orosz erők egyik célja a kijevi vezetés megdöntése volt, az ukrán erők ellenállásának és a támadók rossz utánpótlásának következtében a főváros eddig viszonylag kevés háborús kárt szenvedett, és erősebb harci cselekmények is inkább csak a környékén zajlottak. Az invázió elején az oroszok hivatalosan nem támadtak polgári célpontokat, több helyen eltévedt lövedékek és az ukrán légvédelem által lelőtt rakéták lehulló részei miatt gyulladt ki néhány lakóház. Ettől függetlenül a civil lakosságnak épp elég szenvedést okozott a helyzet: ahogy tudósítóink is bemutatták, az emberek tömegesen hagyták el a fővárost, vagy a metróban kialakított óvóhelyekre költöztek. Kijevben egy esetleges orosz támadásra felkészülve lövészárkokat ástak, civileket kezdtek el kiképezni a fegyverek használatára, sőt a kijevi védők a múzeumokból előszedett, második világháborús tankcsapdákat is kirakták az utakra.

Itt a Kijev területét ért háborús célpontokat láthatja Budapest térképére vetítve.

• Beresztejszka – „Éjjel háromkor robbanást hallottam. Egy órán át tartott. Négyig robbant folyamatosan” – így számolt be a Telex riporterének az orosz támadás után egy lakó Kijevben, miközben a háza ablakának törött üvegcserepeit szedegette össze. Beresztejszka budapesti viszonylatban a magyar főváros központjától (a Lánchíd budai hídfőjénél található 0 kilométerkőtől) a nyugati városhatárra esne Máriamakk–Budakeszi környékén. A támadások Kijev központját nem érték el ugyan, de a jelek szerint az oroszok próbálkozhattak ezzel, csakhogy erős ukrán ellenállásba ütköztek. Az ukrán védők Beresztejszkában egy olyan sugárúton lőttek szét egy orosz katonai járműoszlopot, ami nyílegyenesen a városközpont felé vezetett, ahol a Majdan közelében az elnöki palota és a kormányzati épületek állnak. Az ukrán elnöki palota udvarára egy orosz rakéta darabjai hullottak, amit Volodimir Zelenszkij Facebook-oldalán azzal kommentált: „Nem talált.”
• Lobanovszkij sugárút – A kijevi belvároshoz legközelebbi háborús csapás a Lobanovszkij sugárúton történt, ami budapesti viszonylatban körülbelül Gazdagrétnek felel meg. Február 27-én itt egy rakéta talált telibe egy toronyházat. Ahogy Huszti István, a Telex fotóriporterének képein látható, az épület 17–21. emelete részben megsemmisült. Nagy valószínűséggel egy irányt tévesztett rakéta csapódott be, amiről csak azt nem tudni, ki lőtte ki. Az ukránok szerint orosz lövedékről van szó, az oroszok szerint az ukrán rakétavédelmi rendszer hibásodott meg, ami végül ezt a lakóházat találta el.
• Poznyaki – A február 24-i támadásokban súlyosan megsérült egy lakóház Kijev Poznyaki negyedében. Budapesti léptékkel nézve ez Kispest és az Ecseri piac távolsága a városközponttól. A panelházas övezetben az egyik lakótömb előtt hatalmas kráter keletkezett, a lakások szinte mind megrongálódtak. Kollégáink néhány nappal később jártak a helyszínen. Akkor még nem lehetett tudni, hogy egy drón, egy lelőtt orosz repülőgép egy darabja vagy egy rakéta csapódhatott be.
• Kijevi Antonov repülőgépgyár – Március 14-én sűrű fekete füstfelhő szállt fel a kijevi Antonov repülőgépgyár területéről, ami orosz légicsapás célpontjává vált. Budapesti léptékkel nézve ez kb. a budakeszi arborétum környéke lenne, Kijevben viszont a szállító repülőgépek fejlesztésére és gyártására specializálódott üzem egyáltalán nem számít külterületnek. A gyár egy kilométeres körzetében legalább négy egyetemi klinika, köztük egy gyermekklinika, több egyetemi, akadémiai épület, egy McDonald’s és egy OTP-bankfiók is található.
• Obolon negyed – Szintén március 14-én egy gránát csapódott be egy kilencemeletes lakóházba Kijev Obolon negyedében, ami irányban és távolságban budapesti viszonyok között Óbudának felelne meg. Két ember meghalt, három megsebesült, 15 embert mentettek ki a tűzből, és 63-at evakuáltak.
• Szvjatosinszkij negyed – Március 16-án hajnali fél ötkor egy 15 emeletes lakóházat talált el egy rakéta Kijev külvárosában, a Szvjatosinszkij negyedben (budapesti viszonylatban kb. a Budakeszi–Páty közötti terület). Az ukrán fővárost ért légicsapásokban öten haltak meg.
• Retroville pláza – Hatalmas pusztítást okozott március 21-én, amikor orosz rakétatalálat ért egy kijevi bevásárlóközpontot, és a pláza körüli lakóépületek is megsérültek. A támadásban nyolc ember vesztette életét (Budapesti viszonylatban Máriaremete, Adyliget távolsága a központtól). A Retroville nevű pláza lebombázása miatt súlyos légszennyezettség alakult ki az ukrán fővárosban, ezért arra figyelmeztették az embereket, hogy ne nyissák ki az ablakokat, és vegyenek fel akár FFP2-es maszkot.
• Boriszpil, Kijev repülőtere – Már a támadások első napjaiban használhatatlanná tették az orosz támadások a kijevi Boriszpil nemzetközi repülőteret, ami légvonalban 30 kilométerre délkeletre fekszik Kijev központjától. A reptér elhelyezkedése hasonlít a Ferihegyi repülőtérére, ami szintén délkeletre található Budapest centrumától kb. 20 kilométerre.

Kijev környéke Budapest környékén

Az északi irányból támadó orosz erők feltehetően keletről és nyugatról akarták körülzárni az ukrán fővárost, ezt a célt azonban a heves ukrán ellenállás miatt nem sikerült elérniük. Az összecsapások közben főként az agglomeráció nyugati települései szenvedtek súlyos károkat, és ezeken a helyeken civilek ellen elkövetett tömeggyilkosságok is történtek.

• Hosztomel – Feltehetően stratégiai okokból a másik, Kijevhez közeli repülőteret is az invázió kezdetén azonnal támadás érte: a fővárostól 30 kilométerre északnyugatra fekvő hosztomeli nemzetközi repülőtérre a légicsapások után orosz deszantosokat dobtak le. Magyarországi léptékben ezt körülbelül úgy kell elképzelni, mintha a budapesti agglomerációhoz tartozó Tinnyénél lenne egy repülőtér. Itt rögtön megmutatkozott az orosz támadás átgondolatlansága és az ukrán hadsereg kemény védekezése, mert a deszantosokat támogató szárazföldi erők elakadtak, amelyeknek az ukrán–belarusz határtól 130 kilométert kellett volna megtenniük ellenséges területen. A 16 ezer lakosú városért később elkeseredett harcok folytak, szinte a földdel vált egyenlővé. Hosztomel arról is híressé vált, hogy a repülőtérért folyó harcokban semmisült meg a világ legnagyobb repülője, az An–225 Mrija. A város hetekre orosz kézre került. Az ukrán legfőbb ügyész szerint „brutális háborús bűnök” nyomait lehet látni a kijevi régió visszafoglalt külvárosaiban. Irpinyből legalább 400 civil tűnt el, holttesteik egy részét később a közeli falvakban és Bucsában találták meg.
• Bucsa – A 28 ezer lakosú Bucsa Kijev központjától légvonalban 27 kilométerre fekszik északkeleti irányban, körülbelül úgy viszonyul az ukrán fővároshoz, mint Perbál Budapesthez. Bucsa neve valószínűleg ott fog szerepelni később a történelemkönyvekben a srebrenicai mészárlás és más háborús tömeggyilkosságok mellett. Mindenki láthatta a bucsai utcán heverő civil lakosok holttesteit. Bucsát már az orosz invázió első napjaiban elérte a háború, az oroszok azonban kemény ellenállásba ütköztek: február 27-én egy szűk utcában az ukránok teljesen megsemmisítettek egy orosz katonai járműoszlopot. Földes András és Huszti István kollégánk a napokban járt a településen, ott voltak egy tömegsír exhumálásánál és a szétlőtt orosz katonai járművek roncsainál. Egyes elképzelések szerint a tömegmészárlással az oroszok a katonai járműoszlop elpusztítását bosszulták meg, mert azt gondolták, a helyiek adtak információt az ukrán erőknek a támadáshoz.
• Irpiny – Irpiny körülbelül 30 kilométerre van Kijev központjától, úgy viszonyul hozzá, mint, mondjuk, az agglomerációhoz tartozó Zsámbék környéke Budapest belvárosához. Itt kapott halálos lövést Brent Renaud díjnyertes dokumentumfilmes-újságíró. A városban heves harcok dúltak. Itt lehetett látni azokat a képeket is, hogy a civileket egy híd romjain át evakuálják a városból. Március 6-án az evakuálás közben ért találat egy utat, amin keresztül a lakosság éppen elhagyta a várost, a támadásnak nyolc áldozata volt. Ebben a városban halt meg március 6-án a Pasha Lee nevű fiatal ukrán színész és televíziós személyiség, aki gyerekeknek segített kijutni egy házból a város evakuálásakor, és a golyóálló mellényét ráadta arra a gyerekre, akit a karjában vitt.
• Borogyanka – Égő épületek, füsttől megfeketedett tömbházak, romos lakások láthatók a Kijevtől északnyugatra fekvő Borogyanka nevű kisvárosban készült képeken és ezen a drámai drónfelvételen. Borogyanka az irányt és a fővárostól való távolságot alapul véve Tata és Lábatlan között lenne Magyarországon a Gerecse közepén. A 12 ezres ukrán várost az orosz támadás első napjaiban elérték az oroszok. A helyiek állítása szerint a városban nem is volt katonaság, de több találat is ért lakónegyedeket, bombák hullottak játszóterekre is, az emberek a pincékben éltek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta: már vannak olyan információk, amelyek szerint az áldozatok száma itt és néhány más felszabadított városban magasabb lehet, mint Bucsában. Kollégáink ott jártak az egykori nyugodt kisvárosban, ahol most a romokat takarítják el.
• Makariv – A Kijevtől nyugatra fekvő Makarivnak a háború előtt 15 ezer lakosa volt, mára nagyjából ezren maradtak a településen. Magyar viszonylatban Budapestről nézve Oroszlánynak felelne meg a település. Az épületek 40 százalékát érte találat a harcok során, sok házat már nem lehet helyreállítani. A lakóházak mellett kórházakat és óvodákat is leromboltak. Az oroszok kivonulása után több agyonlőtt civil lakos holttestére bukkantak. A holttestek zömét tömegsírokban találták, néhány viszont temetetlenül hevert az utcán. Kollégáink ebben a városban is jártak.
• Brovari – Brovari olyan távolságra van Kijev központjától, mint Kistarcsa vagy Kerepes a budapesti belvárostól. Brovari nevét akkor ismerhettük meg, amikor egy ukrán drónfelvételen láthattunk egy teljesen összezavarodott orosz tankezredet, amelyben a járműveket egymás után lövik ki a várost védő csapatok. A támadásnak áldozatul esett egy orosz parancsnok is.

Ukrajna Közép-Európában

Harmadik térképünkön azt mutatjuk meg, Budapestről nézve kb. milyen távolságokra kell elképzelni a fővárostól távolabbi frontokat. Az orosz csapatok északkeletről is megpróbálták harapófogóba szorítani az ukrán fővárost, de itt sokkal kevesebb sikert értek el. A 285 ezer lakosú Csernyihiv városa 130 kilométerre északkeletre fekszik Kijevtől, körülbelül olyan távolságban és irányban mint a szlovákiai Losonc Budapesttől. A várost az orosz tüzérség támadta, és harci repülőgépekről is lőtték, rengeteg civil maradt élelem, áram és víz nélkül a hetekig tartó ostrom alatt. Márciusban bombatalálat érte a csernyihivi Jurij Gagarin Stadiont, ahogy a városi könyvtárat is. Lebombázták a Gyeszna folyón átívelő hidat Csernyihiv és Kijev között, ezzel elvágták egymástól a két várost, valamint a civilek evakuálására és a humanitárius segélyek szállítására használt útvonalat. Miután az oroszok április elején távoztak a városból, romokat és aknákat hagytak maguk után. Április 5-i beszédében Volodimir Zelenszkij Csernyihivre is utalt, amikor azt mondta: olyan dolgokat műveltek a megszállók, amiket a helybeliek még a 80 évvel ezelőtti náci megszállás idején sem láttak.

A február 24-én észak felől, Belaruszból érkező orosz erők egyik első célja a csernobili atomerőmű elfoglalása volt. Az atomerőmű légvonalban 100 kilométerre van Kijev központjától, ami Budapest centrumától (a Lánchíd budai hídfőjénél álló 0 kilométerkőtől) nézve körülbelül a szlovákiai Nyitra és Zólyom között félúton lévő terület távolságának felel meg. Súlyos összecsapások bontakoztak ki az erőműnél, amit aztán az oroszok több hétig megszállva tartottak. A foglyul ejtett személyzet a folyamatos munka miatt egy idő után a teljes kimerültség határára került. Az orosz csapatok március végén kivonultak az erőműből, az újra ukrán felügyelet alá került.

Március elején heves harcok bontakoztak ki Európa legnagyobb, de nem éppen legmodernebb atomerőművénél, Zaporizzsjánál is. Az orosz ágyúzás miatt tűz ütött ki az atomerőmű területén, szerencsére nem történt radioaktív sugárzás. Ezt az erőművet is elfoglalták az oroszok, és azóta is megszállva tartják. A város körül most is erős harcok folynak.

Az Odesszától 130 kilométerre északkeletre fekvő Mikolajivot március 7. óta folyamatosan érték támadások, miután a városhoz érkezett első orosz páncélosok 10 nappal előtte sikertelen kísérletet tettek a bevételére. A cél az Odesszához vezető út megnyitása lett volna, de Mikolajivnál tartósan megakadtak az orosz erők. Kollégáink jártak a helyszínen, ahol kilenc civil is meghalt, amikor az orosz erők a számos országban betiltott kazettás Szmercs rakétákat is bevetették. Helyszíni riportot készítettünk a lebombázott laktanyáról is, amelyben több mint százan halhattak meg.

Mariupolról sokat olvashattak a Telex olvasói. A kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok szempontjából stratégiai fontosságú déli kikötővárost mostanra szinte porig rombolták az oroszok. Több ezer civil halhatott meg itt, még többen szenvedtek a nélkülözéstől, a város maradék védői pedig lassan kifogynak az élelemből és a lőszerből.

Az orosz erőknek másfél hónap után sem sikerült bevenniük keleten Harkivot, ahol jelentős csapatösszevonások után újabb rohamra készülnek. Térképünkön látható Kramatorszk is, ahol rakéta csapódott be a helyi vasútállomásra, amikor több ezer civil akarta elhagyni a települést. Több mint ötvenen haltak meg, a sebesültek száma eléri a százat. Az ukránok szerint újabb háborús bűncselekmény történt, az amerikaiak szerint is egy orosz rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta csapódott be. Ennek ellenére az oroszok az ukránokat próbálják vádolni a támadással.

A jelentős csapatösszevonások miatt az elemzők egybehangzó álláspontja szerint a háború súlypontja ezután az oroszok által 2014 óta támogatott két szakadár régió, Donyeck és Luhanszk környékére helyeződik át.

A cikkben említett kijevi és a Kijev környéki helységeket itt nézheti meg Ukrajna térképen.