Vidám, zöld város volt, most halottakat húznak ki a romok alól

Borogyanka városát nyugat felől közelítettük meg kis falvak során át. Közeledve egyre sűrűsödtek körülöttünk a pusztítás jelei. Kiégett autók és szétlőtt házak közt autóztunk. A legtöbb ház környékén már megjelentek a helyiek, akik addig pincékben rejtőzködtek a harcok és a katonák elől.

Kiégett, összetört tankok, harckocsik és páncélozott járművek sorakoztak az út több pontján, jelezve, hogy hol folytak harcok a területért. A mezőkön hatalmas, eltaposott bogaraknak tűntek a tankok messzire repült, széles tornyai, a földön heverő ágyúval. A helyiek szerint ezek mutatják az ukránok által használt Javelin páncéltörő rakéták működését. A nyugati országok által adományozott, vállról indított rakéták felülről sújtanak le a tankokra, a legérzékenyebb pontjukat, a tornyot támadva.

A harcok átalakították a környék életét is. Megváltoztak a közlekedési szabályok és az útvonalak is. Térkép helyett a helyieket kérdezgetve terveztük meg az utunkat, hogy tudjuk, hol járhatatlanok az utak, és hol veszélyesek a hidak.

A pusztítás mértéke akkora volt a környéken, hogy szinte groteszknek tűnt, ahogy a helyiek, alig néhány nappal az orosz hadsereg távozása után, nekiálltak rendet rakni. A legtöbb udvaron kézzel takarították a romokat, és kutatták a még használható dolgokat. A képen látható férfi a maradék benzint szívta le a teljesen tönkretett autójából.

A munka nem veszélytelen, mert a területen minden tele van robbanóanyagokkal, bombákkal, lőszerrel. Lehetetlen úgy sétálni, hogy az ember lába alatt ne csikorogjanak lőszerek, a mezőkön orosz lőszeres ládák százai hevernek szétszóródva. A pletykák szerint az oroszok aknákat és robbanóanyagot rejtettek el a házakba, hogy a távozásuk után is további áldozatokat gyűjthessenek. Az ukránok jelenleg a holttestek felkutatásán és az oroszok által hátrahagyott aknák ártalmatlanításán is dolgoznak.

Sokan a második világháborúhoz hasonlították az eseményeket. Az idősebbek értetlenül álltak az oroszok bejövetelével szemben, hiszen ahogy mondták, még együtt szolgáltak velük a szovjet hadseregben. (Hasonlóról beszéltek nekünk helyiek hetekkel ezelőtt a délen támadott Mikolajiv városában.)

Míg a helyiek a házaikkal voltak elfoglalva, az ukrán katonák a területen maradt orosz harci technika szétszerelésére és elszállítására koncentráltak. Ez a katona a társaival napokig dolgozott, hogy láncszemenként szétbontsa a tank lánctalpát.

Elcsépelt hasonlat, de a helyzetre nehezen találni találóbbat: Borogyanka városa olyan volt, mint amilyet a második világháború képeiből ismerhet az ember. Kiégett, lerombolt épületek meredeztek a tankok által széttúrt utak felett. Erősen kellett figyelni, hogy a pusztítás felszíne alatt meglássuk az egykori rendezett kisvárost. A főtér emlékműve körül egy hónappal ezelőttig virágágyások lehettek.

Borogyankában a tettre készség és a tragédia hangulata keveredett. Miközben tömegek igyekeztek újra birtokba venni a városukat, az utak szélén fásult tekintetű lakók álldogáltak, figyelve a romeltakarítást. Rengeteg helyi maradt az összedőlt épületek alatt.

A városban járt Irina Venediktova ukrán főügyész is, aki arról beszélt, hogy Borogyankában lehet a legrosszabb a helyzet a pusztítás mértékének szempontjából a Kijev környéki települések közül.

Tarasz Sevcsenko ukrán költő szobrát is repesztalálat érte, egy helyi férfi jelképesen bandázsolta a megrongálódott emlékművet.

Érkezésünk után kezdték el feltárni a romokat. Helyiek némán várakozó tömege figyelte a tűzoltók munkáját. Egész családok holttestei kerültek elő a törmelék alól.

Az ukrán főügyész arról is beszélt, hogy nagy a bizonytalanság az áldozatok pontos számának tekintetében, de csütörtöki ottjártakor két épület romjai alatt 26 ember holttestét találták meg.

„Fel sem ismerem most Borogyankát. Olyan vidám, zöld város volt, ezen a részen gyerekek játszottak, mindenki vidám volt” – mutatott Anasztaszija a területre, ahol most kiégett házak álltak, közöttük kráterrel, ahonnan élettelen testeket húztak elő a tűzoltók.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn videóüzenetében arról beszélt, hogy Borogyankában akár több áldozata is lehet az orosz katonáknak, mint a 23 km-re lévő Bucsában, ahol a polgármester szerint legkevesebb 320 civilt öltek meg az orosz erők. A Bucsában elkövetett atrocitások miatt többek között Joe Biden amerikai elnök és több nyugati vezető is háborús bűncselekmények elkövetésével vádolta az oroszokat. Az oroszok tagadtak a bucsai mészárlással kapcsolatban, de többek között a Deutsche Welle fact-checking részlege is elegendő bizonyítékot talált arra, hogy az orosz fél valótlanságokat állít.