A vihar előtti rakétatépte csend – az orosz invázió huszadik napja képekben

2022. március 16. – 08:00

A vihar előtti rakétatépte csend – az orosz invázió huszadik napja képekben
Ukrán katonák társaik temetésén a lvivi Szent Péter és Pál helyőrségi templomban – Fotó: Yuriy Dyachyshyn / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Az orosz invázió 20. napján – melynek eseményeiről részletesen ebben a hírfolyamban tudósítottunk – takaréklángon izzott a háború. Ez persze nem jelentette azt, hogy kedden ne intéztek volna rakétatámadást egy 15 emeletes kijevi lakóház ellen, ne használták volna tüzelőállásnak orosz katonák a betegekkel zsúfolásig telt legnagyobb mariupoli kórházat. A legnagyobb mozgás azonban a humanitárius szállítmányok és az ostromlott városokból kivezető korridorok körül volt. És csúcsjáraton pörgött a diplomácia is: a lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnök az ostromlott Kijevbe vonatozott, Zelenszkij újabb segélykérő kört bonyolított le a támogatásban bőkezű, de a katonai segítségnyújtásban szűkmarkú nyugati döntéshozóknál, és közben fontos engedményt lengetett be az oroszoknak. Képösszeállítás a háború március 15-i eseményeiről.

Fotó: Gleb Garanich / Reuters
Fotó: Gleb Garanich / Reuters

Ukrán katonák nyomjelzős lőszerrel lőnek egy orosz drónt Kijevben március 15-én hajnalban. Az oroszok az éjszaka légicsapásokat hajtottak végre Kijev környékének több településén, így Irpinyben, Hosztomelben és Bucsában is.

Fotó: Aris Messinis / AFP
Fotó: Aris Messinis / AFP

Egy 15 emeletes lakóházat talált el Kijev külvárosában, Szvjatosinszkij negyedben egy orosz rakéta helyi idő szerint 4:30-kor. A mentés szinte egész nap tartott, de lehetnek még áldozatok a romok alatt.

Fotó: Emin Sansar / Anadolu Agency / Getty Images
Fotó: Emin Sansar / Anadolu Agency / Getty Images

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a hajnali rakétatámadás helyszínén. Később a Telegram-csatornáján közölte, hogy az ukrán fővárost éjszakai ért légicsapásokban öten haltak meg.

Fotó: Fadel Senna / AFP
Fotó: Fadel Senna / AFP

Egy lakó nézi a kiégett lakását, miután a tűzoltók eloltották a hajnali kijevi támadás után.

Fotó: Oleksandr Lapshyn / TPX / Reuters
Fotó: Oleksandr Lapshyn / TPX / Reuters

Rakéta ütötte lyuk egy harkivi villamos tetején.

Fotó: Louisa Gouliamaki / AFP
Fotó: Louisa Gouliamaki / AFP

Egy kislány játszik az Ukrán Kulturális Központ színháztermében, amely ideiglenes szállásként működik a délkelet-lengyelországi Przemyślben.

Az ENSZ menekültügyi szervezete (IOM) szerint megközelítette a hárommilliót az orosz–ukrán háború miatt elmenekülők száma, adataik szerint eddig mintegy 2,95 millió ember hagyta el Ukrajnát.

Fotó: Yuriy Dyachyshyn / AFP
Fotó: Yuriy Dyachyshyn / AFP

Oleh Jascsin ezredes édesanya fia koporsójánál az orosz invázióban meghalt ukrán katonák búcsúztatásán Lvivben.

Fotó: Fadel Senna / AFP
Fotó: Fadel Senna / AFP

Katonai ellenőrző pont Kijevben, rajta a Kígyó-sziget védőinek szavaival: „Orosz hadihajó, baszódjatok meg!”

A szállóigévé lett mondat a Fekete-tengeren található szigeten állomásozó ukrán egység és a velük kapcsolatba lépő orosz hadihajó között hangzott el február végén, mielőtt megszakadt a kapcsolat az ukrán katonákkal.

Fotó: FOX NEWS / AFP
Fotó: FOX NEWS / AFP

Pierre Zakrzewski operatőr és kollégái a kijevi Intercontinental Hotelben.

A vezető amerikai jobboldali-konzervatív hírtelevízió kedd délután közölte, hogy Ukrajnában forgató stábjának operatőre, Pierre Zakrzewski életét vesztette. A Fox News munkatársainak autóját Kijev közelében érte támadás, mely után Benjamin Hall tudósítót lőtt sebbel kellett kórházba szállítani. A támadásról szóló első hírekben még nem volt szó Zakrzewski sérüléséről. A hírcsatorna közleménye nem írja, milyen sérülés vezetetett a Londonban élő, Szíriát, Afganisztánt és Irakot is megjárt, díjnyertes operatőr halálához.

Az orosz–ukrán háború az elmúlt napokban elkezdte elérni a sajtó munkásait. Brent Renaud díjnyertes dokumentumfilmes-újságírót vasárnap lőtték le – szinte biztos, hogy orosz katonák – az ukrajnai Irpinyben, látszólag minden különösebb előzmény nélkül.

Fotó: Justin Tang / AFP
Fotó: Justin Tang / AFP

Az ukrán elnök kedden videón jelentkezett be a kanadai parlament képviselőházában, ahol a képviselők már a beszéde előtt állva tapsolták meg a politikust. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök azt is elmondta, hogy az ukránok bátorsága mindannyiuk számára inspirációt jelent, a kiállásukkal pedig minden demokratikus ország alappilléreit védik.

Zelenszkij a parlamentben ezúttal is arról beszélt, hogy az európai és észak-amerikai országoknak többet kell tenniük azért, hogy segítsenek rajtuk, a szankciók, a fegyverek és a támogató szavak ugyanis nem vetettek véget a háborúnak. Az ukrán elnök feltette a kérdést, hogy hány rakétának kell még eltalálnia a városokat ahhoz, hogy végre lezárják a légteret, ahogy azt már napok óta kérik, sőt követelik a nyugati országoktól.

Fotó: Jens Kalaene / picture alliance / Getty Images
Fotó: Jens Kalaene / picture alliance / Getty Images

Natalija Ovcsarova ukrán táncosnő egy Ukrajna színeiben pompázó, sárga és kék színű kreációt visel Anja Gockel tervező bemutatóján a Berlin Fashion Week egyik bemutatóján.

Ovcsarovát a tervező néhány napja szerződtette a bemutatóra, miután az ukrán táncos kénytelen volt elmenekülni hazájából.

Fotó: Anadolu Agency / Getty Images
Fotó: Anadolu Agency / Getty Images

Ideiglenes szállás a zaporizzsjai cirkuszban, ahová a Mariupolból evakuált civileket várják.

A kiemelt célpont státuszú várost kiemelkedően pusztító tüzérségi csapások érték, ennek eredményeképp Mariupolban keddig 2357 civil halt meg, a túlélőknek pedig apokaliptikus állapotokkal kellett szembenézniük.

Fotó: Németh Sz. Péter / Telex
Fotó: Németh Sz. Péter / Telex

Orbán Viktor beszél a Kossuth téren tartott állami megemlékezés záróeseményén.

Az orosz–ukrán háború árnyékában zajlott az idei nemzeti ünnep, várható volt, hogy az idei március 15-ét beárnyékolja az orosz–ukrán háború, és az ünnepi rendezvényeken a szervezők, illetve a felszólalók valahogy reagálni fognak a háborús történésekre.

Az Orbán Viktor előtti pulpituson a felirat „Béke és biztonság” volt, és a miniszterelnök a beszédben is arra koncentrált, hogy a béke pártján van. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor harciasan támadta a baloldalt.

Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Márki-Zay Péter és az ellenzéki pártok a budai Műegyetem rakpartra hirdettek nagygyűlést, ahol több megszólaló mellett a lengyel Donald Tusk is beszédet mondott.

A rendezvényen többször, visszatérően elhangzott a kampánydaluk refrénje, „a hatalom a népé”, ám a fő üzenet, amely több beszédben is előkerült: az ellenzék a Nyugat, Európa pártján van, míg a Fidesz a Kelet, illetve Putyin támogatója – és e két irány közül kell választani április 3-án

Fotó: Christopher Furlong / Getty Images
Fotó: Christopher Furlong / Getty Images

Menekültek a szlovákiai Vysne Nemecke határátkelőnél.

Fotó: AFP
Fotó: AFP

Marina Ovszjannyikova távozik a kerületi bíróságról Moszkvában.

Marina Ovszjannyikova hétfőn a híradó élő adását akasztotta meg háborúellenes üzenettel, a független Meduza nevű lap szerint azonban nem a tévés akciója miatt kapta az átszámítva durván 95 ezer forintos büntetést, hanem az előre felvett videója miatt, amelyről ebben a posztban írtunk részletesen. Ovszjannyikova a videóban arra buzdította az embereket, hogy vegyenek részt háborúellenes tüntetéseken, és követeljék a háború végét.

A nő ügyvédje kedden délután egyébként a CNN-nek azt mondta, hogy a hétfői tiltakozása óta próbálta elérni Ovszjannyikovát, de még nem sikerült neki. A hollétéről végül akkor kaptak információt a jogi képviselői, amikor az orosz médiában feltűnt egy, a meghallgatáson készült kép róla. A szerkesztő a tárgyalás után elmondta, több mint 14 órán át hallgatták ki anélkül, hogy bárkit értesíthetett volna arról, hogy mi történik vele.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden „huliganizmusnak” minősítette a tiltakozását. „Ami ezt a hölgyet illeti, ez huliganizmus” – mondta Peszkov, hozzátéve, hogy a csatorna és az illetékesek már foglalkoznak az üggyel.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom