A kormány hétfőn 15 óra 33 perckor kapta meg a visszajelzést: minden szükséges dokumentum rendelkezésre áll az uniós helyreállítási alap feltételeinek teljesítéséhez – közölte aznap este az ATV-ben Vitézy Dávid. A közlekedési és beruházási miniszter bejelentése azt jelenti, hogy szerinte szűk fél nappal a határidő előtt végeztek a szükséges jogszabályokkal, beruházásokkal és célokkal. Mindezt úgy, hogy a májusi kormányalakítás után óriási rohammal kellett bepótolni a hiányosságokat, és ennek érdekében nemcsak újraírták a helyreállítási alap elköltési tervét, de
csendben még ehhez is beadtak egy néhány munkanappal a határidő előtt elfogadtatott módosítást – igaz, tíz másik tagállami kormánnyal együtt.
Mi ez az alap?
Évek lettek volna rá, hogy sikerüljön felszabadítani a magyar bruttó nemzeti össztermék nagyjából öt százalékát kitevő pénztömeget. A Helyreállítási és Újjáépítési Eszközt 2021-ben hozta létre az EU – névleg azért, hogy megküzdjön a koronavírus-járvány következményeivel, de történetesen a rendes uniós költségvetés csökkenését is el lehetett vele fedni a brexit után. Az Egyesült Királyság kiesésével nemcsak egy nagy nettó befizető tagállam távozott, hanem a közös uniós hitelfelvétel leghangosabb ellenzője is, így dönthettek egy közös, olcsó kölcsönről, amelyet az uniós költségvetésből fizetnek vissza (vagyis gyakorlatilag közvetve, az EU kedvező hitelminősítése miatt viszonylag kis felárral a nettó befizetők állják a számla nagy részét).
A britek távozásával is maradtak berzenkedők, például a német alkotmánybíróság csak úgy engedte át az alapot, hogy egyszeri és határozott idejű lesz. Innentől nagyjából kőbe vésettnek lehetett tekinteni a 2026. augusztus 31-i határidőt, amelyet már az elején meghatároztak a feltételek teljesítésére.
Többen, köztük kiszivárgott sajtóhírek alapján az előző magyar kormányban is sokáig bíztak egy halasztásban. Orbán Viktor kabinetje eleve utolsóként, 2022 végén fogadtatta el a helyreállítási alap elköltéséhez szükséges tervét. A tagállami kormányok ilyen dokumentumokban részletezték, mire költenének a pénzből és miért cserébe, mert az alapból a rendes uniós költségvetéstől eltérően a tervekben vállalt „mérföldkövekre” fizettek. A mérföldkövek között voltak maguk a helyreállítási alap céljainak – egészségügy, gazdaságélénkítés, digitális és zöld átállás – megfelelő fejlesztések. Magyarul ezeket előfinanszírozniuk kellett a tagállamoknak, mint a rendes költségvetésnél, de attól eltérően a mérföldkövek között voltak reformok és elérendő mérőszámok is. Jellemzően egy-egy, 2026. augusztus 31-nél korábbi határidőt is vállaltak a feltételekhez.
A mérföldkövek között lehettek különlegesek is, amelyeket mind teljesíteni kellett az első rendes kifizetésekhez. Az Orbán-kormány 27 ilyen „szupermérföldkövet” vállalt a helyreállítási tervében. Ezek részben megegyeznek azokkal az elvárásokkal, amelyeken a 2022-es választás után nem sokkal kezdeményezett feltételességi eljárásban alkudozott az Orbán-kormány az Európai Bizottsággal. Már csak az egyeztetések miatt sem érdemes „Brüsszel” diktátumáról beszélni, az eljárásról és a helyreállítási tervekről ráadásul nem Belgium fővárosa döntött, hanem bizottsági javaslatra a tagállami kormányok testülete 2022 végén. A miniszteri tanács szinte egyhangúlag döntött, csak a magyar és az azóta leváltott lengyel kormány nem értett egyet az eljárás megindításával.
A kormány 2023 végéig haladt a szupermérföldkövekkel (kezdetben főleg a mérsékelt gyakorlati jelentőségű stratégia- és intézményalkotási mérföldkövekkel, majd a szinte minden felzárkóztatási forrást blokkoló igazságügyi csomaggal), és 2023 őszén úgy nézett ki, akár egy teljes megállapodás is közel lehet, de 2024 elején megrekedtek a tárgyalások. A közérdekűvagyon-kezelő alapítványokról (kekva) 2024 őszén beadott, nagyrészt életbe se lépett jogszabály már csak a kormány saját álláspontját foglalta törvénybe, mire az Európai Bizottság is kiterítette a lapjait. Bóka János volt EU-ügyi miniszter idén májusban arról beszélt, a 27 szupermérföldkőből ötnél „maradt vita arról, hogy a teljesítés megfelelő-e”. Az egyik bizottsági elvárásról Navracsics Tibor kimondta, hogy „mi nem teljesítettük”. (A feltételeket európai bizottsági javaslatra az EU miniszteri testülete értékeli, nem a magyar kormány osztályozza le magát, ahogy egy vizsgázónál sem így szokás – még ha a feladatokat a tanárral együtt állítaná is össze, mint ahogy a helyreállítási alapnál az egyeztetett mérföldköveket is a kormány alkudta ki.)
Ilyen nem teljesített feltétel volt, hogy rendezzék a kekvák átláthatósági és összeférhetetlenségi gondjait, a vagyonnyilatkozati rendszert, az Integritás Hatóság jogköreit, az ügyészségi döntések bírósági felülvizsgálatát, és teljesen bevezessenek egy uniós kockázatkezelő rendszert.
A májusban megalakult kormánynak és az új Országgyűlésnek részben ezeket kellett pótolnia. Közben a sima mérföldkövekkel is kezdenie kellett valamit. Utóbbiakkal az előző kabinet is olyan rosszul állt, hogy egy módosítást tervezett, de azt soha nem adta be (a Válasz Online szerint azért, mert annyira elnagyolt volt).
A lap szerint – és ezt utólag Bóka János volt EU-ügyi miniszter is megerősítette – a Tisza Párt mellett egy csoport már jóval a választás előtt is dolgozott azon, hogyan lehet megszerezni a támogatásokat. Valószínűleg ennek a hozzáállásnak is köszönhető, hogy Magyar Péter hetekkel a kormány megalakulása után, május végén politikai egyezséget kötött az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyennel nagy vonalakban arról, hogyan módosítsák a helyreállítási tervet, és hogyan teljesíthetik a megmaradó mérföldköveket. Csak 2,6 milliárd eurót érő fejlesztés volt olyan állapotban, hogy át tudták hozni az előző tervből, a 10 milliárd euró többi részét különféle lépésekkel kellett megmenteni.
A módosítás beadását júniusban jelentette be az Európai Bizottság. Az uniós testület nem sokkal később jóváhagyásra is javasolta a dokumentumot. Ezt Magyar Péter júniusban közölte, majd július 10-én Kármán András pénzügyminiszterhez hasonlóan ő is megerősítette a tagállami miniszterek közleményét a terv elfogadásáról.
Csendben átment egy módosítás
Amit már senki nem vert nagy dobra, de az Európai Bizottság magyar helyreállítási tervről szóló aloldalán látszik, hogy nagyjából két héttel később egy külön módosítást is beadtak. Ezt augusztus 5-én értékelte az Európai Bizottság, és jóváhagyásra javasolta a miniszteri tanácsnak. A tagállami kormányok testülete egy augusztus 25-i dátumú dokumentummal, az Európai Bizottság oldala szerint augusztus 27-én hagyta jóvá – azaz néhány munkanappal a 31-i határidő előtt. Az Európai Bizottság és a Tanács hallgatagságát az indokolhatja, hogy a hagyományos augusztusi leállás közben egyáltalán nem csak a magyar kormány igyekezett csiszolni a célokon, hogy áthelyezésekkel kerülhesse el a lassú fejlesztések, reformok miatti forrásvesztést. A magyarral együtt tíz másik tagállam tervének módosítását hagyták jóvá, de erről még közös közleményt sem adtak ki.
A magyar módosító arra hivatkozott, hogy „a terv megvalósítása objektív körülmények miatt részben ellehetetlenült”. Egy intézkedés véglegesítésére – amely a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának támogatásáról szólt – már nem maradt idő. Itt az Orbán-kormány eredetileg 2023-ra ígért „feltérképezést”, majd 2026-ra 5000 tanár továbbképzését akkreditált, 30-60 órás képzésekkel, az „utaztatási és a speciális eszközkölcsönző szolgáltatások fejlesztésével”. A Magyar-kormány első módosítója ugyan meghagyta a célt, de gyakorlatilag a 21 millió eurós összegen kívül kiszedte a konkrét vállalásokat a tanárok, diákok, iskolák számáról, ami arra utal, hogy ezeknél a mérőszámoknál már eleve beérhetetlennek tartották a lemaradást. A másodikkal teljesen kivették az egészet. Ez azt jelenti, hogy nem az EU-val fizettetik ki, de úgy tűnik, a magyar költségvetésből állják. Július közepén módosították a kiírást, és a határidőt október végére módosították – azaz kicsúsztak volna az augusztus végi uniós határidőből, de nem törölték a pályázatot.
A mérföldkövek közül 35 másikat módosítottak „olyan jobb alternatívák megvalósítása érdekében, amelyek lehetővé teszik az adminisztratív terhek csökkentését” és az egyszerűsítést, de továbbra is megvalósítják a célokat. A 11 rész mindegyikében változtattak a közneveléstől kezdve a vízgazdálkodáson át az energiaközösségekig. A módosítás melléklete alapján a 10 milliárd eurós végösszeg nem változott.
A parlament a szokásoktól eltérően nem tartott nyári szünetet, részben azért, hogy mindennel végezni tudjanak az augusztus végi határidőre. Vitézy hétfőn arról írt, hogy a munkában „csak az állami oldalon mintegy 3000 ember vett részt” (többek között a Magyar Fejlesztési Bank [MFB] és a Budapesti Közlekedési Központ [BKK] munkatársainak is volt dolguk a nyáron a pénzmentéssel).
Biztosan nem járunk úgy, mint Románia, de mi van a fideszes alkotmánybírósági beadvánnyal?
A módosítás és a kormány bejelentése azt jelenti, hogy nincs garantált forrásvesztés a 10 milliárd euróból. Az már most biztos, hogy nem minden tagállamban sikerült ugyanez. Például Románia kormánya már hiába van túl négy kifizetési kérelmen, várhatóan 770 millió eurója úszik el, miután hónapokig szerencsétlenkedett egy szükséges reformmal.
Vitézy arról beszélt, hogy a munka közben folyamatosan egyeztettek az Európai Bizottsággal. Nem tette hozzá, de ezt az indokolhatta, hogy a magyar kormánynak egyetlen kérelemre lesz ideje, azaz
ha a végelszámolásnál kiderül valami probléma, például egy fejlesztést szabálytalanul hajtottak végre, már nem lesz javítási esély.
Legalább egy gyanús esetet, a feljelentéshez vezető Gondosóra programot még idejében sikerült lefülelni, így le tudták cserélni, de ha egy hasonló ügy csak utólag bukik ki, akkor az augusztus végi határidő miatt már nem lehet mással pótolni.
A másik kockázatot a szupermérföldkövek teljesítéséhez kapcsolódó perek jelenthetik. A 27 előfeltétel közül négy teljesítéséről van egy végleges döntésnél papír. Ez az igazságügyi reformcsomag, amely 2022 végén egy másik eljárásban szinte minden felzárkóztatási támogatást befagyasztott a rendes uniós költségvetésből. Annál az eszköznél 2023 végére fogadtatta el a magyar kormány, hogy teljesítette az igazságügyi elvárásokat, de Orbán Viktor korábban nem is titkolta, hogy ezt az uniós költségvetés félévi vizsgálatával akarta kizsarolni. Az Európai Parlament (EP) pert indított az Európai Bizottság döntése ellen, és hiába avatkozott be utóbbi oldalán a Fidesz-kormány, egy előzetes bírósági vélemény – amelyet általában az ítélet is követ – megsemmisítené a bizottsági jóváhagyó döntést. A kormány szerencséje az lehet, hogy ez az ügy a rendes költségvetésről szól. Ha az ítélet például csak annyit mond ki, hogy 2023 végén nem teljesültek a feltételek, valamint nem volt megfelelő a bizottsági indoklás, nyitva hagyhatja az ajtót azelőtt, hogy az elvárások időközbeni teljesülését kimondó új értékeléssel, a helyreállítási alaptól függetlenül lezavarják az egészet. Magyar Péter csütörtökön ezt újabb Damoklész kardjának nevezte, amely miatt korábban odaadott pénzek is veszélybe kerülhetnek. „Ezért is dolgoznunk, ezért is lobbiznunk kell” például az EP-nél, hogy vonja vissza vagy akár csak függessze fel a pert – mondta a miniszterelnök a kormány heti sajtótájékoztatóján.
Bonyolultabb lehet a helyzet a fideszes és KDNP-s képviselők alkotmánybírósági beadványánál, amellyel egy több szupermérföldkövet teljesítő jogszabályt támadtak meg. A vagyonnyilatkozati rendszer átalakításáról, a közérdekűvagyon-kezelő alapítványokról és az IH jogköreiről szóló törvény egészét megsemmisíttetnék egyeztetési hiányosságokra hivatkozva. Ha az Alkotmánybíróság mégsem ért ezzel egyet, még mindig megpróbálnának kilőni belőle bizonyos részeket.
A testület hiába foglalkozott már augusztusban a volt kormánypártok indítványaival és söpörte le az asztalról az alkotmánymódosításról szóló részeiket, a szupermérföldköves jogszabályt leválasztotta és később tárgyalja. Így arra már biztosan nincs esély, hogy az augusztus végi határidő előtt korrigáljanak a jogszabályon, ha kell. Bóka júliusban azzal érvelt, hogy az Alkotmánybíróság „olyan rugalmas megoldásokat kínálhat, ami az uniós források hazahozatalát nem veszélyezteti”, szerinte az EP uniós bírósági beadványa a veszélyes, mert azzal „elveszíti” az eddig megszerzett és utána megszerezhető forrásokat is. (A bizottsági döntés a rendes költségvetésről szólt, amely hivatalosan 2027 végéig tart, de még utána is pár évig ki lehet fizetni belőle pénzt, így még bőven lenne idő korrigálni, hogy ne legyen belőle forrásvesztés.)
Egyelőre üres az Alkotmánybíróság nyilvános napirendje a következő hónapokra, és az EU bíróságának tárgyalási jegyzékében sem látszik, mikor hirdetnének ítéletet a befagyasztást feloldó döntésről.
Még van munka, közben jön a következő vesszőfutás
Ami biztos, hogy a helyreállítási alapnál szeptember végéig kell beadni a kifizetési kérelmeket, és december végéig utalhatják a pénzt. Az Európai Bizottság hétfői közleménye alapján az 573 milliárd euróból eddig 440-et hívtak le a tagállami kormányok, 133 még hátravan. Magyarul ahogy számítani lehetett rá, máshol is nagy véghajrá kell, bár sehol sem akkora, mint Magyarországon.
A magyar kormány már tavaly egyedül maradt azzal, hogy egyetlen rendes kifizetési kérelmet sem adott be. Eddig csak egy közel egymilliárd eurós potyaelőleget kapott a hazai költségvetés egy 2023-as módosítás miatt. Azt az uniós energiatervet használta ki, amellyel az EU függetlenebbé válna az orosz energiától. Egyúttal – sorosozás és nagy kacskaringók után – kért a helyreállítási terv hitelrészéből is. A 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő forrás mellé 3,9-et igényelt, ami a lehívható keret nagyjából harmada volt. Magyarul a Fidesz-kormány nem kérte a kedvezményes kölcsön közel kétharmadát, miközben kiugróan drágán finanszírozta az adósságát, de elsősorban forráskiváltásra akarta használni a hitelrészt, eleve nem a teljes keret felhasználására ment rá. A júniusi módosítás ebből engedett el 0,4 milliárd eurót, bár sajtóinformációk alapján az Európai Bizottság az egész hitelrészt dobatta volna a 2024 óta túlköltekezési eljárás alatt álló magyar kormánnyal, mert ronthat a költségvetés helyzetén. Magyar Péter szerint az utolsó órákban alkudtak ki plusz kétmilliárd eurót, de ettől még félrevezető, amikor a „teljes” keret megőrzéséről beszélnek.
A pénz egy részével még mindig van munka, mert úgy mentette meg a kormány, hogy az EU kifizeti, de valójában egy áttéttel később költik el, bár ez már nem befolyásolja, megkapja-e a pénzt Magyarország. Ilyen az MFB tőkeemelése. Ebből majd kis- és középvállalkozásokat támogatnak, és 550 milliárd forintos lakásprogramot indítanak. Utóbbit egy friss kormányhatározat alapján szeptember végéig kell Vitézyéknek előkészíteniük. Egy külön társaságot is alapítottak, amely a terv szerint több mint 600 milliárd forintnyi pénzből vesz majd HÉV-szerelvényeket és motorvonatokat.
A pénz egy részét ráadásul a rendes uniós költségvetésből már megvalósított fejlesztésekből csoportosították át. Még a hétfői határidő napján is ilyen trolikat adtak át Vitézyék. A miniszter szerint a CAF-villamosok hivatalos átírása lehetett az utolsó dokumentum, amelyre vártak. Ezzel a forrásváltással időt nyertek, mert a rendes uniós költségvetés hivatalosan 2027 végéig tart, és pár évig még utána is lehet kérni belőle pénzt, de ettől még be kell majd tömni az átcsoportosítással keletkezett lyukat, amely a júniusi információink szerint 1,1 milliárd eurós (ez az augusztusban elfogadott módosítással változhatott).
A felzárkóztatási forrásoknál a kormány ugyanolyan problémát örökölt, mint a helyreállítási alapnál: az elődje lassan haladt az előfinanszírozott fejlesztésekkel. Orbán 2024 szeptemberében még azzal büszkélkedett, hogy Magyarország az „első vagy második helyen” áll a forrásfelhasználás gyorsaságában, de ez már akkor is legfeljebb csak a köztes kifizetésekre volt igaz, azóta pedig fokozatosan romlott a helyzet. Az akkori hetedik helyről mostanra az utolsó előttire csúsztunk vissza a lehívható keretből kifizetett pénz arányánál alig több mint húszszázalékos eredménnyel. Mindezt úgy, hogy a teljes keret közben sajnos csökkent, miután 2024 és 2025 végén egy-egy milliárd euró elveszett, még ha ezt az előző magyar kormány igyekezett is különféle szófordulatokkal elkenni.
Hónapokon belül felszabadulhat a további 6,4 milliárd euró
Így jártunk volna 2026 végén is, de a helyreállítási alap feltételeinek teljesítésével ezt a problémát is sikerülne letudni. A szupermérföldkövek lefedik az elvárásokat, amelyek az évenkénti forrásvesztést okozó feltételességi jogállamisági eljárás befejezéséhez kellenek. Ez még mindig 4,2 milliárd eurót blokkol, így ennyi pénz szintén felszabadul, bár a lassú forráslehívás miatt nem annyira sürgető, mint az év végi forrásvesztés veszélye. Az eljárással eredetileg három, rendes költségvetésből futó program 55 százalékát fagyasztották be, vagyis amíg el nem érjük ezt a plafont, ennek nincs sok jelentősége. A kormány bármikor kérhet értékelést az Európai Bizottságtól a feltételességi eljárásban, így várhatóan hamarosan ezt is beküldi, hogy a testület idejében javasolhassa a miniszterek tanácsának az eljárás befejezését, és még az év vége előtt dönthessenek.
A kormányból a feltételességi eljárás 4,2 milliárd eurója és a helyreállítási alap 10 milliárd eurója mellett egy harmadik elemmel együtt szoktak 16,4 milliárd euróról beszélni. Ezt a 2,2 milliárdot a tudományos élet szabadságát veszélyeztető kockázatok miatt blokkolta az Európai Bizottság 2022 végén. Az ügy az egyik szupermérföldkővel, a közérdekűvagyon-kezelő alapítványok problémáival függ össze. A 2,2 milliárd eurós befagyasztás feloldásáról az Európai Bizottság dönthet.
A kekvák miatt a tagállami miniszterek külön eltiltották minden uniós kötelezettségvállalástól az ilyen hátterű intézményeket a feltételességi eljárásban. Emiatt például a Mol legalább egy szerződését is vizsgálni kezdték, de a korlátozás a kekvás modellváltó egyetemeknek okozott igazán látványos gondokat két programnál, az Erasmus diákcseréknél és a Horizont-programból finanszírozható kutatásoknál. Előbbinél jellemzően nyár közepén szokták megkötni azokat a kétéves szerződéseket, amelyek 2024 szeptemberére mind kipörögtek, és nem lehetett újra aláírni a tiltás miatt. Így nehezen elképzelhető, hogy az évkezdésre minden kekvás egyetem visszatérhessen a programba. A Horizontban részt vehettek, ha az állam kipótolta az uniós pénzt, és ez elvben vissza is jár majd az EU-tól. Az ilyen egyetemek már 2023 nyarán számkivetettségre panaszkodtak, még a nem kekvás intézményektől is nehézségekről hallottunk. Itt időbe telhet, hogy javuljon a magyar felsőoktatás és kutatás megítélése, visszaépüljön a bizalom a magyar intézmények iránt a jellemzően sokszereplős projekteknél.
Cikkünket kiegészítettük a kormány csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzottakkal az igazságügyi csomag miatti perről.
