„Full lopás” – a forrásvesztés elkerülésére lecserélte a Gondosóra programot a kormány az EU helyreállítási alapjánál

A Tisza-kormány lecserélte a Gondosóra programot az uniós helyreállítási tervben, hogy elkerülje a biztos forrásvesztést, erősítette meg Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői sajtótájékoztatón a Telex kérdésére. A programot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az Integritás Hatóság vizsgálja, utóbbi a terv módosítása óta feljelentést is tett.

„Full lopás”

– jellemezte Magyar a programot. Nem vitatta a célját, bár a technológiánál is „vannak érdekességek”, mert teljesen elavult, néhány éven belül használhatatlan lesz, de szerinte „totálisan túlárazták”, ezért kellett lecserélni. A szabálytalanságokról az átvilágító szervektől és az Európai Bizottságtól is kaptak jelzéseket, „itt lesznek feljelentések”, és biztosan forrásvesztés lett volna belőle, ezért inkább más projekteket tettek be helyette.

Ahogy arról korábban írtunk, a magyar kormány a helyreállítási tervben részletezte, mire és milyen feltételekkel költené el a Magyarországnak összesen tízmilliárd eurót (mostani árfolyamon nagyjából 3600 milliárd forintot) érő helyreállítási alapból a pénzt. A kifizetésekhez – jogállamisági előfeltételeken túl – több mint száz „mérföldkövet”, azaz fejlesztést, reformot és célt vállalt be az előző Orbán-kabinet. Magyarul a beruházásokat a tagállami kormányzatoknak jellemzően elő kell finanszírozniuk, hogy teljesüljenek mérföldkőként, és megkapják rá a pénzt az uniós költségvetésből. A mérföldkövekre gyakran köztes határidőket is vállaltak, de legkésőbb augusztus végére mindegyiket teljesíteniük kell, és csak addig változtathatnak rajtuk.

A magyar terv előző, 2023-ban módosított változatában két mérföldkő szerepelt egy „önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program” alatt: másfél millió résztvevő 2025 végére, és egy diszpécserszolgálat üzembe helyezése 2022 harmadik negyedévére. A program becsült költségére 90,5 milliárd forintot, máshol euróban 229,2 milliót, mostani árfolyamon nagyjából 83,5 milliárd forintot írtak be.

Ahogy arról korábban is írtunk, az Orbán-kormány annyira rosszul állt a mérföldkövek teljesítésével, hogy maga is a helyreállítási terv módosítását tervezte, de azt soha nem adta be. A Válasz Online szerint azért, mert annyira elnagyolt volt az elképzelés.

Így a májusban megalakult Tisza-kormányra hárult a feladat, hogy augusztus végéig kidolgozzon és elfogadtasson egy módosítást. Ebben kellett kiváltania azokat a mérföldköveket, amelyeknél már teljesítés nélkül lejártak a köztes határidők, vagy – például kórházi felújításoknál – esélytelen volt néhány hónap alatt pótolni őket. Közben egy sor jogállamisági előfeltételt („szupermérföldkövet”) is le kell tudnia, hogy egyáltalán beadhasson majd fizetési kérelmet.

Az új kormány júniusban adta be és júliusban fogadtatta el az új, nagyjából 600 oldalas helyreállítási tervét. A tízmilliárd eurós tervbe csak 2,6 milliárd eurónyi fejlesztést vittek át a régiből. Az egészségügyön belül is volt olyan mérföldkő, amelynek a megvalósítása látványosan nehezen ment (az előző kormány külön kampányt szervezett a kórházfelújítások lemaradásáról), de úgy tűnt, a gondosórákat lelkesen osztogatták, vagyis itt látszott, hogy nem az előfinanszírozás hiánya a gond.

Az új tervből így is kikerült az időskori digitalizálási program a két mérföldkövével és a becsült költségével együtt. Ahogy arról korábban írtunk, maga a teljes fejezet is kisebb lett, de a helyreállítási alap 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő része nem, magyarul más projektekkel pótolták.

A 21 mérföldkőből – amelyek közül két darab volt 2026 második negyedévi, a többi korábbi határidejű – öt maradt, bár úgy tűnik, kettőt összevontak. Egyedül a hálapénzt kivezető jogszabályok maradtak a Fidesz-kormány által eredetileg bevállalt határidővel, változatlan formában. Ez arra utal, hogy a többi vagy nem valósult meg teljesen, és már nem lehetett befejezni, vagy például valamilyen elszámolási gond merülhetett fel.

A túlnyomórészt az előző kormány alatt lejárt határidők ellenére a Fidesz és a KDNP igyekszik sikerként beállítani, hogy az előző kabinet mennyire rosszul állt a terv megvalósításával: összegre csak a negyedét, 2,6 milliárd eurót lehetett továbbvinni, amihez a forrásvesztés elkerüléséhez hozzá kellett csapni 1,4 milliárd eurót más programokból, és a többi pénzt is különféle módszerekkel kellett megmenteni.

Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációvezetője nemrég az átvitt fejlesztésekkel bizonygatta: „ha az Orbán-kormány, ahogy próbálták évekig sulykolni, valóban ellopta volna a pénzt, ha valóban túlárazottak, szabálytalanok vagy politikai alapon odaítéltek lettek volna ezek a beruházások, akkor Magyar Péter most egyáltalán nem tudná benyújtani ezeknek a beruházásoknak az elszámolását az uniós pénzek felhasználására és Brüsszel meg marhára nem fogadná el őket az uniós Helyreállítási Alap elszámolásában”. Még csütörtökön is kitett erről egy videót.

A Gondosóra program nincs az ilyen átvitt beruházások között, és nem késlekedés, hanem Magyar állítása alapján az Európai Bizottság által is jelzett szabálytalanságok gyanúja miatt.

A feltételeket augusztus végéig kell teljesíteni, kifizetési kérelemet szeptember végéig lehet beadni. Várhatóan a kormánynak várhatóan egyetlen kifizetési kérelemre lesz ideje, így ha a projektet ha nem szedték volna ki a vissza nem térítendő támogatások közül, és a tagállami Tanács bizottsági javaslatra – a gondosórák ügyében indult magyarországi vizsgálat és a nyomozás miatt – csak részleges kifizetést engedett volna, már nem lenne idő újabb próbálkozásra vagy módosításra, a pénz elúszott volna. A mérföldkövek lecserélésével más beruházásokat lehetett betenni a helyére, vagyis a közel 230 millió eurónyi uniós forrás nem veszett el.

Mindez nem változtat azon, hogy a gondosórákra már kifizettek a költségvetésből előfinanszírozást. Magyar Péter csütörtökön megerősítette, hogy a szabálytalanságok gyanúja miatt így a magyar adófizetők állják a számlát.

A projektet 2025-ben kezdte vizsgálni az Integritás Hatóság, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), miután Hadházy Ákos akkori független parlamenti képviselő feljelentést tett az ügyben túlárazásra hivatkozva. Előbbi múlt héten tett feljelentést.

„Jelenleg a projekt felülvizsgálat alatt áll, újra fogjuk tervezni” – válaszolta múlt héten a Szociális és Családügyi Minisztérium a Telex kérdésére. Azt szerettük volna megtudni, mit kezd az új kormány a gondosórákkal, tervezik-e a szolgáltatás kivizsgálását, fenntartását, megváltoztatását, bővítését vagy esetleg megszüntetését.