Orbánék tétlenkedése miatt összezsugorodtak a napelemes és egészségügyi célok, Magyarék a zöld közlekedésre gyúrnak
A csütörtök-pénteki brüsszeli uniós csúcstalálkozó árnyékában nem kapott nagy hangsúlyt, de az Európai Bizottság pénteken átengedte azt a módosított tervet, amely a Magyarországnak 10 milliárd eurót érő helyreállítási alapról (RRF) szól. Sőt: nemcsak a pozitív értékelést tették nyilvánossá, hanem aznap a kormány kitette magát a tervet is a hivatalos helyére – majdnem másfél héttel azután, hogy beadta az Európai Bizottságnak.
A kormány ugyan sok lényegi információt közölt a módosított helyreállítási tervről róla azóta, hogy Magyar Péter és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen május végén megegyezett a sarokpontjairól, de több részlet homályos maradt péntekig – ezek tisztázásában segítenek a dokumentumok.
Az látszik belőlük, hogy a laptopok osztogatása jól ment Orbánéknak, az okos kukáké nem, és az előző kormány lemaradásai miatt a napelemes és egészségügyi célok zsugorodtak. A módosított terv alapján a legtöbb pénz a zöld közlekedésre megy majd, de az üzleti környezet felzárkóztatására is sok jut, és az is kiderül, milyen szerepe lesz a Magyar Fejlesztési Banknak.
Mi ez a terv és miért fontos?
Magyar és Von der Leyen politikai megállapodása 16,4 milliárd euróról, azaz közel hatezer milliárd forintnyi támogatásról szól. Ebből 10 milliárd euró a koronavírus-járvány utáni gazdasági nehézségek ellensúlyozására külön létrehozott helyreállítási alapból jár Magyarországnak.
A helyreállítási alapnál nagyon szűk a határidő, ezért is hangzott el többször az elmúlt hetekben, hogy a kormány a nyáron elsősorban erre összpontosít. A feladat kettős: egyrészt augusztus 31-ig hatályba kell lépniük az Orbán-kormány által az Európai Bizottsággal egyeztetett, tagállami kormányok által jóváhagyott feltételek teljesítéséhez szükséges korrupcióellenes és átláthatósági jogszabályoknak; másrészt olyan reformokat és projekteket vagy megoldásokat kell összegyűjteni, amelyek 2026. augusztus 31-ig meg is valósulnak.
Az Orbán-kormány 27 jogállamisági, korrupcióellenes előfeltételt vállalt. Ezeket kellett volna letudni, hogy egyáltalán be lehessen adni rendes kifizetési kérelmet. Az előfeltételek kipipálásához június 9-én adott be törvényjavaslatot a Tisza-kormány, magához a pénzhez viszont több száz bevállalt reformot és fejlesztést („mérföldkövet”) is be kellett volna fejezni – gyakran köztes határidőkkel –, hogy arányosan le lehessen hívni az összegeket. Erről szól a helyreállítási terv, amilyet minden tagállamnak be kellett adnia.
Azt már az áprilisi választás előtt lehetett látni, hogy az Orbán-kormány nem áll jól a 2022-2023 fordulóján elfogadtatott, majd 2023-ban módosított helyreállítási tervének megvalósításával. Bürokratikus szerencsétlenkedés hátráltatta a napelempályázatot. A kórházfejlesztések lassúságára külön kampányt húztak fel.
Olyan is megesett, hogy az Orbán-kormány egyenesen az ellenkezőjét csinálta, mint amit a tervben ígért. 2023 végére vállalta többek között azt, hogy kivezeti a banki különadót – amelyet 2025-ben még meg is emelt, miután kicsodálkozta magát, hogy miért olyan drágák a banki szolgáltatások. Emellett egy nyugdíjreform-javaslattal is lógott, ezt 2025 áprilisáig kellett volna benyújtani. A lassúság azért volt különösen nagy baj, mert amíg törvényjavaslatokat gyorsan el lehet fogadni, fejlesztéseket, építkezéseket nem lehet pár hónap alatt a semmiből behozni.
Olyan elmaradásban volt az Orbán-kormány, hogy az új kabinet a május végi egyezség alapján csak 2,6 milliárd eurónyit tudott megtartani az eredetileg 10,4 milliárdos helyreállítási tervből. Ennek a hitelrészéből 400 milliót el is engedett, így jön ki a 10 milliárd eurós összeg. A Tisza-kormánynak a június elején beadott módosított, új helyreállítási tervvel tehát egy 7,4 milliárd eurós lyukat kellett betömni. Korábban itt magyaráztuk el bővebben a módszereket.
Látszik a rohanás
A pénteki értékelés első érdekessége maga az időzítés: csak tíz nap telt el azóta, hogy a kormány beadta a tervet. Épp ezért volt fontos a politikai egyezség, amelyet megkötött Magyar Péter és Ursula von der Leyen: azzal, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság előre leegyeztették a módosítás fő vonalait, biztosították a gyors és jóváhagyó értékelést.
Még így is látszik a rohanás időnként furcsa helyeken maradt vesszőkkel és szóközökkel, angolul „Augustus 30” emlegetésével. Épp ez a határidő lehet a sietség oka: a tervek feltételeit augusztus végéig kell teljesíteni, így már előtte le kell ütni a módosításokat.
Az Európai Bizottság korábban arra figyelmeztetett, hogy a határidők miatt május végéig kellene beadni a módosítókat, hogy biztosan végezzenek az értékelésekkel. Itt nemcsak a magyar tervről van szó: ahogy arról már tavaly írtunk, több másik ország szintén lassan haladt, ezért az Európai Bizottság egy sor pénzmentő ötletet dobott be. Az új kormány ilyenek segítségével tömködhette be az előző által hagyott lyukakat – az értékelésből, valamint a tervből látszik, hogy bőven voltak hiányosságok.
A bizottsági értékelés szerint a tervet azért kellett módosítani, mert „objektív körülmények nem teszik többé lehetővé, hogy az érvényben lévő” helyreállítási tervet végrehajtsák. A dokumentum arra is utal, hogy nem csak a szűkös határidőre kellett figyelni a módosításnál. Tartani kellett például azt, hogy – a helyreállítási alapról szóló jogszabálynak megfelelően – a terv legalább 37 százalékát a zöld átállásra, illetve 20 százalékát digitális célokra fordítsák.
A laptoposztogatás jól ment, a bölcsődei férőhelyek bővítése kevésbé, az okos kukákat kivették
A lemaradás miatt az előző kormány is készült egy módosítóval, de azt soha nem adta be. „Nem volt eléggé kiérlelt” – fogalmazott erről nemrég egy uniós forrás. A május végi alku után nem sokkal már számszerűsíteni is lehetett a lemaradást: a módosítás alapján az eredeti tervnek csak nagyjából a negyedét, vagyis a 2,6 milliárd eurónyit sikerült elvégezni vagy olyan állapotban továbbadni, hogy az új kormánynak esélye legyen befejezni.
A mérföldkövek módosításaiból lehet látni, hogy pontosan mit kellett kidobálni az eredeti elképzelésekből azért, mert az Orbán-kormány nem haladt velük eléggé.
Van olyan cél is, amelyet a jelek szerint sikerül kipipálni. Ilyen az iskolai laptopok osztogatása kölcsönbe, ahol 579 ezer hordozható számítógépet adtak át – helyenként személyesen az előző kormányzat tagjai.
A bölcsődéknél már nem muzsikált ilyen jól a magát családbarátnak valló Orbán-kormány: 2025-re azt vállalta, hogy 4503 férőhelyet hoznak létre, és ennyi gyereket íratnak be ezekre. Ebből a módosítással csak 3593 hely maradt, az is 2026-ra. Ebben a fejezetben, a demográfia és köznevelésben a közel kéttucatnyi mérföldkő hatra zsugorodott.
Kikerült például az Orbán-kormány vállalása, hogy javítsa a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Részben erre az általa beírt mérföldkőre hivatkozva hazudoztak korábban közpénzzel megtolt kampányban arról, hogy az Európai Bizottság kivezetné a 13. havi nyugdíjat. Erről a vállalásról lehetett tudni, hogy az előző kormány az első lépésig, egy tanulmány megrendeléséig eljutott, de jogszabály életbe léptetéséig nem. Kármán András pénzügyminiszter már jelezte, hogy a vállalati adóztatásnál és a költségvetésnél tettek helyette vállalásokat, és a nyugdíjrendszer felülvizsgálata valóban teljesen kikerült a mérföldkövekből.
A módosítások alapján a célok csak részlegesen teljesültek például a megújuló energiatermelésnél és a munkaszociális programoknál is.
Olyan, aligha nagy befektetést jelentő célok is kikerültek, mint a Felzárkózó települések programnál a kiegészítő szakmai programelemekben közreműködő szervezetek átlátható kiválasztása 2021-es határidővel, vagy egy lakhatási terv
elfogadása 2022-ben.
Az új elemekről is beszéltek már korábban a kormányból. Itt – a rövid határidő miatt – a módosítással bedobtak pénzmentő trükköket az Európai Bizottság tavalyi listájáról. Korábban is beszéltek arról, hogy 1,1 milliárd euró értékben más forrásból fizetett fejlesztéseket pakoltak át, mint a CAF-villamosok beszerzése. Szintén a közlekedésnél vetettek be egy másikat, egy külön társaságot vasúti járművek vásárlására – így papíron elköltik a pénzt a cég létrehozására, de maga a beszerzés még ráér. Erre a terv alapján közel 640 milliárd forintot fordítanának. Összességében a fenntartható zöld közlekedés lett a legnagyobb fejezet 2,8 milliárd euróval.
A legnagyobb relatív vesztes a körforgásos gazdálkodás fejezet lett. Összegre eleve kicsi volt 22,8 milliárd forinttal, de a módosítással ez nullára csökkent. A pénzből 860 süllyesztett hulladékgyűjtő edényt és 930 „okos kukát”, valamint az ürítésükre alkalmas célgépeket kellett volna beszerezni. A jelek szerint Orbánéknak ezzel se sikerült úgy haladni, hogy befejezhessék a beszerzést. Mérföldkőnek egy szabálymódosítást és egy „kommunikációs akciótervet” tettek be, a fejezetet pedig hozzácsapták a vízgazdálkodáshoz.
Orbánék tétlenkedésével összezsugorodtak a napelemes és egészségügyi célok
Az energia komponensen belül a lakossági napelem-támogatás és fűtéskorszerűsítés kerete 415,25 millióról 211,16 millió euróra változott az új tervben, ezzel párhuzamosan a napelemmel ellátott háztartások száma 30 974-ről legalább 20 ezerre mérséklődött. Ez a két adat egyértelműen mutatja, mennyire elmaradt az előző kormány ezen a területen a pályázatok kiírásával, végigvitelével: az eredetileg tervezett projekteknek jó, ha 65 százaléka megvalósul a határidőig.
A meghirdetett pályázatokban sem volt sok köszönet ezen a területen, az RRF-es napelem-támogatásra jelentkezők kálváriájáról itt írtunk részletesen, az új kormány egyelőre annyit tudott lépni, hogy kitolta a pályázók sokaságát fenyegető határidőt.
Ugye mindenkinek megvan, amikor Takács Péter volt egészségügyi államtitkár elég rendhagyó módon azzal kezdett haknizni, hogy mennyire le vannak rohadva a magyar kórházak? A fideszes gondolatmenet emögött az volt, hogy az akkor alig egy éve tényezővé vált Tisza Párt miatt van az egész, hiszen biztos ők akadályozzák az egészségügyre fordítható uniós források kiutalását Brüsszelben. A megmosolyogtató próbálkozás nem sok epizódot élt meg – vélhetően a kampányközpontban is rájöttek, hogy kormányról nem jó ötlet omladozó közintézményeket mutogatni –, azt viszont jól illusztrálta, hogy mennyire le van maradva az Orbán-kormány a korábbi helyreállítás tervben vállalt kórházfelújításokkal.
Ez látszik a terv módosított változatában is, a 21. századi egészségügy infrastrukturális kerete 643,11 millióról 240 millió euróra, a digitális átállás 250,51 millióról 24,65 millió euróra zuhant.
A 2023-as tervben itt még szerepelt „új és korszerű egészségügyi berendezésekkel felszerelt új vagy korszerűsített egészségügyi infrastruktúra-épületek üzembe helyezése – 40 egészségügyi épület / 140 000 darab eszköz”. Ezeknek a konkrét számoknak a friss verzióban nyoma sincs, csak hogy 240 millió euró értékű fejlesztést számolnak el.
Ha az Orbán-kormány szerzett volna máshonnan pénzt a betervezett projektekre, és előfinanszírozta volna ezeket, akkor most az EU gond nélkül utófinanszírozná mindezt a helyreállítási alapból, de mint látható, az csekély mértékben történt meg. Az alapellátás fejlesztése alrész viszont azon kevés terület között van, ahová a tervezettnél többet tudnak elszámolni, itt 183-ról 195 millió euróra nőtt az átcsoportosított keret.
Amit megtrükköztek az MFB-vel
A REPowerEU fejezetre több mint 700 millió eurót fordítanak. A REPowerEU az a terv, amellyel az EU leválna az orosz energiáról, miután az orosz források mielőbbi kivezetését 2022 márciusában egyhangúlag mondták ki az uniós állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor. A tagállami kormányok az orosz invázió után egészíthették ki ilyen fejezettel a helyreállítási terveiket. A lehetőséggel a magyar kormány is élt: nagy vargabetűk után ezzel igényelt a helyreállítási alap – korábban sorosozással támadott – hitelrészéből, és ennek köszönhetően kaphatott egy nagyjából egymilliárd eurót érő potyaelőleget az előfeltételek teljesítése nélkül.
Ennél a fejezetnél tudja az új kormány alkalmazni azt a trükköt, hogy a Magyar Fejlesztési Bankkal lehívja a pénzt a most nyár végi határidőig, és majd onnan osztja ki hosszabb távon különféle programokra. Emiatt itt nincs olyan probléma, mint amilyet például az egészségügynél láttunk, hogy amit nem előfinanszíroztak és csináltak meg nagyjából mostanáig, azt már el is bukjuk. Az MFB bevetéséhez a feladatra számos átalakításra lesz szükség az intézményben, a személycserék már el is kezdődtek, de rövidesen várható egy törvénycsomag is a bankról.
A REPowerEU jelentősen egyszerűsödött, tömörödött a korábbi változathoz képest, friss verziójában két fő elem jelenik meg: a villamosenergia-hálózat fejlesztését támogató program (ez a nagyobb falat, 643 millió értékben) és a lakossági energiahatékonysági beruházások (57 millió euróért), miközben korábban itt szereplő területek inkább visszakerültek más szakpolitikai komponensekbe (például az energia vagy a közlekedés alá). Az új terv erőteljesen épít a szabályozási környezet modernizálására és az energiatárolás ösztönzésére. Ami viszont teljesen kikerült, az a „zöld készségek fejlesztésére irányuló nemzeti stratégia”, illetve a kőolaj- és földgázvezetékekre irányuló korábbi fejlesztési elképzelések.
Újdonságok is vannak
A 2026-os tervben nemcsak az előző fejezetek módosítása szerepel, bekerült néhány teljesen új téma is: az üzleti környezet fejlesztése és a digitális innováció. Ezek alapvetően a magyar gazdaság versenyképességét hivatottak növelni, és szintén működik náluk az MFB-s trükk, vagyis hogy a pénzt bepakolják oda, ahonnan a következő években osztják ki.
Az üzleti környezet felzárkóztatására rengeteg pénz, 1,8 milliárd euró juthat, ezen belül jut pénz a kkv-k sokat emlegetett, gyatra versenyképességének javítására, tőkeprogramokra, az Európai Beruházási Bankkal való fejlesztési együttműködésére nagyberuházásoknál, de ami meglepőbb, hogy a „megfizethető bérlakás- és diákotthon-fejlesztés” részt is sikerült bepasszírozni ebbe a részbe. Ez mindenképp öröm, hiszen így a következő években jutni fog uniós forrás erre a területre, Magyarország nem bukja el a lakhatási célra felhasználható összeget, aminél az uniós támogatási intenzitás 40 százalék.
A digitális innováció fejezet alatt nagyrészt két óriási, közös EU-s projektet ért a terv. Az egyik az izgalmasan hangzó AI gigafactory, amire 500 millió eurót juttatnak, ez lényegében Magyarország hozzájárulása az európai nagy teljesítményű számítástechnikai (EuroHPC) programokhoz és az így létrejövő fejlesztések (MI-infrastruktúra, kvantumszámítógépek) hazai hozzáféréséhez.
Ezen felül itt van az IRIS² program, a Starlinknél megismert műholdas internet európai változata szintén 500 millió euróval, ami az összuniós projekthez nyújtott hazai hozzájárulást fedezi. A két nagy tétel mellé befért még a magyar e-kormányzati szolgáltatások modernizációja 14,7 millió euróval, ebből valósulhat meg biztonságos személyazonosítás hordozható eszközökön és a személyes megjelenés nélküli ügyintézés.
Mi jön most?
A bizottsági értékelés és jóváhagyás után még a tagállami kormányok testületének is jóvá kell hagynia a módosítást. Magyar Péter pénteken arról beszélt, hogy erről a pénzügyminiszterek várhatóan a júliusi ülésükön döntenek.
