Napjai vannak a kormánynak, hogy megmentse a napelemes pályázat pórul járt nyerteseit
Az elmúlt napokban elkeseredett olvasói levelek árasztották el a Telex szerkesztőségét, amelyek szerint ha az állam egy héten belül nem tesz megfelelő lépéseket, akkor több száz vagy akár több ezer háztartás kerülhet nagyon nehéz helyzetbe. Ezek olyan háztartások, amelyek élni akartak az Unió Helyreállítási Alapja nyújtotta lehetőséggel, hogy háztartási naperőműveket telepítsenek a házukra, de a lassú és problémás adminisztráció és a napelemes kivitelező piac nehézségei miatt
most úgy néz ki, nemhogy naperőművük nem lesz, de még „vissza” is kell fizetniük több százezer forintot, amit soha meg sem kaptak.
A bebukott pályázatok mögött egy olyan piaci összeomlás húzódik, amit lényegében teljesen az Orbán-kormány okozott, miközben pedig nagyon büszke volt arra, mennyire pörög a magyar napelempiac. A szakmai szövetség szerint a Magyar-kormány tudna lépéseket tenni annak érdekében, hogy ne maradjanak önhibájukon kívül az elnyert napelemek nélkül a pályázók, de nagyon gyors és határozott lépésekre lenne szükség.
Bedőlnek a pályázatok
A gond az RRF-6.2.1. számú, 2021-ben indult lakossági napelemes pályázattal van, amiben háztartások pályázhattak támogatásért, hogy háztartási méterű kiserőművet (HMKE-t) telepíthessenek, köznyelven szólva napelemeket tetessenek a házuk tetejére.
Ezzel a lehetőséggel a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MNNSZ) közlése szerint (az elállásokat is számolva) 33,7 ezer pályázat érkezett, ebből 23 ezernél már sikeresen lezárták a pályázatot az elmúlt években, előlegekkel együtt pedig eddig már közel 117 milliárd forintot folyósítottak. 10 ezer pályázat viszont még nincs lezárva, a határidő pedig vészesen közeleg, június 15-ig kellene minden beruházással elkészülni, ezek közül pár száz vagy akár ezer fölötti pályázat egyszerűen beakadt a rendszerben, és hiába akarnák a pályázók befejezni őket, egyszerűen nem hagyják nekik. Az MNNSZ már januárban kongatta a vészharangot a pályázatok miatt, azóta azonban túl sok előrelépés nem történt, a határidő pedig már a nyakunkon.
Ezek a pályázatok – nagyon leegyszerűsítve a folyamatot – úgy néznek ki, hogy a pályázó megbíz egy kivitelezőt, aki majd felszereli a háztetőre és beüzemeli a naperőműveket, és ez a cég kapja meg a pályázati összeget, egy részét előlegként, egy részét teljesítéskor. Sok pályázó háztartás viszont időközben kivitelezőt akart váltani, többnyire azért, mert a kivitelezője eltűnt, csődbe ment, fizetésképtelenné vált, nem tudta befejezni a beruházást (hogy ez miért fordult elő sokakkal, arra hamarosan visszatérünk).
A pályázó válthatott kivitelezőt, de csak akkor, ha ezt a pályázat lebonyolítója engedélyezte, sok esetben pedig ezt nem engedték meg. Ha az első kivitelező már kapott valamekkora előleget a projekt teljesítésére, akkor az állami pályázatmenedzser nem engedélyezte a kivitelezőváltást addig, amíg vagy a kivitelező, vagy maga a pályázó vissza nem fizette ezt az előleget. A kivitelező viszont sok esetben ekkorra lényegében már nem tudott fizetni, a pályázó háztartásnak pedig ebben az esetben egy olyan összeget kellene visszafizetnie, amit ő sosem kapott meg.
Az engedélyezési folyamatot az is lassította, hogy a pályázat lebonyolítását 2025 végéig a Lázár János Építési és Közlekedési Minisztériuma alá tartozó ÉMI Nonprofit Kft. végezte, 2025 végén viszont átvette tőle a feladatot a Nemzeti Fejlesztési Központ (NFK) és a Helyreállítási Terv Végrehajtásáért Felelős Főigazgatóság. Az ÉMI elképesztően lassan dolgozott, a napelemesek szerint egyszerűen nem volt elég kapacitása ennyi pályázatot feldolgozni, az átadás-átvétel miatt pedig tovább lassult az adminisztráció.
Most tehát az a helyzet állt elő, hogy 10 nap múlva lejár a pályázat teljesítési határideje, sok pályázónak viszont elakadt a folyamat, mert hiába szeretne megbízni egy másik céget azzal, hogy befejezze a naperőművét, ezt a hatóság nem engedi. Ráadásul félő, hogy aztán súlyos százezreket vernek majd le a pályázón, ha a kivitelezője nem tud fizetni. Azt, hogy egész pontosan hány pályázó lehet érintett, nem tudni, de több száz, akár ezer fölötti számról is lehet szó az MNNSZ szerint.
Szilágyi László, az MNNSZ alelnöke szerint lenne erre a helyzetre megoldás, de nagyon gyorsan kellene cselekedni. Mint a Telexnek elmondta, a szövetség azt javasolja a kormánynak, hogy a pályázatot lebonyolító állami szerv engedélyezze minden érintett pályázónak a kivitelezőváltást, ezt pedig, ha még maradt elég pályázati forrás, finanszírozzák abból, ha nem, vonjanak be külső forrásokat. Ilyenre volt már példa, az MNNSZ közbenjárására a pályázat lebonyolítója korábban már több száz pályázatnál engedélyezte így a kivitelezőváltást, a már kifizetett előlegeket pedig a Pénzügyminisztériumtól bevont forrásokkal finanszírozták újra. Ezekben az esetekben viszont minden egyedi elbírálás alapján döntöttek, hogy melyik pályázatnál engedjék a kivitelezőváltást a már kifizetett, de vissza nem fizetett előlegek ellenére, amire most nem lenne elég idő.
Az is fontos lenne Szilágyi szerint, hogy az állam jelentse ki, nem a pályázóktól fogja visszakövetelni a már kifizetett előlegeket. Mint mondta, ha szükséges, ha jogtalanul vettek fel kivitelezők előleget, azért nem végezték el a szükséges munkát, akkor ezeket jogi úton hajtsa be az állam, de semmi esetre sem a pályázó háztartásokon kérjék számon ezeket az összegeket, hiába vállaltak elvileg ők is anyagi felelősséget.
Szilágyi úgy látja, lenne elég kivitelező, aki befejezze a projekteket, hiszen maga a kivitelezés pár napot vesz csak igénybe egy-egy HMKE esetében. De még így sem lehetne ezt megcsinálni június 15-ig, így mindenképpen ki kellene tolni a pályázat határidejét legalább egy hónappal. Eközben pedig a hálózati elosztó cégeket is be kellene vonni, hogy az elkészült napelemeket soron kívül engedélyezzék, így ne ezen csússzon el a teljesítés.
Kerestük a Nemzeti Fejlesztési Központot és a Vidék- és Területfejlesztési Minisztériumot, amely alá az NFK tartozik. Egyelőre nem kaptunk választ, ha kapunk, beszámolunk róla. Szilágyi László a Telexnek azt mondta, ő kapcsolatban van a Helyreállítási Terv Végrehajtásáért Felelős Főigazgatósággal, de ott mindig csak annyit mondanak neki, hogy dolgoznak a probléma megoldásán, részleteket nem közölnek.
Árnyékra vetődött napelemes szektor
Az RRF-6.2.1. pályázatok sorsa amúgy elég elkeserítő képet fest a magyar napelemes szektor állapotáról, hiszen a problémás pályázatok nagy része a kivitelező cégek csődje miatt akadt el, a folyamat mögött tehát egy csődhullám húzódik. Szilágyi László elmondása szerint
ide több, a napelemes szektort érintő kormányzati döntés vezetett, ami 2022 óta megtizedelte a piacot.
Magyarországon 2022-ig hihetetlen napelem-forradalom zajlott, az ország pár év alatt sereghajtóból a top 3-ba került a napelemmel előállított áram részarányát tekintve. Orbán Viktor 2024-es évértékelőjében erről így beszélt: „naperőmű-fejlesztési programunk úgy vágtat, hogy időnként egy megbokrosodott lóra emlékeztet, lassan nekünk kell visszafognunk és megzaboláznunk. Minden tervet és rekordot megdöntöttünk.” Ez így is volt, a magyar kormány 2019-ben úgy számolt, hogy 2024-re 3255 megawatt naperőmű-kapacitás lesz az országban, ehhez képest addigra már az 5600 megawattot is elérte a kapacitás, amivel eredetileg csak 2029-re számoltak Orbánék. A volt miniszterelnök akkor arról büszkélkedett, hogy 255 ezer olyan háztartás van Magyarországon, amely családi minierőművet működtet, az energiafogyasztásnak pedig 15 százalékát már napelemekkel állítják elő.
Orbánék aztán a „megbokrosodott lovat” meg is zabolázták rendesen: mivel a háztartási kiserőművek az extra energiát, amit az adott háztartás nem használ el, visszatáplálják a hálózatba, egy ekkora napelemboomot nagy hálózatfejlesztési beruházásoknak is kellett volna követniük, ezek viszont elmaradtak. A kormány ezért 2022 őszén, egyik pillanatról a másikra megtiltotta, hogy újonnan épülő háztartási naperőműveket rákössenek a villamos hálózatra, és visszatápláljanak áramot. Emiatt egyik pillanatról a másikra összeomlott a piac, ilyen feltételek mellett senki nem akart naperőműveket a háza tetejére. Ráadásul azt se lehetett tudni, hogy a tiltás mennyi ideig lesz érvényben (végül azt nagyjából másfél évvel később elkezdték feloldani).
A kormány arról is szerencsétlenül kommunikált, hogy hogyan vezeti majd ki a naperőművek szaldós elszámolását, ami tovább növelte a bizonytalanságot a piacon. 2024-től már nem lehet szaldó elszámolással üzemeltetni napelemeket, vagyis leegyszerűsítve a dolgot, a napelemmel felszerelt háztartások nem vehetnek ki annyi áramot a hálózatból télen ingyen, mint amennyit betápláltak nyáron. Pedig a korábbi modellben ez volt a napelemek telepítése melletti egyik fő gazdasági érv. Azt amúgy az EU várta el, hogy a tagállamok ezeknek a rendszereknek vessenek véget (azért, hogy rövidebb periódusokon belüli elszámolással tudatosabb energiahasználatra szoktassák fogyasztókat), az azonban már a magyar kormányon múlt, hogy milyen áron hajlandó átvenni a szaldós elszámolás vége után az áramot, és hogy aki korábban így számolhatott el, az meddig és milyen feltételekkel teheti ezt meg. Itt pedig az Orbán-kormány megint olyan döntéseket hozott, amikkel elvette az emberek kedvét attól, hogy napelemet építsenek. A hazai napelemes piac haldoklásáról itt írtuk részletesen, itt pedig egy nagyobb cég, a Solar City csődjén keresztül mutattuk be a problémákat.
Így a 2022-ig szinte szteroidokon pörgő napelemes piacon egy sor cég kezdett arra szakosodni, hogy családi házak tetejére napelemeket tegyen, 2022 őszétől pedig, a kormány több lépése miatt lényegében egyik pillanatról a másikra ezek a cégek hirtelen munka nélkül találták magukat. Szilágyi László szerint azóta egy napelemes szegmens ment jól, a vállalatok saját felhasználásra kezdtek el naperőműveket építtetni, hiszen a cégek kimaradtak a rezsicsökkentésből, így nekik vonzó volt a megújuló energia.
A lakossági piacon viszont szinte csak a 2021-től indult, előfinanszírozott RRF-pályázattal tudtak dolgozni a cégek. El is vállaltak rengeteg ilyen projektet, de a pályázati adminisztráció problémái, lassúsága miatt a pályázati források is lassabban jöttek a tervezettnél, sőt sok esetben meg sem jöttek. Szilágyi elmondása szerint sokan arról panaszkodtak a piacon, hogy az ÉMI 95 százalékos hiánypótlásokat kért sok cégtől, mire pedig ismét beadták volna a szükséges dokumentumokat, a korábban már elfogadott dokumentumok váltak érvénytelenné, és kezdhették újra az egészet.
Sok cég emiatt likviditási problémákkal küszködött, sok pedig idővel fizetésképtelenné is vált, így félbehagyott már megkezdett projekteket vagy el sem kezdte már megnyert pályázatok kivitelezését. Ennek a folyamatnak a végén most pedig több száz vagy ezer fölötti háztartás kerülhet bajba, ha meg sem épül a naperőművük és még nekik kell fizetniük az államnak. Ezt a helyzetet az MNNSZ szerint mindenképpen el kellene kerülni.
