Az Euronews szerint nyugdíj- és adóreformon megy a vita az EU-pénzeknél, ezekkel Orbánéknak rég végezniük kellett volna
Főleg nyugdíj- és adóreformon vitázik a magyar kormány és az Európai Bizottság a tárgyalásokon, amelyekkel felszabadítanák a helyreállítási alap forrásait, értesült az Euronews. Az oldal pénteki cikke szerint a magyar vezetés mindkét reformnak ellenáll, arra hivatkozva, hogy azok további terhet jelentenének az államháztartásnak – nem teszi hozzá, de erre az egyiknél maga Magyar Péter is utalt nemrég nyilvánosan.
Ahogy arról korábban írtunk, óriási roham kell az új magyar kormánytól, hogy behozza az előző lemaradását, és pénzt tudjon menteni a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alapból. Augusztus végéig nem csak 27 jogállamisági előfeltételt („szupermérföldkövet”) kellene teljesítenie, hogy egyáltalán hozzáférhessen a pénzhez és ne kelljen visszafizetnie egy közel egymilliárd eurós potyaelőleget, de a kifizetésekhez fejlesztéseket, reformokat és célokat („mérföldköveket”) is teljesíteni kell.
Utóbbiakból több százat vállalt be az Orbán-kormány által beadott helyreállítási terv, amelyet az Európai Bizottsággal egyeztetve alakítottak ki, majd a tagállami kormányok testülete fogadott el 2022 végén. (Ezt 2023-ban a kormány kiegészítette az orosz energia kivezetését segítő REpowerEU-tervben.) A mérföldkövekre általában köztes határidők is vannak, bár elvileg még módosíthatnak a terven augusztus végéig, és ilyet már az Orbán-kormány is tervezett a lassan haladó fejlesztések miatt.
A ramaty költségvetési helyzettel érvelhet a kormány
Az Euronews szerint részben azokon a lépéseken megy a vita, amelyekkel „fenntarthatóbbá és igazságosabbá tennék a nyugdíjrendszert”. A nyugdíjrendszerről három mérföldkő van a helyreállítási tervben. Már mindhárom határideje lejárt, de az egyik végrehajtásának legalább van nyoma. 2023 végére egy szakértői jelentést kellett készíteni arról, hogyan lehetne hosszú távon fenntarthatóvá tenni a nyugdíjrendszert. A kormány ezt meg is csináltatta a párizsi székhelyű OECD-vel, hogy aztán részben erre mutogatva hazudozzon brüsszelezve a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről. (A dokumentum nem hat lehetőséget vázolt. Közülük kettő érintette az intézkedést, de ezeknél sem a 13. havi juttatás megszüntetéséről, hanem értékkövető plafonról van szó, azaz csak a magas nyugdíjúakat érintené, és nekik sem törölné el, csak a kifizetéseket maximálná.)
Emellett ki kellett volna dolgozni egy módosító javaslatot 2024-ben, 2025 márciusának végére pedig ezt már el is kellett volna fogadni. (Itt sincs szó a 13. havi nyugdíj eltörléséről a helyreállítási tervben, arról viszont igen, hogy elősegítsék a költségvetési fenntarthatóságát, valamint megerősítsék „az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak folyósított nyugdíjak megfelelőségét”.)
A másik probléma az Euronews szerint az adórendszer egyszerűsítése. Az oldal nem tette hozzá, de az Orbán-kormány terve ebben a pontban sorolja különadók – például a pénzügyi szervezetek extraadójának – kivezetését 2023 végére. Ehhez képest amikor a kormány 2025-ben bejelentette, hogy öt százalékra emeli a költségvetési hiánycélt, még meg is emelte a banki különadót. A helyzetet bonyolítja, hogy közben a kormány túlzott költekezése miatt is megy egy eljárás, ahol már az öt százalékkal se jött ki a matek, de Orbánék választási költekezésével az Európai Bizottság szerint még ezt is sikerül bőven túllépni.
Az Euronews szerint a magyar kormány azt jelezte, hogy elvben elkötelezett a nyugdíjreform mellett, ám a gyenge költségvetési helyzet és az időhiány miatt ezt gyakorlatilag lehetetlen végrehajtani. Ahogy arra a cikk is emlékeztetett, a különadóknál Magyar Péter a múlt héten nyilvánosan is közölte: „az Európai Bizottság elvárása például az, hogy a kormány fokozatosan vezessen ki bizonyos különadókat. Ez nyilvánvalóan a magyar gazdaság érdeke is, de a jelenlegi költségvetési helyzetben a magyar kormány ezt biztosan nem tudja vállalni.”
Az Euronews megismételte, amiről korábban a Politico is írt: az Európai Bizottság azt tanácsolta, hogy elsősorban a 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő részre összpontosítsanak, és hagyják a 3,9 milliárd euró értékű hitelt. Nemrég erre utalt Valdis Dombrovskis gazdasági biztos is a Portfoliónak: „ahogy más tagállamok esetében is láttuk, gyakran azt tanácsoltuk a kormányoknak, hogy amikor nagyon kevés az idő, és nyomás alatt van a végrehajtási kapacitás, a hitelek helyett inkább a vissza nem térítendő támogatásokat helyezzék előtérbe. Ezekről a kérdésekről továbbra is egyeztetünk az új magyar kormánnyal.”
Szándéknyilatkozat jöhet az „Erasmus-ügy” megoldásáról
A héten egy bizottsági küldöttség tárgyalt Budapesten, és a tervek szerint jövő héten Magyar Péter alá fog írni egy politikai megállapodást Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Az Euronews úgy értesült, hogy ebben egy közös nyilatkozat is lehet az Erasmus+ ügyének rendezéséről.
A tagállami kormányok 2022 végén szinte egyhangú szavazattal tiltottak el minden közérdekű vagyonkezelő alapítványt (kekvát) és ilyen fenntartású intézményt az uniós pénzügyi kötelezettségvállalásoktól. A döntés mostanra többek között az Erasmus+ oktatási csereprogramnál okoz gondokat 21 kekva-hátterű magyar és egy osztrák egyetemnek, mert a diákjaik nem mehetnek erasmusozni. Itt különösen sürgető lehet a megállapodás, ha az őszi szemeszterre már helyre akarja állítani a helyzetet a magyar kormány.
Az Euronews szerint várhatóan megállapodnak majd a következő lépések menetrendjéről is, és megerősítik a magyar kormány elkötelezettségét az európai ügyészségi csatlakozás és az euró mellett.
