Már menthetetlen lehet az EU helyreállítási alapjának egy része
Az Európai Bizottság szerint nincs elég idő a helyreállítási alapból Magyarországnak járó teljes összegének kifizetésére – írta csütörtökön a Politico. A Népszava aznap szintén arról írt: Az Európai Bizottságban többen kételkednek abban, hogy az új kormány képes lesz lehívni a teljes, 10,4 milliárd eurós összeget, vette észre a 24.hu.
Ahogy arról nemrég írtunk, óriási roham kell hozzá, hogy a 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és 3,9 milliárd euró hitelből álló alap legalább egy részét meg lehessen menteni. Ehhez nem csak 27 előfeltételt („szupermérföldkövet”) kell teljesíteni, hogy egyáltalán megindulhassanak a rendes kifizetések és ne kelljen visszafizetni egy egymilliárd eurós előleget, hanem számtalan reformot és fejlesztést („mérföldkövet”) is, hogy a hozzájuk tartozó összegeket odaadják. Ezekkel augusztus 31-ig kell végezni, de az Orbán-kormány által benyújtott helyreállítási terv mérföldköveinek általában vannak külön köztes határidejeik is. A magyar tervet eleve utolsóként fogadták el 2022 végén, és nagy hajtűkanyarokat követően, utólag kérték hozzá a korábban „Soros-tervnek” nevezett hitelrészt.
Más tagállamokban is lassan haladtak, pedig azok kormányai – Magyarországéval ellentétben – már mind beadhattak és be is adtak kifizetési kérelmeket. A mostani kormány is érezte a bajt: egy rendelettel lehetővé tette a lassan haladó fejlesztések szerződéseinek felfüggesztését, és jókora átcsoportosítással próbált volna pénzt menteni, de ezt be sem adta (a Válasz Online szerint a terv elnagyoltsága miatt). Közben a kormány igyekezett úgy csinálni, mintha 2027-ig nem lenne probléma az uniós pénzeknél, amiről számtalanszor megírtuk, hogy többek között a helyreállítási alap miatt sem igaz.
Az új kormány ugyan még meg sem alakult, de a Válasz Online szerint a háttérben már másfél éve dolgozik a Tisza Párt mellett egy csoport a megoldásokon. A választási győzelem után gőzerővel beindultak az egyeztetések, Magyar Péter a múlt héten Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel egyeztetett, ami után kijelentette: a május 25-i héten kötne politikai megállapodást.
A Politico szerint az Európai Bizottságtól az az üzenet, hogy engedjék el a hitelt. Azzal érvelnek, hogy már nincs idő a teljes összeg lehívására, hiszen a kifizetési részletek a mérföldkövektől függnek, ráadásul a hitel a költségvetés helyzetén is ronthat. (Amit a Politico nem tesz hozzá, hogy az új kormány egy hamarosan szinte biztosan szintet lépő túlzottdeficit-eljárást is megörököl Orbánék túlköltekezése miatt, bár a kedvezményes hitelek pont az adósságát különösen drágán finanszírozó Magyarországnak jönnek jól.)
A Népszava a Politicóhoz hasonlóan úgy értesült, hogy az Európai Bizottság tisztában van a speciális helyzettel, de úgy számol, hogy az új kormány nem fogja tudni lehívni a hitelkeret „egy bizonyos részét”. A helyreállítási terv módosításáról egyeztetnek, így informálisan már jóváhagyott módosításokat mutat majd be az új kormány május végén, de fontos követelmény, hogy megfeleljenek az eredeti céloknak, köztük a digitális és zöld átállás segítésének. A lap megismételte a korábbi értesüléseket, hogy az egyik lehetőség a pénz kifizetése lehet egy-egy célra külön létrehozott pénzügyi alapba, hogy így gyakorlatilag később költhessék el, és a rendes költségvetés felzárkóztatási forrásaiból finanszírozott projekteket is átpakolnának. Egy bizottsági forrás szerint például mintegy 800 millió euró értékű fejlesztés átcímkézését tervezik, például az elmúlt években megvalósult energiahatékonysági beruházásokat lehetne elszámolni a helyreállítási alap keretéből.
Nemrég a Portfolio értesült úgy, hogy csak a keret 80-85 százaléka tűnik menthetőnek. Az Európai Bizottság egy, a helyreállítási alap zárásáról kiadott dokumentumban arra figyelmeztetett, hogy május végéig be kellene adni a módosítási terveket, hogy biztosan maradjon idő az elemzésükre és a tagállami kormányok szükséges jóváhagyására.
