Megerősítették, hogy pénteken jön az Európai Bizottság küldöttsége a leendő kormány képviselőihez

Pénteken Budapestre utazik az Európai Bizottság küldöttsége, hogy tárgyalásokat kezdjen a leendő kormány tisztviselőivel, erősítette meg csütörtökön az uniós testület vezető szóvivője, Paula Pinho.

Korábban a Válasz Online írt a delegációról, de a lap csütörtöki érkezésről tudott, és csak a befagyasztott uniós támogatások témájáról írt.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke kedden, a Tisza választási győzelme után „átbeszélték a sürgető prioritásokat”. Von der Leyen a telefonhívás után az X-en azt írta, hogy gyorsan kell dolgozni az újjáépítésen és a reformokon, a jogállamiság helyreállításán. A beszélgetésről Magyar Péter is posztolt, mint írta, „egyetértettünk abban, hogy a magyar embereknek járó, de az Orbán-kormány korrupciója miatt befagyasztott sok ezer milliárd forintos uniós források felszabadítása a legfontosabb prioritás”.

Pinho csütörtökön a Hír TV kérdésére közölte: a másnapi delegáció Ursula von der Leyen bejelentésének „közvetlen megtestesülése”, hogy a lehető legkorábban megkezdjék a munkát különféle témákban.

„Ketyeg az óra” például az állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor által egyhangúlag ígért, Magyarországra anyagi terhet nem rovó 90 milliárd eurós hitelnél, amelynek a megvalósítását a magyar kormány jogilag vitatott módon utólag blokkolta, valamint az uniós helyreállítási alapnál.

Előbbinél az Orbán-kormány az orosz támadás után leállt Barátság kőolajvezetéken a szállítások újraindulásához kötötte. Pinho jó hírnek tartotta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április végére ígérte a javítást.

A helyreállítási alapból 10,4 milliárd euró jár Magyarországnak, de – egy egymilliárdos potyaelőleget leszámítva – az már 2022 óta be van fagyasztva, és augusztus végén lejár a határidő a feltételek teljesítésére. A feloldásához egy 27 elemű feltételrendszert kellene teljesíteni, ami részben más forrásokat is érint. A 27-ből eddig négyet pipáltatott ki az Orbán-kormány, de csak egyetlen másikat próbált elfogadtatni, azt is anélkül, hogy előzetesen megállapodott volna az Európai Bizottsággal, és figyelembe vett volna minden elvárást, így sikertelen maradt. (A többinél már 2023 tavaszán arról beszéltek, hogy „van egy csomó pipa”, de hivatalosan ezekre nem kért értékelést a kormány.)

A 27 jogállamisági „szupermérföldkő” csak előfeltétel, mellette több mint száz „mérföldkövet”, azaz (részben már lejárt határidejű) reformot és fejlesztést is le kellene tudni. Jó eséllyel ezeknél is akadnak olyan hiányosságok a jelenlegi kormánytól, amelyeket a helyreállítási terv módosításával enyhíthetnek.

Nyilvánvalóan magyar és uniós érdek, hogy a lehető leghamarabb haladjanak – válaszolta csütörtökön Pinho a Euronews felvetésére, hogy szokatlan egy még meg sem alakult kormány képviselőivel egyeztetni. Ezek előzetes megbeszélések, hogy ha már beiktatták a kormányt, cselekedjenek, és ne pazarolják ez időt. A Népszavának megerősítette, hogy nincs kimerítő témalista, de „nagy menüből lehet választani”.