Portfolio: Az EU 10,4 milliárd eurót érő alapjából csak 80-85 százalék tűnik menthetőnek
A helyreállítási alapból Magyarországra eső 10,4 milliárd euró 80-85 százaléka megmenthető, de nincs kilátás hosszabbításra a feltételek teljesítésének augusztus végi határidejénél, írta szerdán a Portfolio.
Ahogy arról nemrég írtunk, óriási roham kell majd a május 9-én felálló új kormánytól a koronavírus-járványra hivatkozva létrehozott helyreállítási alapnál, hogy az Orbán-kormány sokéves lemaradását megpróbálja legalább részben ledolgozni. A problémát nem is annyira a teljesítetlen jogállamisági előfeltételek, azaz „szupermérföldkövek” okozzák, bár a Válasz Online korábbi cikke szerint itt is akad olyan, amelyet már képtelenségnek tűnik időben teljesíteni. Mellettük akad számtalan egyéb reform és előfinanszírozandó fejlesztés, azaz a „mérföldkövek” és célok, amelyeket általában határidőkhöz kötve kellene vagy kellett volna teljesíteni.
A Portfolio saját forrásokra és egy nemrég kiadott, a helyreállítási alap zárását segítő európai bizottsági dokumentumra hivatkozott. Utóbbi megerősíti: a mérföldköveket augusztus 31-ig kell teljesíteni, kifizetési kérelmet szeptember végéig adhatnak be a tagállami kormányok, és év végéig fizethet az Európai Bizottság.
A bizottsági dokumentum emlékeztette a tagállami kormányokat: „nem lehet figyelembe venni olyan tetteket a mérföldkövek és célok kielégítő teljesítésének biztosítására”, amelyek augusztus 31. utániak. Arra is utalt finoman, hogy a mostani iránymutatás csak segítség, csak az EU bírósága értelmezheti az uniós jogot (magyarul pert kockáztat, ha elnéző próbálna lenni).
A dokumentum felidézte, hogy az Európai Bizottság már tavaly javasolta: 2025 végéig adják be a helyreállítási tervek végrehajtásához szükséges módosításokat. Egy ilyen magyar módosítás fel is bukkant decemberben, amely jókora átcsoportosítással igyekezett pénzt menteni, miután például kampányban mutogatta, mennyire rosszul áll egy mérföldkővel, egy másik intézkedéssel pedig a lassan haladó projektek kidobását könnyítette meg. A módosítási tervet viszont még hónapokkal később sem adta be, és a Válasz Online április közepén megjelent cikke szerint el is engedték az elképzelést, mert az elnagyoltsága miatt esélytelen az elfogadása. Azóta sincs róla információ, hogy valaha beadták volna a tervet.
A bizottsági dokumentum alapján
erre elvben csak néhány hete lesz a május 9-én felálló kormánynak, mert a módosítási javaslatokat „legkésőbb 2026. május 31-ig” kellene beadni. „Az e dátum után beadott módosítási kérelmeknél a Bizottság nem tudja elkötelezni magát, hogy kellő időben befejezze az értékelésüket”,
amely után még a tagállami kormányok Tanácsának jóváhagyása is kell, augusztus 31. után pedig végképp nem lehet módosítást beadni.
Ahogy arról szintén többször írtunk, még a többi tagállamnál is jelentősek a lemaradások a bonyolult, mérföldkövek teljesítéséhez kötött rendszerben, pedig a kormányaik már a magyarral ellentétben mind beadhatnak – és legalább egyszer mind be is adtak – kifizetési kérelmet.
A Válasz Online cikke alapján a Tisza Párt mellett már másfél éve dolgozik egy szakértői csoport a megoldásokon, mint az átcsoportosítások a normál uniós költségvetésből támogatott fejlesztésekből vagy a pénz részeinek kifizetése külön, később felhasználható pénzügyi alapokba. A választás után látványos lendülettel indultak be a nyilvános egyeztetések, és Magyar Péter múlt héten személyesen tárgyalt Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel. Utána bejelentette, hogy a március 25-i héten politikai egyezséget kötnének a pénz felszabadításáról. A Politico szerint egy „új” – elvben legfeljebb egy erősen módosított – tervet is beadnának.
A Portfolio szerint a módosításokkal is csak 80-85 százalék menthető a 10,4 milliárd eurónyi keretből. A Válasz Online korábban arról írt, a teljes „keret jó kétharmada az idén még lehívható lehet”.
A bizottsági dokumentum jelezte:
„2026-ban objektív körülmények még mindig elérhetetlenné tehetnek egyes mérföldköveket és célokat”, ezért még kérhetnek módosításokat, de „ezeket korlátozzák a végrehajtási határidők” és „gyakorlati megfontolások”.
A célok igazolásánál általánosságban is javasolta a bizottsági dokumentum az informális egyeztetéseket, mert
„szélsőségesen kevés idő lesz a tagállami hatóságok és a bizottsági szolgálatok közötti” információcserére.
A bizottsági dokumentum azt is kimondta, hogy az előlegeket visszafizettetik, ha év végéig ezeket nem sikerül levonatni a kifizetési kérelmekből. Magyar szempontból ez azért fontos, mert korábban már kaptunk egy egymilliárd eurós potyaelőleget. Azaz
ha nem sikerül letudni a szupermérföldköveket és elfogadtatni legalább egymilliárd eurónyi kifizetést, nemhogy elveszik a pénz, még vissza is kell adni az előlegből.
Ahogy arra a Portfolio is felhívja a figyelmet, a bizottsági dokumentum alapján a szeptember végéig befutó kérelmeknél az idei kifizetési határidő miatt „2026 utolsó hónapjaiban a hibák, csúszások vagy hiányos dokumentációk már közvetlenül elvesztett pénzben jelenhetnek meg”. Mivel augusztus 31-re le kell tudni a mérföldköveket, szeptembertől már nem lesz javítási lehetőség.
A kormányok utólag is kötelesek jelenteni az esetleges szabálytalanságokat, csalásokat. A kedvezményezettekről szóló információkat 2031 végéig – eljárásoknál még tovább – biztosítani kell, vagyis még évek múlva is kieshetnek ügyek, amelyeken pénzt bukunk.
