Egyre láthatóbb Orbánék költségvetési aknája, az Európai Bizottság 6,2 százalékos hiánnyal számol
A magyar államháztartás hiánya a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 6,2 százalékára nőhet 2026-ban, „miután 2025 végén és 2026 elején több, a hiányt növelő intézkedést vezettek be” – közölte az Európai Bizottság a csütörtöki gazdasági előrejelzésében.
Ahogy arról korábban írtunk, a túlzó költekezés miatti, ideiglenesen jegelt és átdolgozott uniós eljárásokat az elsők között kezdeményezték az Orbán-kormánnyal szemben 2024-ben. Az uniós szabályok szerint a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP három százalékát. Az eljárásban akár büntetést is kaphatnak az olyan kormányok, amelyek képtelenek tartani a kiadási pályát.
A kormány 2024-ben „minden alapot nélkülözőnek” nevezte a felvetést, hogy elsőre nem megfelelő tervvel próbálkozott a hiány leszorítására. A dokumentum végül csak halasztás és módosítás után, 2025 januárjában ment át. Az eljárás ettől még nem szűnt meg, de nem is léptették feljebb, hanem ideiglenesen felfüggesztették.
A terv szerint idénre kellene a költségvetési hiányt a szabályos három százalék alá faragni. A kormány azóta ugyan kért és kapott részleges mentességet a védelmi kiadásokra, de ez legfeljebb másfél százalék a három százalék mellé. Nagy Márton gazdasági miniszter novemberben mégis öt százalékos hiányt jelentett be 2025-re és 2026-ra. Közben arra utalt, hogy továbbra sem szeretnék, ha az eljárás feljebb lépne egy fokozattal, és nem akarják túllépni a védelmi kiadásokkal kapott mozgásteret. Erre jött a választási költekezés, és a márciust rekordhiánnyal zárta a kormány, ráadásul csak most kezdenek felszínre bukkanni a leváltott vezetés költségvetési trükkjei.
Nagy Márton novemberi bejelentése előtt nem sokkal a kormány még kisebb 2026-os hiánnyal adott be egy jelentést az Európai Bizottságnak, bár bevallotta, hogy a beírt számok „kissé magasabbak” a vállaltnál. Az uniós testület november közepén így is jelezte: 2026-ra fennáll a veszélye, hogy a kormány nem felel meg a követelményeknek. Decemberben is arról beszélt Valdis Dombrovskis gazdasági biztos, hogy Málta mellett Magyarországon látják ennek kockázatát.
Az uniós testület csütörtökön úgy számolt, hogy a magas hiánnyal a tavalyi 74,6 százalékról idén 75,1-re nő a GDP-arányos államadósság. A hiány jövőre is csak 5,8 százalékra mérséklődne, az államadósság pedig elérné a 76,8 százalékot. A bizottsági elemzés szerint az emelkedő kiadásokat csak részben fedezték a kivetett különadók, ráadásul az állami beruházások két éve csökkennek, ami várhatóan folytatódni fog. (Azaz nem mondja ki, de a kormány úgy osztogatott, hogy azt jelentős részben adósságkibocsátásból, valamint a befektetések visszafogásából fedezte. Utóbbinak az idén lejáró helyreállítási alap kihasználásánál lehet meg a böjtje, ha hiányoznak előfinanszírozandó fejlesztések.) A testület úgy számolt, hogy például csak a bevezetett adókedvezmények a GDP 0,6 százalékát teszik ki.
Kedvezőbb adat, hogy a tavalyi, fél százalékos GDP-növekedés idén 1,8, jövőre 2,1 százalékra ugrik, ha igaza lesz az Európai Bizottságnak. A testület szerint ugyan tavaly erősödött a fogyasztás, de csökkentek a befektetések, és gyenge maradt a kivitel. Utóbbiak felpöröghetnek idén, bár a magas energiaárak ronthatják a kereskedelmi mérleget, és várhatóan -0,2 százalékra lökik le idén, mielőtt jövőre visszatérne a többlet.
A munkanélküliség nagyjából szinten maradna a bizottsági előrejelzés alapján: 2025-ben 4,4, 2026-ban 4,5, 2027-ben ismét 4,4 százalék lenne. Az infláció a tavalyi 4,4 százalék után idén erősebben (3,2 százalék), majd jövőre enyhébben (3,1 százalék) csökkenne. A bizottsági elemzés szerint idén az inflációs nyomásnak nagyrészt a forint erősödése tartana ellen.
