Szinte már hagyomány az elszálló költségvetés a választási évben, de mi jöhet ezután?
A Defacto blog a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesülettel együttműködésben készül. Szerzői közgazdászok, szerkesztői Bárány Zsófia, Kabos Eszter, Prinz Dániel, Szűcs Ferenc és Zawadowski Ádám, a Közép-Európai Egyetem (CEU), az Oxfordi Egyetem, a Stockholmi Egyetem és a Világbank kutatói.
Rendkívül magas hiánnyal adja át a leköszönő kormány az állami költségvetést. Az első negyedéves hiány 3420 milliárd forint, az éves terv 83 százaléka. 2010 óta minden választási évben pontosan ugyanezt az év eleji túlköltekezést láthatjuk.
Az első ábra azt mutatja, hogy a költségvetési hiány lefutása az éven belül nem egyenletes. Az év elején jellemzően magasabbak az áfa-visszatérítések a decemberi nagy forgalom után, ráadásul a kormányzati szervek és intézmények sokszor már az első pár hónapban lekötik vagy elköltik a beruházási és a támogatási keretüket. Ezért áprilisban már teljesülni szokott az éves hiánycél fele. A választási és a nem választási évek között azonban van egy jól látható különbség: az előbbiekben még sokkal nagyobb az év eleji hiány.
A választási évek áprilisában az átlagos hiány az éves terv kb. 80 százalékán áll. 2022 elején például még kifizettek némi fegyverpénzt, volt 13. havi nyugdíj, szja-visszatérítés a gyereket nevelőknek, és életbe lépett a 25 éven aluliak szja-mentessége. Ezek összesen több mint 1000 milliárd forintnyi transzfert jelentettek, ami az összes költségvetési kiadás kb. 4 százaléka. Hasonló a mintázat idén is: a családi adókedvezmény megduplázása, a 13. havi nyugdíj mellé érkező 14. havi negyede, az Otthon Start program és az ágazati béremelések 2026-ban is jelentősen emelték a hiányt.
2010 óta azt is láttuk azonban, hogy csak a választási évek elején engedi el a kormány a gyeplőt, a választási évek második felében rendre jött a korrekció. Érdekes módon a választási években lényegesen közelebb van az év végi hiány a tervezetthez, talán ez is magyarázhatja, hogy inkább csak 2010 előtt volt kiugró a választási évek év végi hiánya.
Az első ábra azonban még egy sajátosságot megmutat: a költségvetési fegyelem inkább a választást megelőző évben esik szét. A közelgő választás hatását szeptembertől már érezni lehet a költségvetésben: ekkor szakad el a deficit az átlagos lefutástól és a tervektől. A választást megelőző években a hiány átlagosan másfélszerese az éves előirányzatnak. Ez az elcsúszás az elmúlt négy választás idején átlagosan a GDP 2 százalékának megfelelő költségvetési lazítást jelentett a tervhez képest. Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány már a választások előtti évben körülbelül annyi pluszpénzt enged ki, mint amennyit honvédelemre vagy az oktatásban dolgozók bérére költ.
De hát a világon minden kormány meglovagolja a választási ciklusokat, nem? Nem feltétlenül. Egy ideális világban a kormány nem költ a közös pénzünkből kampányszerűen a saját újraválasztási esélyeinek javítására, a választási évek költségvetési politikája nem nagyon különbözik a többitől. A második ábra azt mutatja, hogy 2000 óta ez az önmérséklet még a régiónkban sem példa nélküli. Csehországban vagy Szlovéniában semmi különbség nincs az évek között, Ausztriában vagy Lengyelországban pedig a költségvetési hiány átlagosan még kisebb is a választási években, mint a többi évben. Magyarországon ezzel szemben az elmúlt 25 év átlagában a választási években a GDP 1,3 százalékával – vagyis nagyjából a középfokú oktatás teljes éves költségvetésének megfelelő összeggel – magasabb volt, mint a többi évben.
A közgazdászok egyetértenek abban, hogy a költségvetési politikának fontos szerepe van a gazdasági ingadozások tompításában. A választási költségvetés pont ezt a stabilizációs funkciót lehetetleníti el: ahelyett, hogy a magyar állam a külső eredetű sokkok semlegesítésén dolgozna, négyévente maga rángatja a gazdaságot. Véleményünk szerint fontos volna, hogy a magyar költségvetést kevésbé dobálják a politikai ciklusok. Az erősebb állampolgári tudatosság, a nagyobb transzparencia és a kritikus nyilvánosság mellett ebben nagyon fontos szerepet játszhatna egy fiskális őrkutya, a tekintélyében és jogköreiben helyreállított Költségvetési Tanács is.
Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!
