286 milliárd forint mínusz: nagyon úgy tűnik, hogy tényleg trükközött az Orbán-kormány az idei költségvetéssel

A 2006-ban leköszönő első Gyurcsány-kormányhoz hasonlóan az idén leköszönő Orbán-kormány is meghamisította a költségvetést a választás előtt – állították a Magyar-kormány szóvivői hétfő esti sajtótájékoztatójukon. Elmondásuk szerint a volt Építési és Közlekedési Minisztérium idénre eső, összesen 286 milliárd forintnyi kiadását egyszerűen nem tüntették fel a központi költségvetés kiadási listájában, hogy ezzel javítsák a költségvetés látszólagos helyzetét.

A bejelentésre néhány órán belül reagált a Fidesz-frakció, amely szerint Magyar Péterék valótlanságot állítanak, amikor a költségvetési adatok eltitkolásával vádolják a korábbi Építési és Közlekedési Minisztériumot. Közleményük szerint az ÉKM költségvetése nyilvános volt, a 286 milliárdos fizetési kötelezettség pedig „az átadás-átvételi dokumentumok kiemelt része volt”. Magyar Péter közben határozatban állapította meg, hogy „a központi költségvetés helyzete átláthatatlan”, és elrendelte annak „teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatát”.

De akkor milyen 286 milliárdról beszéltek Magyar Péterék? Mit is jelent az, hogy meghamisítják a költségvetést? Hogy kéne egyáltalán összeállítani a költségvetést? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre próbálunk válaszolni.

Magyar Péterék szerint Nagy Mártonék trükkök százait vetették be

A költségvetés meghamisításáról először a Magyar-kormány hétfői, második kormányülése után tartott sajtótájékoztatón beszéltek az új kormány szóvivői. Elmondásuk szerint Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a minisztériuma gazdasági területére hivatkozva állapította meg, hogy az előző kormány „trükkök százait alkalmazva” meghamisította a költségvetést, több jelentős tételt egyszerűen kihagytak abból. Nincs ugyanis az idei költségvetés kiadási oldalán:

• az autópálya-koncesszió második féléves tétele;
• a már megépült Budapest–Belgrád vasútvonal költségeinek egy 87,2 milliárdos része;
• és az iváncsai akkugyár vasúti bekötésének 22,3 milliárdos költsége.

A kormányszóvivők szerint Lázár minisztériuma jelezte, hogy ezeknek a tételeknek szerepelniük kellene a költségvetésben, „de az Orbán-kormány idején az a politikai döntés született, hogy ezeket egyenlegjavítási célból nem szerepelteti az NGM” a költségvetésben. Azt, hogy valamilyen kötelezettségvállalásokat az átadás-átvételben jeleztek, a Fidesz-frakció is elismerte, ez a része tehát nem vitás a kérdésnek.

Hiányzó források vannak a feljegyzésben

A Telex megszerezte az átadás-átvétel során az új kormányhoz kerülő dokumentumot, amelyet Lázár János egyik munkatársa írt alá, és amelyben a leköszönő kormány a 286 milliárd forintnyi forrás hiányára felhívja az új miniszter figyelmét. A dokumentum szövege pedig egészen egyértelműen és félreérthetetlenül azt tartalmazza, amiről a Magyar-kormány szóvivői hétfőn beszámoltak: hogy az ÉKM bizonyos kiadásait nem tüntették fel a költségvetés kiadásai között.

Egészen pontosan ezt írják: „a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény első mellékletében meghatározásra kerültek az építési és közlekedési miniszter irányítása alá tartozó fejezetek egyes előirányzataihoz kapcsolódó, 2026. évre tervezett működési és felhalmozási kiadások összegét. Azonban a költségvetési törvény első melléklete nem tartalmazza teljeskörűen egyes – az Építési és Közlekedési Minisztérium saját hatáskörében megvalósítandó – projektek, valamint az ellátandó szakmai feladatok 2026. évben felmerülő tényleges forrásigényét.”

A dokumentum három konkrét kiadási tételt nevez meg, és megadja azt is, hogy azoknak elvileg a költségvetés melyik részében – szakszóval melyik előirányzatban – kellene szerepelniük. Ezek az alábbiak:

A dokumentumban tehát feketén-fehéren szerepel, hogy a költségvetésben mely projektek forrásigénye nincs teljesen fedezve, az is, hogy mennyi pénz hiányzik, és az is, hogy ennek a pénznek a költségvetés mely részében – előirányzatában – kellene szerepelnie. Ez utóbbi azért fontos, mert lehetőséget ad arra, hogy a költségvetést felcsapva megnézzük, a vonatkozó fejezeteknél szerepelnek-e ezek a tételek.

Egyáltalán nem stimmelnek a tételek az idei költségvetésben

Az ÉKM tájékoztatása szerint a legnagyobb összeg a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjából származik. Ez egy olyan összeg, amelyet a magyar állam az autópályák fenntartásáért cserébe fizet a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában álló Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek. A költségvetési törvény vonatkozó előirányzata 210 milliárd forintos működési kiadással számol ennél a tételnél.

Mi lehet akkor a baj? Az, hogy a költségvetés készítésekor egészen egyszerűen egy irreálisan alacsony számot írtak be ehhez az előirányzathoz. A magyar állam ugyanis már tavaly 410 milliárd forintot fizetett ki ilyen jogcímen a koncesszoroknak, és a most zajló fejlesztések mellett már a költségvetés megírásakor lehetett tudni, hogy idén is 210 milliárdnál több megy majd el erre. Ezt mások mellett az Állami Számvevőszék is kiszúrta, amely külön figyelmeztette az ellentmondásra a kormányt, de az a költségvetés vonatkozó részét akkor a figyelmeztetés ellenére sem módosította. A jelenségről november közepén a G7 külön cikket írt.

A választások után aztán már Lázár Jánosék is bevallották, hogy a tavalyi 410 milliárd után idén nem lesz elég 210 milliárd az autópálya-koncesszióra, és jelezték Vitézy Dávidnak, hogy kellene erre még 175,6 milliárd forint.

A második tétel a közel ezermilliárd forintosra hízott Budapest–Belgrád vasútvonal költségvetésének egy 87,7 milliárd forintos része, vagyis kicsit pontosabban 226,5 millió dollárnyi kiadás, amelyet az ÉKM 387,5 forintos árfolyamon számolt át. Ennek az átadás-átvételi dokumentum szerint az idei költségvetés Nemzetközi szerződésen alapuló vasúti fejlesztések előirányzatában kellene szerepelnie.

Ha felcsapjuk az idei költségvetésről szóló törvényt, akkor ennél az előirányzatnál egy 44,5 milliárd forintos felhalmozási kiadást találunk, itt azonban nincs feltüntetve, hogy ez a Budapest–Belgrádra vagy esetleg egy másik nemzetközi vasútfejlesztésre vonatkozik. Az viszont biztos, hogy a 87,7 milliárdos költség semmiképpen nem jön ki a 44,5 milliárdos előirányzatból. Ez a két előirányzat a költségvetési törvény szerint a kormány jóváhagyásával túlléphető.

A három közül talán a legérdekesebb az iváncsai iparvágányé, amelyre az ÉKM tájékoztatása 22,3 milliárd forintot számol az iváncsai ipari-innovációs fejlesztési terület vasút nevű előirányzatnál. A probléma az, hogy az idei költségvetésben ilyen nevű előirányzat egyáltalán nem szerepel. Ez már csak azért sem stimmelhet, mert az iváncsai iparvágány megvalósításáról szóló 2022-es kormányhatározat nem hozott létre ilyen előirányzatot, az iparvágány költségeinek rendelkezésre állását pedig az Állami vasútfejlesztési beruházások nevű előirányzatba írta elő. Ennél az előirányzatnál az idei költségvetésben 6,7 milliárd forintnyi kiadás szerepel, amely semmiképpen nem egyezik meg az ÉKM által jelzett 22,3 milliárdos tétellel.

A volt pénzügyminiszter szerint súlyos felelőtlenség történhetett

Megkérdeztük erről László Csaba közgazdászt, volt pénzügyminisztert, aki az 1990-es években szakértőként vett részt az előző államháztartási törvény kialakításában. László Csaba kérdésünkre arra nem akart válaszolni, hogy az előző kormány tagjai ezekkel a műveletekkel törvényt vagy szabályt sértettek-e, de szerinte „ha voltak olyan kiadási tételek, amelyekről már tavaly biztosan tudták, hogy idén aktuálisak lesznek, és ennek ellenére nem írták bele őket a költségvetésbe, az súlyos és tudatos felelőtlenség”.

Az Államháztartásról szóló törvény szerint ugyanis „az államháztartásban a tervezést, a gazdálkodást és a beszámolást középtávú tervezés és ezen alapuló éves költségvetés alapján kell folytatni”, és „a tervezés során biztosítani kell a tervezett bevételek közgazdasági megalapozottságát, és azt, hogy csak annyi kiadás kerüljön megtervezésre, amennyi a közfeladatok ellátásához indokoltan szükséges. A gazdálkodás során biztosítani kell a bevételek és kiadások tervezés során meghatározott célhoz kötött felhasználását.”

A volt pénzügyminiszter elmondása szerint más országokban és Magyarországon is elő szokott fordulni, hogy a kormány trükközik a költségvetéssel. Itthon például az szokott megtörténni, hogy a költségvetés általános tartalékának tetemes részét annak ellenére költik el már január ötödikén, hogy se árvíz, se más természeti csapás nem sújtja az országot.

Az ilyenek azonban jellemzően pénzforgalmi jellegű trükkök, amelyekkel csak az államadósság számítását lehet befolyásolni. Mivel a költségvetést nem pénzforgalmi, hanem eredményszemléletű alapon számolják, ilyen trükkökkel a valós hiányt nem lehet elfedni. A mostani eset – bizonyos tételek költségvetésből való kihagyása – azonban pont az eredményszemléletű hiány látszólagos javítását szolgálja.

László Csaba szerint az a kérdés, hogy amikor a költségvetést készítették, akkor tudták-e, hogy ezek a költségek biztosan vagy legalábbis nagyon valószínűleg fel fognak merülni. Ha ugyanis tudták, és ennek ellenére nem szerepeltették ezeket a költségvetési törvényben, akkor mindenképpen szembementek azzal az alapelvvel, hogy a költségvetésben a valós kiadásoknak és bevételeknek kell szerepelniük.

A három tétel közül:

• a koncessziós díj évek óta létezik és tavaly is magasabb volt;
• a Budapest–Belgrád építése sok-sok év után idén fejeződött be;
• az iváncsai iparvágány építése pedig tavaly tavasszal kezdődött, és a tervek szerint szintén idén fejeződik be.

Azt tehát nehéz elképzelni, hogy ezekről a kiadásokról nem tudtak a költségvetés megírásakor.

László Csaba szerint egy másik lehetőség, hogy a különböző költségvetési szervek közötti kommunikációban bizonyos tételek egyszerűen elvesztek, így azokat elfelejtették beleírni a költségvetésbe. „Bármelyik cégnél előfordul, hogy elfelejtik beleírni a költségvetésbe két laptop megvásárlását, ez az állammal is előfordulhat” – mondta a volt pénzügyminiszter. Elmondása szerint az azonban példátlan lenne, hogy az állami szervek közötti kommunikációban három, összesen 286 milliárd forintnyi tétel elvesszen.

Magyar Péter a hétfői sajtótájékoztatón közölte, hogy az Igazságügyi Minisztérium vizsgálja, hogy felvethet-e bűncselekményt, ha az előző kormány tudatosan hagyott ki tételeket a költségvetésből. László Csaba szerint hasonló ügyeket más országokban is szoktak vizsgálni, és ilyenkor a legtöbbször parlamenti vizsgálóbizottságokra bízzák ezt a feladatot, amelyek aztán az érintettek megkérdezésével próbálják meg kideríteni, hogy a döntési hierarchia mely szintjén alakult ki a hiba.

László Csaba szerint ezt az esetet látva teljesen kizártnak tűnik, hogy az államigazgatás alacsonyabb szintjein ekkorát hibázzanak, inkább tűnik életszerűnek, hogy magasabb szinten született erről döntés. Ennek megállapítása az ügyben várhatóan induló vizsgálat feladata lesz.

A költségvetésből hiányzó tételek ügyében kérdéseket küldtünk a Fidesz-frakciónak és a Kármán András-féle új Pénzügyminisztériumnak, amennyiben érdemi válaszokat kapunk, beszámolunk róla.