Magyar: Ma történelmi jelentőségű csomagot nyújtunk be, a magyarok végre hozzájuthatnak az uniós ezermilliárdokhoz

„Ma történelmi jelentőségű törvénycsomagot nyújtunk be a magyar országgyűlésnek” – jelentette be egy keddi Facebook-posztban Magyar Péter. A miniszterelnök arról a javaslatról beszélt, amellyel a kormány teljesítené az uniós pénzek túlnyomó részét felszabadító korrupcióellenes, átláthatósági feltételeket, „a magyar emberek és vállalatok végre hozzájuthatnak az őket megillető uniós ezermilliárdokhoz”.

Ahogy arról korábban írtunk, óriási roham kell az új kormánytól, hogy a évekig tartó késlekedés után pénzt tudjon menteni. Erre csak néhány hónapja maradt az Európai Unió rendes költségvetése feletti, egyszeri esélyt jelentő helyreállítási alapnál.

• A Magyarországnak összesen 10 milliárd eurót (mostani árfolyamon több mint 3500 milliárd forintot) érő alapnál augusztus végéig kell teljesíteni 27 jogállamisági, korrupcióellenes előfeltételt a rendes kifizetésekhez, és ahhoz, hogy ne kelljen egy egymilliárd eurós potyaelőleget visszafizetni.
• Az elvárások kipipáltatásával együtt azt is meg lehet előzni, hogy 2024-hez és 2025-höz hasonlóan 2026 végén ismét elveszítsen Magyarország évi egymilliárd eurót a rendes uniós költségvetésből. Az egymást átfedő feltételek miatt feloldanák 4,2 milliárd euró befagyasztását, és a modellváltó egyetemek is kaphatnának uniós támogatásokat, az „Erasmus-ügy” is megoldódna.
• Az egyik közös feltétel, a modellváltó egyetemek mögötti közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügye kapcsolódik ahhoz, hogy további 2,2 milliárd eurót tartanak vissza az akadémiai szabadság miatt a rendes uniós költségvetésből.

Részben ezeknek az előfeltételeknek a teljesítési módjáról állapodott meg május végén Magyar Péter miniszterelnök az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyennel. Az összesen 16,4 milliárd euróról szóló egyezség részleteiről bővebben itt írtunk.

Magyar: Azért nem jutottunk hozzá a pénzhez, mert az Orbán-kormány a korrupciómentesség ellensége volt

A keddi javaslat az indoklásában is felemlegette a három elemet, a csomag a május végi „politikai megállapodás végrehajtásának részét képezi”. A szöveg hangsúlyozta:

„az e körben teljesítendő követelmények és vállalások 2022 óta ismertek

Magyarország számára, az Európai Bizottság részéről új feltétel nem került meghatározásra.

A javaslat célja az Európai Unióval korábban vállalt kötelezettségek teljesítése, amelyek megvalósítására az előző kormányzat időszakában nem került sor.”

Magyar kedden arról beszélt: „éveken keresztül azt hallgattuk a bukott kormánytól, hogy az Unió politikai okokból tartja vissza a pénzeket”, „a vita a migrációról”, Ukrajnáról, „különböző ideológiai kérdésekről szól. Közben mindenki számára hozzáférhetőek voltak azok a dokumentumok, amelyekből pontosan kiolvasható, hogy az Európai Unió mit vár Magyarországtól: szigorú korrupcióellenes intézkedéseket, átláthatóbb közéletet, erősebb garanciákat, autonóm egyetemeket.

A helyzet egyszerű: Magyarország azért nem jutott hozzá éveken keresztül a neki járó forrásokhoz, mert az Orbán-kormány a tiszta közélet, a korrupciómentesség, az oktatási és kutatási szabadság esküdt ellensége volt.

Ezért nem volt hajlandó végrehajtani azokat a változtatásokat, amelyeket egyébként a magyar emberek többsége támogat és elvár. Mi ezt a vitát lezártuk” – jelentette ki.

A miniszterelnök szerint

„ma megteszünk egy újabb nagy lépést azért, hogy Magyarország és a magyar emberek visszakapják a pénzüket, és ezért nem kellett feladnunk semmit.

Átláthatóbb, szigorúbb közpénzgazdálkodást, nagyobb egyetemi autonómiát, az állami vagyon védelmét kellett vállalnunk.”

Mit nem csinált meg az Orbán-kormány?

Bóka János volt EU-ügyi miniszter nemrég a 27-ből öt olyan feltételről beszélt, ahol – szépítőleg fogalmazva – „maradt vita arról, hogy a teljesítés megfelelő-e”. A kekváknál már kevésbé virágnyelven mondták ki, és Navracsics Tibor a vagyonnyilatkozatoknál teljesen egyértelműen beszélt arról, hogy „mi nem teljesítettük”.

Azt, hogy a még az Orbán-kormány alatt, az uniós intézményekkel közösen kialakított vállalások teljesültek-e, az uniós jogszabályok alapján nem maga a kormány, hanem az Európai Bizottság és – a helyreállítási alap kifizetési kérelmeinél, valamint a feltételességi eljárásnál – a tagállami miniszterek Tanácsa dönti el.

Bóka nem részletezte, de a különféle információk, nyilatkozatok, köztes értékelések alapján úgy néz ki, hogy ebben benne vannak

• a vagyonnyilatkozatok, amelyek ügyében 2022 novemberében egy bizottsági dokumentum sorolt hiányosságokat, például azt, hogy kellő visszatartó erővel kellene szankcionálni a szabályok megsértését 2023 októbere óta;
• az Integritás Hatóság (IH) jogkörei. Ez részben összefügg az előzővel, mert a hatóság ellenőrizné a vagyonnyilatkozatokat, és hiányosak a bírósági felülvizsgálat lehetőségei is a 2022-es dokumentum alapján;
• a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák), ahol átláthatósági, összeférhetetlenségi problémákat láttak. Ezek külön értékelését kérte az Orbán-kormány 2024-ben egy bevallottan nem minden elvárást teljesítő és gyakorlatilag életbe sem lépett módosítás után, amelyet tucatnyi hiányosság miatt elégtelennek értékelt az Európai Bizottság;
• az ügyészségi döntések bírósági felülvizsgálata. A 2022-es dokumentumban többek között azt rója fel az Európai Bizottság, hogy az ügyészségnek nem kötelező követnie a bíróságok határozatait (ennél a legbizonytalanabb, hogy ez valóban benne van-e a listában);
• egy online adatbázis a közkiadásokról, ami a Válasz Online nemrég megjelent cikke szerint hiányos, és nincs is rá elég idő, hogy helyrerázzák.

Orbán hiába nem ült be a Parlamentbe, pártelnökként is vagyonnyilatkozatot kellene tennie

Az igazságügyi tárcát vezető Görög Márta már a miniszterjelölti meghallgatásán beszélt az első háromról, és a kormány tagjai később is elárultak részleteket.

Kedden Magyar Péter megerősítette: a vagyonnyilatkozatoknál például ha valaki lefelejt egy lényeges vagyonelemet, vagy „mint Rogán Antal, azt akarja elhitetni, hogy egy találmány miatt jut évente több százmillió forinthoz”, célhoz kötött vizsgálat indulhat, ha pedig szándékosan megtéveszti a hatóságokat, akár két év börtönt kaphat.

Ahogy arról korábban beszélt, a javaslat alapján a központi költségvetésből állami támogatásban részesülő párt vezető tisztségviselőjére is kiterjesztenék a vagyonnyilatkozati kötelezettséget. Magyarul azzal, hogy Orbán Viktor nem vette fel az országgyűlési mandátumát, de maradt pártelnök, újra vagyonnyilatkozatot kellene tennie. Többek között a köztársasági elnöknek, a Gazdasági Versenyhivatal elnökének, elnökhelyettesének, valamint a Versenytanács tagjainak is vagyonnyilatkozatot kellene benyújtaniuk 2027 februárjáig a vele közös háztartásban élő hozzátartozójával együtt.

Megerősítik az Integritás Hatóság jogköreit

Részben a vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódik, hogy megerősítik az Integritás Hatóság (IH) jogköreit, amelynek Magyar szerint „valódi jogosítványokat adunk”. Például ha visszásságot tapasztal uniós közbeszerzésnél, közbeléphet és vizsgálódhat. Ha egy korrupciós ügyben megszüntetik a nyomozást, vagy elutasítják a feljelentést, az IH bíróság előtt kezdeményezheti az eljárás folytatását.

A javaslat szerint az IH ellenőrzi majd a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését.

Kiterjesztik a nagyobb értékű támogatások közzétételi kötelezettségét

Bár az online adatbázisról szóló feltételről kedden sem beszélt külön Magyar, és korábban se nagyon emlegették, ezt orvosolhatja az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítása. Eszerint többek között a kekvák, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok, valamint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat is köteles lesz rendszeresen adatokat adni a Központi Információs Közadat-nyilvántartásba. Így bárkinek hozzáférhető, programozottan, csoportosan letölthető és feldolgozható formában lennének elérhetőek. Ide fel kell majd tölteniük az ötmillió forintot meghaladó, hazai vagy európai uniós forrásból megvalósuló támogatásokat.

A kötelezettséget “legkésőbb minden páros számú hónap 28. napjáig, kéthavi rendszerességgel” kell letudni. Így ha még a hónap vége előtt elfogadnák a jogszabályt, és érvénybe is lépne, akár már júniusban közzé kellene tenni az adatokat, de még lenne idő akár augusztus 28-ig is – épp az augusztus 31-i határidő előtt. Így a kormány felmutathatná az Európai Bizottságnak a törvényi kötelezettséget.

Rendezik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok helyzetét

Magyar kedden arról beszélt, hogy a kekvák „helyzetét is rendezik”. Az állami eredetű vagyon visszakerül az államhoz, helyreállítják az egyetemi autonómiát, megerősítik a szenátusok jogköreit.

A javaslat a korábbi kijelentésekkel összhangban „rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről, illetve az ehhez szükséges végrehajtási – így különösen elszámolási, ellenőrzési és átmeneti – rendelkezések elfogadásáról”.

Az ügyészségi döntések bírósági felülvizsgálatát se könnyen söpörhetnék le az asztalról

A csomag módosítaná a büntetőeljárásról szóló törvényt is. Eszerint "a nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén az ügyészség vagy a nyomozó
hatóság a bírósági határozat indokolásában meghatározottak alapulvételével, felderítetlenség esetén az ott meghatározott hiányosságok kiküszöbölésével folytatja az eljárást". Ezt nem szüntethetik meg, ha nem küszöbölték ki a bírósági határozatban megállapított hiányosságokat, hacsak erre “az ügyészségen vagy a nyomozó hatóságon kívülálló okból nem volt lehetőség”.

Extraként a közbeszerzési szabályokon is módosítanak

A korábbi nyilatkozatok alapján az új kormány az előzőhöz képest két ponton is “túlvállalta” magát. Csatlakozna az Európai Ügyészséghez – ezt már jelezte az Európai Bizottságnak –, és módosítana a közbeszerzési szabályokon.

A keddi csomag az utóbbit is részletezi. Például csak átláthatónak minősülő gazdasági szereplő indulhatna közbeszerzéseken, a nyertes ajánlattevőnek pedig vállalnia kell, hogy “a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi”.