A jogállam helyreállítását és korrupcióellenes fordulatot ígér a leendő igazságügyi miniszter

Zéró toleranciát hirdetett a korrupció ellen Görög Márta igazságügyiminiszter-jelölt a parlament Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságának kedd reggeli meghallgatásán. Arról beszélt, hogy megerősítené a bíróságok és ügyészségek intézményes függetlenséget, új választási törvényt fognak benyújtani, és Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez.

A meghallgatáson ott volt Tuzson Bence és Bóka János, az Orbán-kormány két leköszönő minisztere is. Előbbi rögtön az elején sérelmezte, hogy csak 4-4 percben lesz lehetősége kérdezni a képviselőknek, ilyenre 1990 óta nem volt példa szerinte.

Expozéja elején bemutatkozott Görög Márta. Azt mondta: pályafutása az oktatás, a kutatás, a tudomány és a tehetséggondozás iránti elkötelezettségről szól, 2016 óta egyetemi tanárként dolgozik a Szegedi Tudományegyetemen jó pár más szakmai tisztsége mellett. Úgy fogalmazott, hogy a jogászi identitását alapvetően az határozza meg, hogy a szegedi jogi kar végzett hallgatójaként a szegedi egyetem dékáni székéből érkezett, és zsinórmértékként szolgálnak számára a Szegedi Egyetem jogászprofesszorainak értékrendje.

„Az igazságügy állapota minden országban sokat elmond sokat az állam valódi természetéről” – mondta Görög Márta, és arról beszélt, hogy leendő tárcája a jogállamiság keretei között fog dolgozni a kormányzati célkitűzések megvalósításáért és a társadalom szolgálatáért. A jogállamiság helyreállítását, jogbiztonságot, a jogalkotás átláthatóságát és folyamatos szakmai konzultáció ígért.

Három pillérre épül a leendő minisztérium:

• a jogállam és az alkotmányosság helyreállítása,
• az igazságszolgáltatás függetlenségének és méltóságának visszaépítése, valamint
• korrupcióellenes fordulat és a demokratikus intézményekbe vetett közbizalom helyreállítása.

Görög szerint az elmúlt években sérült a fékek és ellensúlyok rendszere Magyarországon és a demokratikus intézményekbe vetett közbizalom, birálta a május 13-án lejáró veszélyhelyzeti kormányzást is. Azt mondta: az Igazságügyi Minisztérium fog felelni az alkotmányozási folyamatért.

A miniszterjelölt indokoltnak tartja a sarkalatos törvények felülvizsgálatát és a választási rendszer módosítását. A jelenleginél arányosabb, demokratikus választási rendszerre van szükség szerinte. Azt ígérte: az igazságügyi tárca politikai érdekektől és ideológiáktól mentesen, kizárólag szakmai alapon kívánja végezni a munkáját.

Görög Márta szerint a magyar jogalkotás nem létezhet elszigetelten, a nemzetközi és európai jog sztenderdjeinek érvényesülése nélkül. Az elsődleges feladatok között az uniós források hazahozását is említette, ezt ideológiamentesen, össztársadalmi érdektől vezérelve szeretnék megoldani.

Rendezni szeretné a jogászi hivatásrendeket, megerősítik a bíróságok és ügyészségek intézményes függetlenségét, javítják az igazságügyi dolgozók munkakörülményeit és megbecsültségét. Átalakítják ezen kívül a végrehajtási rendszert, nonprofittá alakítják és a bírósági felügyelet alá kerül a végrehajtói és felszámolási rendszer. Széleskörű szakmai párbeszédet szeretne a devizások ügyének megoldása érdekében is.

„A korrupció gyengíti az államot, rombolja a versenyt, elbizonytalanítja a tisztességes befektetőket és vállalkozókat”

– tért át a következő témára Görög, és zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben. Azt mondta: a Miniszterelnökséggel és Belügyminiszterrel közösen fogják kialakítani a nemzeti vagyonvisszaszerzési- és védelmi hivatal jogi környezetét. Az új hivatal elnökét az Országgyűlés kétharmados többsége fogja megválasztani. Ígéretet tett arra, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, és radikálisan csökkenteni szeretné az igazságügyi miniszter által engedélyezett megfigyeléseket, amit nyomozati, bírói körbe helyezne vissza. Bejelentette, hogy három államtitkársága lesz a minisztériumnak: politikai, közigazgatási és alkotmányossági.

Tuzson Bence leköszönő igazságügyi miniszter sok mindenben egyetért Görög expozéjával, de voltak olyan részletek, amelyek állítása szerint megdöbbentették, és kétségeket ébresztettek benne. Ilyen például az a kijelentés, hogy az alkotmányossági rendszer átalakítására van szükség. Mire gondol, amikor az igazságügyi rendszer átalakításáról beszél? Miből látja, hogy korábban sérült volna az igazságszolgáltatás függetlensége? – kérdezte Tuzson a miniszterjelöltet. Azzal védte a mundér becsületét, hogy mekkora béremelést kaptak az igazságügyben dolgozók. Arra nem tért ki, hogy milyen viták voltak 2024-ben a bírók fizetéséből, az alacsony bérek miatt bepanaszolták a kormányt az Európai Bizottságnál. 2025-ben napokkal a magyar bírók tüntetése után egy lengyel-litván ügyben mondta ki az EU bírósága, hogy a tagállami bíráknak megfelelő fizetés kell, mert ez a függetlenségük lényegi biztosítéka. Megkérdezte Görög Mártát, hogy mit gondol arról, hogy Magyar Péter felszólította Sulyok Tamást és más, kormánytól független közjogi méltóságokat a lemondásra, majd hosszan dicsérte a saját miniszteri tevékenységét és eredményeit.

Görög válaszában arról beszélt, hogy nem átalakítani kívánja a bíróságokat, hanem megerősítené a bíróságok függetlenségét. Ennek érdekében széleskörű szakmai párbeszédet kezdeményez valamennyi bírósági szervezet bevonásával, amely a bírók kinevezési folyamatára is kiterjedhet. Szélesítené az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreit. Alkotmányos alapelvnek tartja a visszamenőleges jogalkotás tilalmát, és hosszabb távú, konszenzusos alkotmányozást szeretne.

Apáti István, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője arról kérdezte, hogy mikor kerül állami kézbe a bírósági végrehajtói rendszer, és lesz-e kilakoltatási moratórium a devizások ügyének rendezéséig. A Mi Hazánk Európai Ügyészség helyett magyar korrupcióellenes hivatalt szeretne, szerintük az Európai Ügyészség nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Mellé- vagy alárendeltségben képzeli el az uniós kapcsolatokat? – kérdezte Apáti, majd később egyértelműsítette: szuverén nemzetállamok vagy európai egyesült államok.

Görög azt mondta: az Európai Ügyészséghez való csatlakozás nem jelenti a magyar ügyészségek hatáskörének csökkentését. A bírósági végrehajtási rendszert több lépcsőben szeretné átalakítani, mert a rendszerszintű problémákat rendszerszinten lehet szerinte kezelni széleskörű szakmai egyeztetések után. Arról beszélt: felelős és fenntartható jogi megoldást igényel a devizások ügye, és mivel több szereplőt érint, széleskörű szakmai egyeztetésekre lesz szükség ezen a területen is. Olyan megoldást szeretne, ami az adósok érdekét támogatja.

A fideszes Szűcs Gábor arról kérdezte, hogy ismer-e olyan európai országot a miniszterjelölt, ahol a miniszterelnök lemondásra szólította fel az összes közjogi méltóságot. Milyen témákban módosítanák az Alaptörvényt? Miért látják szükségét az Európai Ügyészség? Hogyan változna a bíróságok rendszere, az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnök jogállása, szerepe? – sorolta perceken át a kérdéseket a Megafonból igazolt képviselő.

A KDNP-s Latorczai Csaba a Facebook-kommentelői kérdéseit olvasta fel: kapnak-e jogi segítséget a devizások, hogyan kívánja Görög elősegíteni, hogy ne csökkenjen az ország jogi szuverenitása. A KDNP politikusa hallott olyan pletykákat, hogy azért akarja a Tisza Párt eltávolítani Sulyok Tamást, hogy elnöki rendszert vezessenek be, és Magyar Pétert válasszák meg elnöknek. Megkérdezte, hogy milyen ütemezéssel tervezik felállítani a nemzeti vagyonvisszaszerzési és védelmi hivatalt.

A kormányülés után lesz meg az ütemezés, derült ki Görög válaszából, és azt is mondta, hogy megerősítené az Integritási Hatóság jogköreit, valamint a közbeszerzés jogi környezetét. Fontos demokratikus értéknek tartja a hatalom koncentrációjának csökkentését, és ennek intézményes garanciájának látja, hogy az Alaptörvény módosításával két ciklusban korlátozzák a miniszterelnök mandátumát.

Az uniós pénzek feltételei jogállamisági, korrupcióellenes és átláthatósági-elszámoltathatósági kérdéseket tettek fel. Ez a három feltételkör a magyar kormánynak is fontos. A konkrétumok között említette, hogy végig kell gondolni a közérdekű vagyonkezelő alapítványok szabályozását, az „integritási követelményeket” (ezzel a vagyonbevallási rendszerre is célozhatott, amelyet uniós források gyakran emlegettek a hátralévő hiányosságok között), az Integritás Hatóság garanciáinak megerősítését, valamint a közbeszerzési szabályok módosítását.

A melegeket pedofilokkal összemosó törvény jogszerű korrekcióra lesz szükség szerinte az Európai Unió Bíróságának ítélete után, mivel Magyarország az Európai Unió tagja, és kötelező érvényű döntést hozott a bíróság.

Görög Márta miniszteri kinevezését a Tisza Párt 8 képviselője támogatta, a Fidesz 2 képviselője nemmel szavazott, Apáti István, a Mi Hazánk képviselője pedig tartózkodott.

Csere a miniszteri kinevezés előtt

„A magyar jogász szakma koronázatlan királynőjét, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját, Dr. Görög Mártát kértem fel igazságügyi miniszternek” – így mutatta be Magyar Péter múlt pénteken Görög Mártát, miután a sógora, Melléthei-Barna Márton, a korábbi igazságügyiminiszter-jelölt egy nappal korábban visszalépett a pozíciótól. Melléthei-Barna azzal indokolta a döntését, hogy nem szeretné, hogy a legkisebb árnyék is vetüljön a rendszerváltásra a miniszterelnökkel fennálló rokoni, baráti kapcsolata miatt.

Görög Márta a Magyar Jogász Egylet Elnökségének, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának tagja. Magyar szerint miniszterként az ő feladata lesz a jogalkotás szakmai minőségének helyreállítása, a törvényalkotás átláthatóságának és annak a biztosítása, hogy a jogszabályok elfogadását érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés előzze meg. „A következő időszak egyik legfontosabb célja annak biztosítása, hogy a független ellenőrző intézmények és hatóságok szakmai alapon, politikai befolyástól mentesen működjenek” – írta Magyar.

A miniszterjelöltek kinevezés előtti bizottsági meghallgatása hétfőn reggel 8 órakor kezdődött. A szakbizottságok véleményezése után a köztársasági elnök kedd délután 13 órakor nevezi ki az új kormány minisztereit a Sándor-palotában, és aztán az Országgyűlés kedd délután 16 órakor kezdődő plenáris ülésén teszik le az esküjüket. A hétfői bizottsági meghallgatásokról itt írtunk bővebben.