Kétmilliós fizetést kapnának, mégsem akarják áruba bocsátani függetlenségüket a bírók

Kedden rendkívüli ülést tart az Országos Bírói Tanács (OBT), ahol bizalmi szavazást is tarthatnak Szabó Péter elnökkel szemben. Az ok: a bírók egy része zsarolást, politikai nyomásgyakorlást emleget és a függetlenségét félti a kormány tervezett újabb igazságügyi reformja miatt. Az ügyben felmerült problémákat kérdések és válaszok formájában járjuk körül.

Mi történt?

A bírói önigazgatás csúcsszerve, a bíróságok szakmai felügyeletét végző Országos Bírói Tanács november 20-án elfogadta az Igazságügyi Minisztérium (IM) nagy ellenkezést kiváltó javaslatát, ami több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírók és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, feltéve, ha a bírói vezetők cserébe belemennek bizonyos szervezeti átalakításokba. A megállapodás a Tuzson Bence által vezetett Igazságügyi Minisztérium, valamint az igazságügyi szervezetrendszer három szereplője, az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria és az Országos Bírói Tanács között jött létre.

Hogy szavazták ezt meg?

Beszédes, hogy maga az OBT is megosztott volt a kérdésben: a 15 fős testület 14 választott tagja közül ugyanannyian ellenezték, mint ahányan támogatták a megállapodást, utóbbi táborba tartozott az OBT elnöke is. Így végül Varga Zs. András, a Kúria elnökének szava döntött, aki hivatalból tagja az OBT-nek. Nem meglepő, hogy a Kúria elnöke támogatta a kormány ajánlatát, hiszen maga is aláírta a négyoldalú megállapodást. Korábbról tudható: az ítélkezési tapasztalattal nem rendelkező Varga Zs. András a Fidesznek köszönheti, hogy egyáltalán kúriai elnök lehetett.

Milyen változtatásokat akar a kormány?

A kormány reformjavaslataiban többek között az szerepel, hogy a tapasztalatuk és munkájuk alapján alkalmasnak talált bírók kérésükre 70 éves korukig is fenntarthatnák a jogviszonyukat, egyúttal 35 évre emelnék az alsó korhatárt a bírók kinevezésénél. A kormány elképzelései szerint könnyebben pályázhatnának külsősök, mert a kinevezéseknél hangsúlyosabban vennék figyelembe a más jogi területen szerzett tapasztalatot. A tárgyalásokon lehetővé tennék az online jelenlétet. Polgári ügyekben csak akkor lenne szükség az ítélet részletes indoklására, ha a pereskedő felek várhatóan fellebbeznek. A járásbírók a jövőben „mozgóbírók” lennének, akik kirendelés helyett a törvényszék teljes illetékességi területén dolgoznának.

Kik tiltakoznak a megállapodás ellen?

A bírók és igazságügyi dolgozók érdekképviseletével foglalkozó civil szervezet, a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) már az elfogadás napján élesen bírálta az alkut, mert az szerintük veszélyezteti a bírói függetlenséget. „A bírói szervezetnek nem kell nyújtania és nem is nyújthat a béremelésért cserébe »ellenszolgáltatást«, mert még ha ez egy megállapodás aláírásában is nyilvánul csak meg, az a harmadik hatalmi ág függetlenségét sértené. A szervezeti átalakítással kapcsolatos kormányzati tervek támogatása nem lehet a kormányzat által is elismerten szükséges béremelés ára! Működőképes igazságszolgáltatáshoz versenyképes bérek, a bírói függetlenséghez méltó bírói illetmény szükségesek, ezeket nem lehet feltételekhez kötve biztosítani” – írták közleményükben. Honlapjukon több mint száz tiltakozó nyilatkozatot tettek közzé: ezekben bírók, fogalmazók és bírósági titkárok írták meg névvel és titulussal, hogy miért ellenzik a megállapodást.

A felháborodást csak fokozta az a Hvg.hu-hoz kiszivárgott belső beszélgetés, amiben Szabó Péter OBT-elnök elmondta: nem volt lehetőségük beleszólni a kormánnyal létrejött megállapodásba, és ha nem engednek a minisztériumnak, nem lett volna fizetésemelés. A bírói függetlenséggel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: lehet ugyan miatta kényeskedni, de a megállapodást el kellett fogadni.

A helyzet komolyságát mutatja, hogy az OBT és a kormány megállapodása miatt lemondott bírói tisztségéről Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának tanácselnöke és a Res Iudicata Egyesület elnökségi tagja, aki több mint húsz éve volt a pályán. Ő vitte a korrupciós bűncselekménnyel vádolt volt fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György perét is. „Két bíró gyermekeként semmi nem tett büszkébbé, mint amikor 28 éve beléphettem a bírósági szervezetbe. Mindig hittel, meggyőződéssel ítélkeztem. Sajnos az az igazságszolgáltatás, melynek igyekeztem elkötelezett képviselője lenni, mára megszűnt létezni. Más választásom nem lévén, a mai napon a bírói tisztségről lemondtam” – írta a Facebookon.

A kritikusok között van az OBT előző elnöke, Matusik Tamás is, aki hat év után idén januárban adta át a testület vezetését Szabó Péternek. Az X-en közzétett posztjában arról írt, hogy a megállapodás aláírásával az OBT feladta függetlenségét: „Az Országos Bírói Tanács feladta függetlenségét, amikor meghajolt az igazságügyi miniszter nyomása előtt, és úgy döntött, hogy titkos gyorsított tárgyalások után aláír egy olyan megállapodást, amely a bírói béremelést veszélyes bírósági reformokhoz köti.”

Miért tiltakoznak a bírók, ha közben fizetésemelést kapnak?

Egyrészt azzal érvelnek, hogy a fizetésemelés amúgy is járna nekik mindenféle alku nélkül, hiszen a bírói függetlenség egyik alapja, hogy a bírókat rendesen megfizessék, például azért, hogy ne lehessen őket megvesztegetni. Ezt az OBT is szóvá tette korábban. „A jelenlegi bírói és igazságszolgáltatási alkalmazotti bérek nem igazodnak a végzett munkával együtt járó felelősséghez, sőt, bizonyos esetekben a megfelelő színvonalú megélhetéshez sem elegendőek. Ez a körülmény a bírói függetlenség megsértésének veszélyét hordozza magában” – írták júliusi közleményükben.

Ráadásul a bírók legutóbb 2022-ben kaptak fizetésemelést, csak hát azóta volt egy jelentős infláció, ami gyakorlatilag el is vitte ezt. A Budapest Környéki Törvényszéken dolgozó dr. Oláh Gasztonnak például annyira elege lett a bírók alulfizetettségéből, hogy a nyáron panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnak. „Elég volt. Soha nem lehetett és nem is lehet költségvetési kérdés a hatalmi ágak méltó javadalmazása. Ahogy ez a másik két hatalmi ág, az Országgyűlés és a kormány esetében soha nem is volt az. Aki azt állítja, hogy egy nagyságrendileg 40 ezer milliárd forint főösszegű magyar költségvetésben éppen a legalapvetőbb demokratikus intézmény megfelelő működésére nincs pénz, az térjen magához” – mondta a 24.hu-nak.

Milyen következményei lettek eddig a fizetésemelés elmaradásának?

Szabó Sándor, a Magyar Bírói Egyesület főtitkára azt nyilatkozta februárban, hogy a magyar bírói kezdőfizetés a legalacsonyabb az egész Európai Unióban, emiatt sokan hagyják ott a pályát. Vannak, akik inkább elmentek a büntetés-végrehajtásba dolgozni. A bíróhiánynak olyan kézzelfogható jelei lehetnek, mint hogy az egyszerűbb perek is elhúzódhatnak, többet kell várni egy-egy jegyzőkönyvre vagy az ítéletek írásba foglalására. Nem véletlen, hogy az Országos Bírói Tanács, az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria és a Magyar Bírói Egyesület 35 százalékos visszamenőleges béremelést javasolt az idei év elejétől, illetve azt, hogy 2025 márciusától a bírói illetményalap a nettó átlagkereset 150 százaléka legyen.

De nemcsak a bírók fizetéséről van szó, hanem az igazságügyi alkalmazottak, tehát a bírósági fogalmazók és a bírósági titkárok, bírósági tisztviselők, írnokok, technikusok stb. bérezéséről is, akik jóval rosszabbul keresnek a bíróknál. Ők rendkívül fontos munkát végeznek, nélkülük megbénulna a szervezet. Az elmúlt években az alacsony bérek miatt már rengetegen hagyták ott a területet, ami lassan az igazságszolgáltatás működőképességét veszélyezteti. Ehhez képest a nemrég beterjesztett jövő évi költségvetésben nem is szerepel a bírók és az igazságügyi dolgozók béremelése.

Mennyit keres most egy bíró, és mennyit kapna a megállapodás értelmében?

Most egy járásbíró kezdő bruttó bére 820 ezer forint, a kúriai bírák viszont 2-3,2 milliót keresnek. Lehet azt mondani, hogy sokan ennek a bruttó 820 ezer forintnak is örülnének, de ahogy a Magyar Helsinki Bizottság is rámutatott állásfoglalásában: azt is érdemes fejben tartani, hogy a jelenlegi szabályok szerint az érettségi után minimum 12 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy valaki bíró lehessen. Ha azt szeretnénk, hogy a legjobb, legtehetségesebb jogászok menjenek el bírónak, akkor a bírói fizetéseknek is versenyképesnek kell lenniük az átlagos ügyvédi jövedelmekkel.

A kormány és az OBT mostani megállapodása szerint elvileg 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnának béremelést a bírók. Az átlagos jövedelmük így 48 százalékkal, havi bruttó 2 millió 250 ezer forintra nőne 2027-re. A Bírósági Dolgozók Szakszervezetének (BDSZ) elnöke, Osvald Csilla viszont korábban arról beszélt, hogy a 7600 fős igazságügyi alkalmazotti kar 60 százalékának a nettó fizetése közben nem haladja meg a 290 ezer forintot. Az ő fizetésemelésük úgy nézne ki, hogy a bírósági titkárok és fogalmazók fizetését 82 százalékkal, 1 millió 125 ezer forintra emelnék. Más bírósági tisztviselők esetében pedig 100 százalékos lenne a növekedés, az átlagbér elérné a bruttó 850 ezer forintot.

Mi a probléma egy bruttó 2 millió forintos bírói fizetéssel vagy egy 82 százalékos béremeléssel az igazságügyi dolgozóknál?

Papíron talán jól néz ki a bírók 48 százalékos és az igazságügyi dolgozók 82, illetve 100 százalékos béremelése, de ha hozzávesszük, hogy ezt három év alatt kapják meg, és közben is lesz még infláció, illetve hogy 2022 óta egy forinttal sem nőtt a fizetésük, akkor már nem annyira fényes a kép. Főleg, hogy az OBT, az OBH, a Kúria és a Magyar Bírói Egyesület közös javaslata jóval magasabb fizetésemelésről szólt. Arról nem beszélve, hogy vajon mennyire lesz csábító a 2027-ig ígért 48 százalékos béremelés, ha közben az átvezényelt bíróknak órákat kell utazniuk a munkahelyükre, vagy másik városba kell költözniük? Az OBT tehát egy olyan alkuba ment bele, ami nem is annyira előnyös a bíróknak és az igazságügyi alkalmazottaknak.

Miért mondják azt, hogy a megállapodás veszélyezteti az igazságszolgáltatás működését?

Mert már önmagában az kikezdi a függetlenségüket, hogy csak abban az esetben kapják meg a régóta várt fizetésemelést, ha belemennek a kormány által tervezett reformokba. A tiltakozó bírók azzal érvelnek, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosító bérrendezés nem lehet alku tárgya, nem köthető semmilyen feltételhez. Nem is olyan régen még az OBT is úgy gondolta, legalábbis egyik közleményükben amellett kardoskodtak, hogy olyan bérrendszert kellene kialakítani, ami a törvényhozó és a végrehajtó hatalom akaratától függetlenül garantálja a felelősségi szintnek megfelelő bírói béreket.

Szintén politikai nyomásgyakorlásra utal, hogy a megállapodás titokban és rohamtempóban készült. A HVG információi szerint az OBT-tagok és a Magyar Bírói Egyesület is csupán két nappal a november 20-ra összehívott ülés előtt kapták meg a végleges tervezetet. Az is aggodalomra adhat okot, hogy a megállapodás semmiben nem akadályozza meg a kormányt, hogy aztán olyan jogszabállyal álljon elő, amilyennel akar. Ezt gyakorlatilag Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke is elismerte a 24.hu-nak, amikor arról kérdezték, milyen jogi ereje van a megállapodásnak. Sőt, a kiszivárgott információk szerint maga az OBT-elnöke is arról beszélt a már említett belsős megbeszélésen, hogy a reformokhoz és a fizetésemeléshez szükséges jogszabályok olyan gyorsan át fognak menni a rendszeren, hogy azok véleményezésére már nem lesz idő, és beleszólásuk sem lesz.

Ettől még lehetnének jók vagy hasznosak a kormány ötletei a bíróságok működésének megreformálására.

A jelek szerint nem erről van szó. A Partizán műsorában Matusik Tamás volt OBT-elnök azt mondta a tervezett átalakításokról, hogy ezek még ötletként sem merültek fel az OBT korábbi ülésein. Sőt, ezek között van olyan intézkedés, aminek az ellenkezőjét szorgalmazták, ilyen például a bírói kinevezés feltételeinek módosítása. Matusik szerint ez is azt mutatja, hogy egyedül a kormány érdekeit szolgálja a megkötött megállapodás. Tudomása szerint az OBT igennel szavazó tagjai sem azért támogatták az alkut, mert a kormány javaslatai annyira jók lennének, hanem inkább az igazságszolgáltatás működőképességét féltik az alacsony bérek és a magas fluktuáció miatt.

De nézzünk egy másik konkrét reformjavaslatot. Jelenleg egy járásbírósági bírónak vagy Budapesten egy kerületi bírónak azon a bíróságon kell csak ítélkeznie, ahová kinevezték. Bizonyos feltételek mellett kirendelhetik őket másik bíróságra, de ehhez hozzá kell járulniuk, és legfeljebb egy évig tarthat a kirendelés. A kormány javaslata szerint a járásbírót ezután oda lehetne áthelyezni a vármegyén belül, ahol éppen a legtöbb munka van.

Mi ezzel a baj?

Matusik Tamás a Partizánban úgy fogalmazott: az intézkedés „dermesztő hatást” válthat ki a bírók körében, mert ott lebeghet a fejük felett, hogy bármikor áthelyezhetik őket egy másik bíróságra, ha rossz döntéseket hoznak. Még konkrét nyomásgyakorlásra vagy zsarolásra sem lenne szükség ahhoz, hogy megfeleljenek az elvárásoknak. „Nem kell minden egyes bíróval szemben megtorló intézkedést tenni ahhoz, hogy a teljes bírói kar utána egy rezignált állapotban kerüljön” – mondta a volt OBT-elnök.

De nem pont az Országos Bírói Tanács hadakozott évekig a kormánnyal a bírói függetlenség védelmében?

De! Ezért is meglepő, hogy most belementek az alkuba a kormánnyal. Az OBT korábban többször került konfliktusba az igazságszolgáltatás függetlensége miatt az Országos Bírói Hivatallal (OBH), amit azért hozott létre a kormány 2011-ben, hogy növelje befolyását az igazságszolgáltatásban. Az OBH-t kezdetben Handó Tünde, Szájer József korábbi fideszes EP-képviselő felesége vezette.

Az elmúlt másfél évben pedig azért került a figyelem középpontjába az OBT, mert részben a testület jogköreinek megnyirbálása miatt függesztették fel a Magyarországnak járó uniós forrásokat. A befagyasztott pénzekhez való hozzáférés egyik feltétele az OBT szerepének és hatásköreinek megerősítése volt. A kormány tavaly januárban nyújtotta be az igazságügyi reformcsomag tervezetét, amivel eleinte sem az érintett OBT, sem pedig maga az Európai Bizottság sem volt elégedett. Az OBT többek között azt kérte, hogy szigorítsanak az összeférhetetlenségi szabályokon, valamint teljeskörűen véleményezhessék a bírói kinevezések esetén a jelöltek alkalmasságát. Az igazságügyi csomagot végül tavaly májusban szavazta meg az Országgyűlés, ami már az EU-t is meggyőzte arról, hogy a kormány kellő mértékben orvosolta az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságait. Ugyanakkor jelezték, ismét zárolás jöhet, ha visszalépést látnak ezen a területen. Ez magyarázhatja, hogy miért volt annyira fontos a kormánynak most az OBT támogatása.

Ebben az időszakban a már többször idézett Matusik Tamás vezette az OBT-t, ő azonban az idei évvel távozott a testület éléről, Szabó Péter, a Győri Ítélőtábla bírája lett az utódja. Ezzel párhuzamosan választották meg az új tagokat is. Az OBT alakulóülésén tartott leköszönő beszédében Matusik azt mondta: csak akkor működhet a jogállam, ha az OBT független tud maradni. Azt kívánta bíró társainak, hogy ne féljenek. „Ne féljenek megtalálni a saját hangjukat a kívülről és belülről érkező külső nyomások közepette, ne féljenek a maguk útját járni. Ne féljenek felvállalni a nehéz, de a lelkiismeretük szerint helyes döntésüket, és ha így tesznek, akkor ne féljenek attól, ha ezért esetleg támadások érik önöket. Ne féljenek őszinte párbeszédet folytatni az igazságszolgáltatás szereplőivel és európai partnereikkel. Ne féljenek szakmai meggyőződésüket kommunikálni, ne féljenek a nyilvánosságtól.” Úgy látszik, hogy az OBT új tagjai eltérően ítélik meg a volt elnök figyelmeztetésében szereplő „kívülről és belülről érkező nyomásokat”. Ezért is izgalmas kérdés, hogy mi történik majd a keddre összehívott rendkívüli ülésen.

Mit mond eközben a kormány?

Nagyjából azt, hogy nincs itt semmi látnivaló, minden szép és jó. Tuzson Bence igazságügyi miniszter egy november 22-i videóban jelentette be, hogy megállapodás született a bírók és az igazságszolgáltatási alkalmazottak fizetésemeléséről, és „hatékonyabbá teszik az igazságszolgáltatás működését”. Arról is beszélt az igazságügyi miniszter, hogy az elmúlt egy évben az ország összes törvényszékét bejárta, találkozott a bírósági vezetőkkel és a helyi ügyvédi kamarákkal, ami szerinte hozzájárult a megállapodáshoz. Aki bírósághoz fordul Magyarországon, az joggal várja el, hogy ügyében gyors és kiszámítható döntés szülessen. „Természetesen a bírói függetlenség tiszteletben tartása mellett. Na ezt jelenti a hatékonyság növelése.”

A miniszter a várható reformokról azt mondta: olyan szervezeti változások várhatók, aminek következtében „egyenletesebbé válik a bíróságok terhelése”. Azt nem részletezte, hogy ezt bírók átirányításával kívánják elérni. Tuzson Bence eddig nem reagált a bírói kritikákra, legalábbis Facebook-oldalán nem találtuk ennek nyomát.