Törvényszéki bíró: Már egy szakmunkás is sokkal többet keres nálam

„Soha ekkora fluktuációra nem volt példa a bíróságokon a magyar jogrendszer történetében, a rendszert a működésképtelenség veszélye fenyegeti” – mondta a 24.hu-nak Szabó Sándor, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) főtitkára. Elmondása szerint egyre több bíró hagyja ott a pályát az alacsony bérek miatt, a vidéki bíróságokon megszokott jelenség, hogy egy új gyár érkeztével egész sorok állnak fel.

„Bármily meglepő, de már a fegyveres testületeknek is komoly az elszívó hatásuk, de a mi törvényszékünkről például jó páran elmentek a büntetés-végrehajtáshoz dolgozni (…) 2022-ben is messze elmaradtak a bírói bérek az európai átlagtól, de most már sereghajtók vagyunk az egész EU-ban: a magyar bírói kezdőfizetés (nettó 1400 euró) a középmezőny harmadát sem éri el” – mondta Szabó.

A beszámoló szerint egyre inkább feltűnő a bíróhiány: többet kell várni egy-egy jegyzőkönyvre, az ítéletek írásba foglalására, és az egyszerűbb perek is a korábbiaknál jóval tovább elhúzódhatnak.

Egy törvényszéken dolgozó, neve elhallgatását kérő bíró arról beszélt, hogy tizenhárom éve van a pályán, komoly ügyeket tárgyal, de már egy szakmunkás is sokkal többet keres nála. „Egy erkölcsileg és egzisztenciálisan is kiszolgáltatott bírói kar nem lesz képes ellátni az alkotmányos funkcióját, azaz nem jelenthet hatékony féket és ellensúlyt a kormánnyal és az Országgyűléssel szemben. (…)

Egy bírósági titkár kezdő fizetése nettó 316 ezer és 346 ezer forint között mozog. Neki kell felülvizsgálni a Schadl György-féle végrehajtók végrehajtásait, akik nem pár százezres, hanem százmilliós jövedelemmel bírnak – mennyire frusztráló lehet ez nekik, illetve mekkora a korrupciós kockázat lehetősége?!” – mondta.

Az alacsony fizetések egyik eredője, hogy a bírói illetményalapot a költségvetési törvényben határozzák meg, és ez 2022 óta változatlan, sem 2023-ban, sem 2024-ben nem emelték. Ez nemcsak a bírókat, hanem az összes bírósági dolgozót, de még az ügyészeket is sújtja, mert mindenkinek az illetményét ehhez az illetményalaphoz kötik.

Az Igazságügyi Minisztérium leginkább az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökére, Senyei Györgyre tolja a bérproblémák miatti felelősséget, a 24.hu-nak küldött válaszukban azt írták: „A témában sem az Igazságügyi Minisztériumnak, sem az igazságügyi miniszternek nincs hatásköre. A hatályos rendelkezések értelmében a bírósági dolgozók fizetését az Országgyűlés törvényben határozza meg, amit az Országos Bírósági Hivatal elnöke terjeszt elő a parlamentnek, ezt a bírói függetlenség fenntartása érdekében a kormány nem módosítja.”

Az OBH azt közölte, hogy a bérhelyzetről tavaly év eleje óta folynak egyeztetések a kormányzat és a bírósági érdekképviseleti szervek között. „Mivel a megtárgyalás alatt lévő javaslatok nem csupán a bírói illetményalapot módosítanák, hanem azzal egyidejűleg az illetményrendszer más elemeit is, így az elérni kívánt célok nem valósíthatók meg csupán a költségvetési törvény módosításával. (…) Az OBH elnöke a szervezet béremelési igényét bejelentette az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium felé” – írta a bírósági hivatal, amely szerint nem kérdéses, hogy átfogó illetményrendezés szükséges a bírósági szervezetnél.