Benyújtotta a 2025-ös költségvetési tervezetet Varga Mihály

Az orosz-ukrán háború okozta bizonytalanság és az amerikai elnökválasztás tétje „a költségvetés elfogadásának időpontjában is módosítást igényelt” Varga Mihály pénzügyminiszter szerint. Varga hétfőn benyújtotta a 2025-ös költségvetés tervezetét az Országgyűlésnek, amit a kormány békeköltségvetésnek nevez. A pénzügyminiszter kedvezőnek nevezte a kilátásokat, szerinte Donald Trump győzelme és az európai belpolitikában elindult változások után „jó esélyünk van arra, hogy a világ a béke irányába mozduljon el, ami a magyar gazdaságnak is lehetőségeket jelent”. A Magyar Nemzet összefoglalója szerint Varga összesen négy pontot sorolt fel:

• javulnak a gazdasági kilátások;
• javulnak a makrogazdasági mutatók, melyek lehetővé teszik, hogy a reálbérek újra növekedjenek, ennek jeleit láttuk az elmúlt 12 hónapban;
• érzékelhető a fogyasztás fellendülése;
• a nemzetközi hitelminősítők, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és a Nemzetközi Valutaalap is pozitívan látja a magyar gazdaság jövőjét.

Varga szerint az idei volt a védelem költségvetése, a jövő évi az új lehetőségek költségvetése lesz. A költségvetési hiányt 3,7 százalékra csökkentik (2024-ben 4,5 százaléka cél), míg a jövő évre 3,4 százalékos GDP-növekedést terveznek. Az optimizmust erősíti Varga szerint, hogy jövőre csökkennek az állam kamatkiadásai, a korábbi 4,8 százalékról 3,8 százalékra.

Varga a költségvetésről azt mondta:

• a honvédelmi kiadások (1753 milliárd forint) el fogják érni jövőre is a bruttó hazai termék 2 százalékát, azaz teljesítjük kötelezettségünket a NATO felé;
• a határvédelmi költségek már megközelítik a 800 milliárd forintot, jövőre további 40 milliárdot költenek erre a területre;
• 3754 milliárd forintot irányoznak elő a családok támogatására, ezzel a miniszter szerint a kormány megőrzi az EU legerősebb családtámogatási rendszerét;
• a rezsivédelem megmarad, ez jövőre 880 milliárdos költséget jelent;
• 655 milliárd forinttal 7200 milliárd forintra növelik a nyugdíjakra kifizetett költséget, a 13. havi nyugdíj kifizetését is garantálják; január elsejétől 3,7 százalékos inflációval megegyező emelést kapnak a nyugdíjasok;
• az oktatásra 3786 milliárd forintot költenek jövőre;
• egészségügyre 3712 milliárd forintot terveznek elkölteni, 330 milliárd forinttal többet, mint ami az idei előirányzat;
• kivezetik a légiforgalmi és a gyógyszergyártókra vonatkozó különadókat, a reklámadót további egy évvel felfüggesztik.

Az Országgyűlés alelnöke, Latorcai János azt nyilatkozta, harmincórás időkeretben tárgyalja az Országgyűlés a törvényjavaslatot november 28-án, 29-én és 30-án. A bizottsági tárgyalások, majd a törvényalkotási bizottság összegzése után a zárószavazás december 20-ára várható, rendkívüli ülés keretében. Várhatóan ez lesz az idei utolsó döntése a parlamentnek.

Hétfőn Nagy Márton is megszólalt, a nemzetgazdasági miniszter a Századvég Konjunktúrakutató Vidék konferenciáján azt mondta, fordulóponthoz érkezett a gazdaság, szeptemberben elértük a mélypontot.

2024 harmadik negyedévéről rettenetesen gyenge GDP-adatról számolt be a KSH: 0,7 százalékot esett a magyar gazdaság teljesítménye. A harmadik negyedévre vonatkozó első becsléstől senki nem várt sokat azok után, milyen gyatrán teljesített a hazai gazdaság az év első felében: az első negyedévben még egy szerény, 0,6 százalékos növekedést láthattunk negyedéves alapon, a másodikban viszont már éppenhogy, de mínuszba kerültünk. Így a mostani adatnál elsősorban az volt a kérdés, hogy egymás utáni két negyedéves csökkenéssel technikai recesszióba kerül a magyar gazdaság (ez azt jelenti, hogy két egymást követő negyedévben zsugorodik a teljesítmény), vagy ezt éppen sikerül megúszni. Nem sikerült.