A bírói függetlenségért és a jogállamiságért is küzdünk – megalakult az új Országos Bírói Tanács

Kedden reggel tartották az Országos Bírói Tanács alakuló ülését, amin a leköszönő elnök, Matusik Tamás azt üzente az új tagoknak, hogy ne féljenek. Tuzson Bence igazságügyi miniszter partnerséget ajánlott az új OBT-nek, ígéretet tett arra, hogy bizonyos kérdésekben kikérik majd a véleményüket. A keddi ülés végén megválasztják majd a testület új elnökét is.

Az Országos Bírói Tanács (OBT) a bírók önigazgatási szerveként korábban próbálta védeni a magyar bíróságok függetlenségét a kormánytöbbségtől, amely a politikai jelöltjeik csúcspozíciókba ültetésére kitalált jogszabályokkal, és a kezükbe adott igazgatási eszközökkel igyekezett növelni a befolyását az igazságszolgáltatásban – jelentős részben az Országos Bírósági Hivatalon (OBH) keresztül. A Tanács az elmúlt években sorozatos kormányzati támadások kereszttüzében állt, és a szervezet jogainak korlátozása miatt függesztették fel az uniós pénzek egy részét Magyarországnak. Az ezermilliárdos nagyságrendű EU-s pénz folyósításának egyik feltétele volt az Országos Bírói Tanács jogköreinek helyreállítása.

Matusik Tamás a leköszönő OBT elnök arról beszélt: bízik abban, hogy az ő erőfeszítéseik magukért beszélnek, azok tanulságul szolgálnak majd. Az új OBT tagoknak nem szeretett volna Churchillhez hasonlóan vért, verítéket és könnyeket ígérni, de az elmúlt hat év tapasztalatai alapján szerinte ha egy tag komolyan veszi a munkáját, akkor küzdelmes és áldozathozatallal teli időszak vár rá. Felidézte, hogy ők sokszor tapasztalták a „kollektív bölcsesség erejét”, majd egy szakmai vita után még jobb eredményt értek el. Matusik szerint a feladat nehéz, de mindenképpen nemes.

„Itt a bírói önigazgatásért, a bírói függetlenségért, az egész bírósági szervezetért és tágabb perspektívában pedig a jogállamiságért küzdünk”

– mondta. Szerinte csak akkor működhet a jogállam, ha az OBT független tud maradni. Azt kívánta bíró társainak, hogy ne féljenek. „Ne féljenek megtalálni a saját hangjukat a kívülről és belülről érkező külső nyomások közepette, ne féljenek a maguk útját járni. Ne féljenek felvállalni a nehéz, de a lelkiismeretük szerint helyes döntésüket, és ha így tesznek, akkor ne féljenek attól, ha ezért esetleg támadások érik önöket. Ne féljenek őszinte párbeszédet folytatni az igazságszolgáltatás szereplőivel és európai partnereikkel. Ne féljenek szakmai meggyőződésüket kommunikálni, ne féljenek a nyilvánosságtól” – mondta beszéde végén.

A miniszter partnerséget ajánlott

A Kúria elnöke, Varga Zs. András szerint mivel az OBT hatásköre kibővült, a felelősségük is megnőtt. Az új működési keretek szabályait szerinte nekik kell majd kialakítaniuk. Elmondta, hogy bíróként nem céljaik, hanem feladataik vannak. Ennek követésére figyelniük kell, mivel szerinte a helyzet nem kedvező sem a világon, sem Európában. Varga. Zs szerint Európában úgy beszélnek az igazságszolgáltatásról, hogy annak a frontvonalban kell harcolnia, de szerinte ez nem helyes. Szerinte munkájukat nem harcolva, hanem békésen és tisztességesen kell végezniük.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter szerint a bírósági igazgatás területén valami új indulhat el Magyarországon. Meggyőződése, hogy ez egy jó működés lesz, amire nagy szükség van, mert

szerinte nem jó, ha a bíróságok a politikai frontvonalban vannak.

Tuzson Bence partnerséget ajánlott az OBT-nek. Szerinte az a cél, hogy úgy valósuljon meg a jog és igazságszolgáltatás, hogy az emberek azt érezzék: megtalálják az igazságukat. Tuzson feladatának tekinti azt is, hogy a jogalkotói szándék a lehető legjobban tudjon megvalósulni a bíráskodás területén is. Segítséget kért, illetve megjegyezte, hogy ki fogja kérni a testület elnökének és tagjainak véleményét bizonyos kérdésekben.

Polt Péter legfőbb ügyész szerint kialakult egy olyan struktúra, ami valóban képes lehet ellátni feladatát. Polt megkérdezte a mesterséges intelligenciát, mit gondol a bírói önigazgatásáról, annak milyen jelentősége van a jogállamban: azt a választ kapta, hogy nagy a jelentősége a bírói függetlenség biztosítása és a külső befolyása elhárítása miatt. Az MI is hozzátette, hogy nagy körültekintéssel kell ezt a szerepkört kezelni, az elszámoltatás fontos, ahogy a jogkövetés. „Sokszor nem értek egyet a mesterséges intelligenciával, de ebben igaza van”. Legfőbb ügyészként partnerséget ígért az OBT-nek, és ezt fordítva s elvárja.

Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke elmondta, hogy a 2012-es reform óta bizonyos értelemben ez az első bírói tanács. Az ő tapasztalata szerint megállapítható, hogy az OBT-nek jelentős lesz a felelőssége és sok munkájuk lesz. Szerinte az igazságszolgáltatás minőségének fenntartása kötelessége mindannyiuknak. Hozzátette: ahol osztott hatáskörök vannak, ott hatásköri viták előfordulhatnak, de ezek végére csak olyan megoldások jöhetnek, amik a teljes igazságszolgáltatást megnyugtatják.

Kemény csaták

Az Országos Bírói Tanács (OBT) a magyar bírák önkormányzati szerve. Szakmai, felügyeleti jogkört gyakorol, és a hatalmi ágak szétválasztása értelmében független a kormánytól. Tizenöt tagjából tizennégy megválasztásába a hatalomnak nincs beleszólása, a tizenötödik tag a Kúria mindenkori elnöke.

A Tanács 14 új tagját január első napjaiban választották meg. A tizennégy tag közül hét bíró dolgozik járásbíróságon, hatan törvényszéken, egy bíró a Győri Ítélőtáblán. A tizenötödik tag a Kúria mindenkori elnöke, azaz Varga Zs. András. A szervezet hat év után leköszönő elnöke Matusik Tamás egy interjúban arról beszélt, hogy az új bírói tanács tagjainak megválasztásakor nem érzékelt „a kormány fellépései következtében fellépő dermesztő hatást”, és bízik abban is, hogy „egy olyan bíró sem indult a választáson, aki bármilyen politikai motiváció alapján tett így”. Matusik szerint az elmúlt hat évben éppen az volt az egyik legnagyobb értékük, hogy

hivatásrendi testületként képesek voltak arra, hogy csak szakmai szempontokat érvényesítsenek, akár tetszett ez a politikának, akár nem.

Az elmúlt években komoly konfliktus alakult ki a bíróságok szakmai felügyeletét végző Országos Bírói Tanács és a bíróságok igazgatására 2011-ben létrehozott Országos Bírói Hivatal (OBH) között, amelyet kezdetben Handó Tünde, Szájer József fideszes politikus felesége vezetett. Több komoly szakmai és politikai vita alakult ki, amely miatt veszélybe került a bírói függetlenség Magyarországon. Handó Tünde 2020-ban alkotmánybíró lett, helyét az OBH élén Senyei György vette át. A konfliktusok ezután sem szűntek meg.

2022 őszén a kormánymédia az OBT két tagjának lemondását követelte, miután Vasvári Csaba és Matusik Tamás David Pressman amerikai nagykövetnél járt. A találkozó nem volt titkos, az amerikai nagykövet egy posztban be is számolt róla. Az OBT akkor közleményben reagált, megvédték tagjaikat. Akkor azt írták, hogy „a Budapestre akkreditált nagykövetekkel a bírósági szervezetrendszer – demokráciákban teljesen szokásos módon – évtizedek óta kapcsolatban áll.” Felhívták a figyelmet arra, hogy 2018-ban Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) korábbi elnöke is találkozott az akkori amerikai nagykövettel.

Vasvári Csaba az Országos Bírói Tanács (OBT) találkozón résztvevő tagja később arról beszélt: az a „Rubicon átlépése”, hogy a közpénzből finanszírozott sajtó aktív bírák lemondását követeli. Azt OBT és a jelenleg Senyei György által vezetett Országos Bírósági Hivatal közti konfliktus az interjúban is előkerült. Vasvári arról beszélt, hogy ő felhívta Senyei figyelmét: „aki ebben a példátlan helyzetben néma marad, az cinkossá válik”. A Bírói Tanácsot végül egy harmadik szervezet támadta be az amerikai nagykövettel való találkozásuk miatt: Varga Zs. András, a Kúria elnöke többek közt azt kifogásolta, hogy az OBT tagjai a nagykövetség épületében találkoztak David Presman-nel, noha szerinte a hivatalos kapcsolatok helyszíne általában a fogadó állam intézményének székhelye.

Tavaly decemberben épp az Országos Bírói Tanács egyik ülésén feszült egymásnak az Országos Bírósági Hivatal vezetője, Senyei György és Varga. Zs. András, a Kúria elnöke. A személyeskedő adok-kapokban Varga. Zs azt mondta: Senyei „dühödt önkényeskedését nem lehet tovább tűrni, mert abba belerokkanunk”. Érkezett is a reakció: „A dühödt önkényeskedés az ön műfaja. Mindenki tudja, legalábbis sokan tudják/tudjuk, hogy egy vágyálma van: az igazságszolgáltatás leuralása. Aki ezzel ellentétes véleményt formál, azt ellenségként kezeli. Ezt látjuk, tudjuk több esetben is” – vágta válaszul Senyei Varga fejéhez. Az OBT elnöke annyival zárta le az ügyet, hogy „nagy érdeklődéssel hallgattuk az iménti hozzászólalásokat a tájékoztató kapcsán”.

A bírósági rendszer két NER-es csúcsvezetője Varga Zs. és Senyei egyébként már korábban is egymásnak feszültek.

Az EU-s pénzek felszabadításához kellett az OBT erősítése is

Az Országos Bírói Tanács az elmúlt hónapokban azért volt középpontban, mert az uniós pénzekhez való részleges hozzáférés egyik feltétele volt, hogy az OBT szerepét és hatásköreit megerősítsék mint „független igazságszolgáltatási felügyeleti jogkört viselő szervezetet”. A kormány tavaly januárban benyújtott igazságügyi reformcsomag tervezetével eleinte sem az érintett OBT, és a kiszivárgott információk alapján maga az Európai Bizottság sem volt elégedett.

A leginkább érintett Országos Bírói Tanács hat „kulcsfontosságú” észrevételt tett hozzá a kormány tavalyi januári tervezetéhez, de ezen felül is mintegy harminc paragrafushoz nyújtott be módosító indítványokat. Az igazságügyi önigazgatási szerv többek között azt kérte, hogy szigorítsanak az összeférhetetlenségi szabályokon, valamint teljeskörűen véleményezhessék a bírói kinevezések esetén a jelöltek alkalmasságát. Az igazságügyi csomagot végül májusban megszavazta az Országgyűlés, de az Európai Bizottság jogérvényesítésért felelős EU-biztosa, Didier Reynders már ekkor jelezte: megvárják a pénzek kifizetésével amíg egyes intézkedéseket végre is hajtanak az elfogadott csomagból.

Az egyik konkrét intézkedés, amit az Európai Bizottság elvárt a magyar kormánytól, hogy biztosítsák az Országos Bírói Tanács működéshez szükséges költségvetést. A magyar EU pénzekkel kapcsolatos vitát ezek gyakorlati alkalmazása előtt el sem kezdték. Az OBT igazságügyi reformmal kapcsolatos kritikája egyébként újabb konfliktushoz vezetett: Varga Zs. András, a Kúria elnöke bírálta, hogy az Európai Bizottság a Kúriával kapcsolatban „sajnálatosan, ellenőrzés nélkül átvette az OBT sértő és önkényes véleményét”.

Tavaly nyáron végül az akkor még igazságügyi miniszter Varga Judit levélben fordult az Európai Bizottsághoz: „Itt az ideje, hogy Brüsszel fizessen” – írta. Varga már júliusban úgy látta, hogy a csomag májusi elfogadása után „átültették a vállalásokat” a magyar igazságszolgáltatási rendszerbe, így „minden adott ahhoz, hogy a Bizottság elindítsa a Magyarországnak járó pénzek kifizetését”. A Bizottság végül decemberig kivárt, ekkor jött ki az utolsó olyan rendelet, ami feltétel volt: ez lehetővé teszi, hogy a magyar bírák mindenféle korlátozás nélkül az Európai Bírósághoz fordulhassanak előzetes döntéshozatalért.

Még a várt rendelet megjelenésének napján megjelent a Bizottság véleményezése, miszerint Magyarország orvosolta az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságait, amelyek miatt blokkolták a felzárkóztatási támogatások zömének kifizetését a költségvetésbe. Ezzel ezermilliárdokhoz nyitotta meg az utat az Európai Bizottság a kormánynak. Reynders uniós biztos másnap jelezte is: ismét zárolás jöhet, ha visszalépést látnak, és figyelik az Országos Bírói Tanács elnökválasztását is.