Kisebb bossfight alakult ki a NER két bírósági irányítója között

Egymásnak feszült a bírósági rendszer két NER-es csúcsvezetője, írja a 444. A nemrég hatályba lépett igazságügyi reform után vált puskaporossá a levegő Varga Zs. András, a Kúria elnöke és Senyei György, az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke között.

A lap felidézi, hogy korábban a bírók által választott önigazgatási csúcsszerv, az Országos Bírói Tanács (OBT) próbálta védeni a magyar bíróságok függetlenségét a kormánytöbbségtől, mely a politikai jelöltjeik csúcspozíciókba ültetésére kitalált jogszabályokkal, és a kezükbe adott igazgatási eszközökkel igyekezett növelni a befolyását az igazságszolgáltatásban.

Varga Zs. Andrást és Senyei Györgyöt azonban nem a bírák választották meg, hanem kormánypárti kétharmaddal nevezték ki őket. Az ítélkezési gyakorlattal szinte nem rendelkező, tárgyalótermi bíróként előtte sosem dolgozó Varga Zs. Andrást 2020-ban úgy ejtőernyőztette át a Fidesz az Alkotmánybíróságról a Kúria élére, hogy ehhez még az Alaptörvényt is módosították kétharmaddal. Senyei György egy évvel korábban került a bírósági igazgatási csúcsszerv OBH élére, azután, hogy a konfliktusokban tekintélyét vesztő Handó Tündét hivatali ideje lejárta előtt az Alkotmánybíróságra menekítették. Senyei egyébként rendelkezik komolyabb bírói múlttal.

Idén februárban aztán a Völner–Schadl-ügy nyomozati anyagai alapján a Telex írt arról a lehallgatott telefonbeszélgetésről, melyben Senyei Schadl Györgynek Varga Zs. Andrást kritizálta. „Most egy Telex-cikknek miért kell a Kúria elnökének odabaszni?” – mondta akkor Senyei, Schadl pedig hozzátette: Ne bassza már meg a jó ég, hogy egy Telex-cikkre reagáljon a Kúria elnöke! (Az érintett Telex-cikkben egyébként Varga Zs. sajátos személyzeti politikájáról írtunk.)

Júniusban aztán hatályba lépett az Európai Unió kérésére elfogadott igazságügyi reformcsomag. Megerősödött az Országos Bírói Tanács (tehát az a szervezet, ahol a bírák maguknak választanak vezetőket, és nem a politika rak a fejük fölé valakiket), és Varga Zs. András nem választható újra a Kúria elnökének.

Június elején aztán tanácskozást tartottak a bíróságok büntetőkollégiumainak vezetői. Varga Zs. ott egyebek mellett arról beszélt, hogy ellenzi a reformokat, aztán rátért Senyeire. Arra utalt Varga Zs., hogy Senyei szabálytalanságokkal, önkényes döntésekkel igyekszik ártani a Kúriának és más bíróságoknak. Arra is kitért, hogy az OBH elnöke a jelek szerint bosszút akar állni a Kúrián és a Kúriához lojális bíróságokon, amiért kiderült, hogy beszélt Schadllal.

Senyei a tanácskozáson reagált Varga Zs.-re, és lényegében azt mondta, hogy a Kúriának nem az OBH árt, hanem az, hogy Varga Zs. kezdő bírókkal tölti fel. Ezzel például Hajas Barnabásra utalhatott, aki korábban államtitkár volt, és Varga Zs. két éve tulajdonképpen rá szabva írt ki egy kúriai bírói pályázatot.

Pár nappal a tanácskozás után az Országos Bírói Tanács ülésén ismét egymásnak feszültek. Varga Zs. kifogásolta, hogy az OBH aránytalan forráselvonással sújtaná a Kúriát. Senyei erre a Kúria közpénzköltési gyakorlatára tett utalásokat. Például arra, hogy főtanácsadóknak nagyon magas juttatásokat adnak, és azt is megjegyezte, hogy 2021 óta a Kúria 6 új Škoda Superbet vásárolt, többet, mint az összes bíróság összesen. Varga Zs. a kocsibeszerzést azzal indokolta, hogy a törvény szerint hat kúriai vezetőnek jár autó, és a korábbi 5-6 éves járműveket cserélték le.

A 444 megkeresésére a Kúria lényegében csak annyit válaszolt, hogy nincs tudomásuk arról, hogy az érintett mondatok elhangoztak volna, a Senyei-féle OBH pedig azt írta, hogy „a Kúria elnökének tulajdonított kijelentések minden ténybeli és jogi alapot nélkülöznek”, ami jelentheti azt, hogy ilyeneket Varga Zs. András nem mondott, de azt is, hogy a kijelentései alaptalanok.