Legfeljebb 290 ezer forintot keres az igazságügyi dolgozók hatvan százaléka

Teljes mértékben jogosak az igazságügyi dolgozók béremelési igényei, amiket rendezni kell, ehhez pedig reméljük a jogalkotó megértő közreműködését – mondta Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Bírósági Dolgozók Szakszervezetének (BDSZ) pénteki küldöttgyűlésén.

Az OBH elnöke nemrég azt nyilatkozta, hiperakut az igazságszolgáltatás helyzete, az igazságügyi alkalmazotti elvándorlás pedig egy új szintre jutott el, ami „komoly feszültséget jelent.” Ekkor azt is elmondta, szerinte a kormány nem vezette meg őt azzal, hogy a bírók és bírósági dolgozók már harmadik éve nem kaptak fizetésemelést, mindössze figyelemmel voltak a költségvetés helyzetére.

Senyei a pénteki küldöttgyűlésen azt mondta, a havi bérek összege jogalkotási kérdés, de az OBH a lehetőségei szerint biztosítja a béren felüli juttatásokat és ígéretet tett arra, hogy az idén is lesz év végi pluszjuttatás.

Ahogy Osvald Csilla, a BDSZ elnöke kiemelte,

a 7600 fős igazságügyi alkalmazotti kar 60 százalékának a nettó fizetése nem haladja meg a 290 ezer forintot, a bírósági dolgozók jövedelme 2022-től a súlyos inflációs időszakban egy forinttal sem emelkedett.

Miközben évek óta minden hatalmi ág fizetése emelkedik a központi költségvetésben, a bíróság költségvetése 2023-ban stagnált, 2024-ben pedig csökkent. A bérek alacsony volta olyan elvándorlást eredményezett, amit az új belépőkkel már nem tudunk pótolni – tette hozzá Osvald.

Emellett kijelentette, a szakszervezet támogatja azt a javaslatot, amelyet az Országos Bírói Tanács, az OBH, a Kúria és a Magyar Bírói Egyesület közösen alakított ki. Ennek része az idei év elejétől a bírói alapilletmény 35 százalékos emelése, illetve, hogy 2025 márciusától a bírói illetményalap a nettó átlagkereset 150 százaléka legyen. A BDSZ elnöke szerint a bérek emelése önmagában nem elégséges. Azt javasolta, vezessenek be egy igazságügyi alkalmazotti pótlékot: ez a bírói illetményalap 10 százalékát tenné ki, vagyis körülbelül havi 60 ezer forintot jelentene dolgozónként. Szerinte ezzel a gyorssegéllyel „meg tudnánk tartani a kollégákat.”

Az OBH elnöke szerint bár a bérkérdés a legégetőbb, kezelni kell az eltérő leterheltségből fakadó problémákat is. Az elhúzódó ügyek árnyalják a bírósági dolgozók társadalmi megítélését, ezért azon kell dolgozni, hogy kiküszöböljék azokat a hibákat, hiányosságokat, amelyek „a szervezet egésze szempontjából támadási felületet jelentenek” – mondta Senyei.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter ugyan nem vett részt a küldöttgyűlésen, levelében azt írta: a BDSZ megkerülhetetlen eleme az igazságügy szervezetének, munkájuk nélkül az igazságügy nem működhetne.

Júliusban egy magyar bíró panaszt nyújtott be a bírói fizetések miatt az Európai Bizottságnak. „Elég volt. Soha nem lehetett és nem is lehet költségvetési kérdés a hatalmi ágak méltó javadalmazása. Ahogy ez a másik két hatalmi ág, az Országgyűlés és a kormány esetében soha nem is volt az. Aki azt állítja, hogy egy nagyságrendileg 40 ezer milliárd forint főösszegű magyar költségvetésben éppen a legalapvetőbb demokratikus intézmény megfelelő működésére nincs pénz, az térjen magához” – fogalmazott dr. Oláh Gaszton, aki megunva a bírói alulfizetettséget az Európai Bizottsághoz fordult panaszával.

Azt már korábban is lehetett tudni, hogy egyre több bíró hagyja ott a pályát az alacsony bérek miatt. Egy névtelenül nyilatkozó törvényszéki bíró februárban arról beszélt, hogy szerinte már egy szakmunkás is sokkal többet keres nála. Az Igazságügyi Minisztérium a 24.hu megkeresésére azt közölte, hogy a bérrendezés ügyében sem az Igazságügyi Minisztériumnak, sem az igazságügyi miniszternek nincs hatásköre.