Az Orbán-kormány gyanús ügyeinek kivizsgálása, legális Pride, a notórius gyorshajtók durvább büntetése – ezek a Tisza minisztereinek ígéretei

Tizenhárom bizottság tartott meghallgatást hétfő reggel nyolc órától a Parlamentben, ahol a Tisza-kormány miniszterjelöltjeit hallgatták meg az egyes testületek. Összegyűjtöttük, mik voltak azok a témák és ügyek, amelyeket a leendő miniszterek a legfontosabb intézkedéseiknek tartanak.

Pósfai Gábor belügyminiszter-jelölt

(Pósfait a Nemzetbiztonsági és a Honvédelmi és Rendvédelmi Bizottságban is meghallgatták.)

• Kivizsgálják a Pegasus-ügyet és a politikailag motivált lehallgatásokat, ezek eredményeit nyilvánosságra hozzák.
• Kivizsgálják azt is, hogy valóban titkosszolgálati eszközöket vetettek-e be a Tisza Párt ellen, amivel az előző kormány komoly biztonsági kockázatnak tette volna ki az országot.
• És vizsgálni fogják a külföldi titkosszolgálatok elmúlt időszakbeli magyarországi tevékenységét is.
• Nem rendőrminiszter lenne, belügyminiszterként pedig nem kellene mindenhez értenie, elég, ha jó szakértőkkel veszi körbe magát, hogy megfelelő szakmai döntések szülessenek. Az újjászervezett belügyminisztériumban autonóm és professzionális működést valósítana meg.
• Helyreállítanák a szakszolgálatokba vetett bizalmat és annak pártpolitikától független működését. Ennek részeként a propagandaminisztériumként funkcionáló Miniszterelnöki Kabinetirodától a nemzetbiztonsági szervek (Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szolgálat) felügyelete visszakerülne a belügyminisztériumhoz.
• A szakszolgálatok politikamentes működésének egyik garanciájának tartanák, hogy erősítenék a nemzetbiztonsági bizottság kontrollját. Aki korábban nem kompromittálódott politikailag, és szakmailag jól dolgozott, annak ezután is helye lenne a nemzetbiztonságban.
• Új életpályamodellt, béremelést és az eszközpark modernizálását ígérik,de ehhez előbb látniuk kell a költségvetés állapotát.
• Lehetővé tennék, hogy legális keretek között meg lehessen tartani a Pride-ot, és hogy mindenki szabadon gyülekezhessen, aki betartja a hatályos törvényeket.

(A teljes bizottsági beszámolót itt olvashatja.)

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterjelölt

• Felülvizsgálják Paks II. szerződéseit és az egyéb túlárazott, kedvezőtlen megállapodásokat – köztük azokat, amelyeket titkosított az Orbán-kormány.
• A Tisza-kormány ezzel szemben nem tervez majd szerződéseket titkosítani, hacsak azok nemzetbiztonsági szempontból nem indokoltak.
• Csökkentenék a tűzifa áfáját és kiszélesítenék a kedvezményes tűzifát kapók körét.
• Egyelőre nem cél leválni az orosz olajról, inkább „opciókat” alakítanának ki és diverzifikálnák az energiaellátást.
• A különadókhoz és árstopokhoz egyelőre nem nyúlnának, később viszont ezeket is felülvizsgálnák.

(A teljes bizottsági beszámolót itt olvashatja.)

Orbán Anita külügyminiszter-jelölt

• Magyar Péter első, júniusi uniós csúcstalálkozóján egyeztetne Robert Fico szlovák miniszterelnökkel a Beneš-dekrétumok körüli szlovák lépésekről.
• Áttekintenék a Magyarországnak 16,2 milliárd euró védelmi kölcsönt kínáló uniós hitelkeretre, a SAFE-re beadott magyar tervet.
• Fegyvert és katonákat sem küldenének Ukrajnába. Ukrajna mint uniós tagjelölt ország „európai közeledésének is szigorúan érdemalapú folyamatnak” kell lennie.
• Az uniós menekültügyi csomagnál a menedékkérők átvétele és a pénzfizetés helyett a technikai segítségnyújtást választanák.
• Az orosz forrásból Ukrajnán át kőolajat hozó Barátság-vezeték ügyében „áttekintenék” a horvát alternatívát.
• A magyar kormány nem szállna be a 90 milliárd eurós ukrán hitelbe.

(A teljes bizottsági beszámolót itt olvashatja.)

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterjelölt

• Kivizsgálnák az előző kormány olyan rejtett aktáit, amelyekkel kapcsolatban felmerült a visszaélések és túlárazások gyanúja, köztük is elsősorban a Budapest–Belgrád vasútvonal és a Mohácsi híd szerződéseit és a megépítésük szükségességére vonatkozó anyagokat.
• Lezárnák a vasútrombolás korát, ennek részeként felülvizsgálná a vidéki vasútvonalak lezárását és jelentős járműbeszerzésekkel, járműgyártási programmal indítaná a ciklust: lecserélné az öreg BZ motorvonatokat, modernizálná a HÉV- és IC-kocsikat.
• Az elmúlt években viszont összesen 800 milliárd forintnyi uniós forrástól esett el az ország, amelyből számos járműcserét, felújítást meg lehetett volna oldani, és ha az európai pénzek meg is érkeznek, a szabályos elköltésük rendkívüli kihívás lesz a hamarosan lejáró határidők miatt: a járműbeszerzéseknél az előkészítetlen projektek esetében az első járművek négy év alatt megjöhetnek, de teljes flottákat ennyi idő alatt nem lehet beszerezni.
• Az elmúlt évtized erőltetett gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztése miatt elhanyagolták az országos közúthálózatot, emiatt mostantól több figyelmet fordítanának az alacsonyabb rendű utak javítására.
• A hazai halálos balesetek magas száma miatt javítanák a közlekedésbiztonságot: az egymillió főre jutó évi 52 halálos balesetet levinnék az uniós átlag szintjére, vagyis 45-re. Emellett erőteljesebben fellépnének a notórius gyorshajtók ellen, aminek egy megoldása lehet az Ausztriában bevezetett autóelkobzási gyakorlat. Egy olyan új szabályozást terveznek, ami megkülönbözteti a gyorshajtást a száguldozástól, és átgondolnák az utakon a sebességmérést, valamint felülvizsgálnák az elavult KRESZ-t.
• Szabályoznák a közterületi reklámokat, és különösen a történelmi belvárosokban csökkentenék a vizuális szennyezést.
• Későbbi terveik között szerepel egy országos közlekedésszervező cég megalapítása is.

(A teljes bizottsági beszámolót itt olvashatja.)

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterjelölt

• A Nobel-díjas Karikó Katalin részt venne a miniszter mellett felálló tanácsadó szakmai testület munkájában.
• Kiemelten foglalkoznának a betegek visszajelzéseivel, amelyeket a kórházak vezetőinek kötelező lesz szakmailag feldolgoznia.
• Ezzel összefüggésben egy független betegjogi rendszert alakítanának ki.
• A NEAK-ot átneveznék Országos Egészségbiztosítási Pénztárrá, és újraszerveznék az egészségügyi programokat.
• 2035-ig elérnék, hogy a születéskor várható élettartam 80 évre emelkedjen.
• Az államtitkári rendszerben lesz majd járó és fekvőbeteg, digitális egészségügyi, alapellátásért felelős és népegészségügyi államtitkárság is, valamint politikai, amelynek vezetője Svéd Tamás, a MOK főtitkára lesz.
• Regionális gyermekpszichiátriai centrumokat, országos iskolapszichológusi hálózatot alakítanának ki.
• Ösztöndíjprogramokat indítanának az egészségügyi hiányszakmában dolgozóknak.
• A szívhang-törvényt és minden olyan kérdést, ami az élet végével és élet elejével kapcsolatos, például az abortusz vagy az eutanázia ügyét széleskörű társadalmi egyeztetésre küldenék.

(A teljes bizottsági beszámolót itt olvashatja.)

Lannert Judit oktatási- és gyermekügyi miniszterjelölt

• Három elv határozná meg a Tisza oktatásirányítását: gyermekközpontúság, adatvezéreltség és partnerség.
• Új felsőoktatási törvényt dolgoznának ki, és a hallgatóknak lehetővé tennék, hogy részt vegyenek az Erasmus és a Horizont programban.
• Átvilágítanák a Klebelsberg Központ működését és a teljes közoktatást, eltörölnék a Nemzeti Pedagógus Kar kötelező jellegű tagságát. Rehabilitálnák a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárokat.
• Felülvizsgálnák a Kréta-rendszert, és egy egységesebb, hatékonyabb adatszolgáltatási rendszert vezetnének be. Átalakítanák a teljesítményértékelési rendszert is, helyette egy kompetencia-alapú struktúrát dolgoznának ki.
• Megfontolnák, hogy kivezetik a heti öt kötelező testnevelés órát, mivel az nem bizonyult hatásosnak, mivel csak nőtt a túlsúlyos gyerekek száma, és eleve túl nagy a diákok leterheltsége.
• És megfontolnák a tankötelezettség 18 évre emelését is, ennek részleteit még kidolgozzák.

(A teljes bizottsági beszámolót itt olvashatja.)

Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterjelölt

• Technológiai, anyagi és biztonsági szempontból átvilágítanák az Orbán-kormány döntéseit, szerződéseit és rendszereit (például a DÁP-ot), és újraindítanák az állami beszerzéseket.
• Rendeznék a magyar tudományos élet egyik legégetőbb problémáját, a kutatói fizetéseket.
• A ciklus végéig a GDP 2 százalékát szeretnék a kutatás-fejlesztés támogatására fordítani, úgy, hogy annak jelentős része ne csak a nagyvállalatoknak menjen, ahogyan korábban.
• A mesterséges intelligencia alkalmazását bevonnák az államigazgatásba, de csak szigorú korlátok között, az állami rendszereket pedig úgy korszerűsítenék, hogy ne csak az állampolgároknak legyen könnyebb használni azokat, de a közszolgáknak, rendőröknek, tanároknak is.

(A teljes bizottsági beszámolót itt olvashatja.)

Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterjelölt

• Helyreállítanák a NATO-szövetségesek bizalmát és a magyar katonák morálját.
• Az illetmények rendezése mellett több forrást költenének a katonai infrastruktúra fejlesztésére és védelmére, a védelmi ipart pedig a hazai vállalatokra támaszkodva erősítenék meg.
• Megvizsgálnák azokat a szerződéseket és beszerzéseket, amelyeket a minisztérium előző vezetése kötött, és feltárnák az újdörögdi kézigránátos balesetkörülményeit és felelőseit.
• A Tisza-kormányt a béke kormányának tartják: nem küldenének magyar katonát az orosz–ukrán háborúba, sem Csádba, és nem állítanák vissza a sorkatonaságot. A tervezett csádi misszió eddigi költéseit kivizsgálnák.
• A katonák jogállását törvényben rendeznék, hogy a jövőben ne lehessen politikai tisztogatás.
• A Mária Terézia laktanyát visszaneveznék Petőfi Sándor laktanyára.
• A leszerelni vágyó katonáktól kis türelmet kérnek, mivel „hamar érezhető változások” lesznek a seregben. Akiket az előző honvédelmi miniszter fiatalítás címszóval eltávolított, azok közül mindenkit visszavesznek, „aki a hazáját akarja szolgálni”.
• (A teljes bizottsági beszámolót itt olvashatja.)

Gajdos László élő környezetért felelős miniszterjelölt

• Elképzelése szerint a minisztériuma a többi tárca lelkiismerete lesz, mert minden területhez kapcsolódik valahogyan, ezért is választották a minisztérium elnevezéséhez David Attenborough sorozata, az Élő bolygó címét.
• Nem a szankcionálást, hanem elsődlegesen az edukációt alkalmaznák a környezetvédelmi kérdésekben.
• Következetesen érvényesítenék viszont a szennyező fizet elvet, az így befolyó pénzt pedig a környezetvédelmi problémákra költenék. Szigorú hatósági fellépést ígérnek, megteremtik Európa egyik legszigorúbb környezetvédelmi szankciórendszerét, drasztikusan megemelik a büntetési tételeket.
• A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés kezelése lenne a minisztérium egyik első feladata.
• Szeptembertől egy országos hatáskörű állatjóléti hatóság felállítását tervezik.
• Egységes rendszerbe foglalnák az állatmenhelyeket és egy központi menhelyet létesítenének, ahová egzotikus állatok és társállatok is bekerülhetnek.
• Kutya- és macska-ivartalanítási programokat is terveznek, és céljuk, hogy minél több kutyának legyen csipje, mert most a többségüket nem látja a rendszer.
• A környezetvédelmi döntéshozatalba bevonnák a civileket is.
• Véget vetnének az iparszerű erdőgazdálkodásnak, az állami erdészeteknél és a tíz hazai nemzeti parknál elsődlegesen az ökológiai szempontokat vennék figyelembe. A védett területeken felhagynának a fakitermeléssel, a tarvágásokat felfüggesztenék. természetvédelmi őrök számát megdupláznák, a fizetésüket megemelnék.
• (A teljes bizottsági beszámolót itt olvashatja.)

Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszterjelölt

• Nemcsak a szektorban dolgozóknak, hanem a teljes lakosság számára stratégiai kérdésként kezelnék a magyar mezőgazdaságot, mivel ezen múlik az ország élelmiszer-biztonsága – ezért is vonták össze a tárcában az élelmiszer-gazdasággal.
• A magyar agrárium jövőjének a magasabb hozzáadott értékű, nagyobb feldolgozottságú termékeket tartják.
• Elkerülnék a külföldi cégek tulajdonszerzését, segítenék viszont a fiatalok földszerzését.
• A földtörvényt társadalmi vitára bocsátanák, és a mezőgazdasággal összefüggő jogszabályalkotásba bevonnák a szakmát és a társadalmat.
• Mivel a gazdatársadalom elöregedett, az örökléstámogatás helyett az új szereplők, főleg a fiatalok belépését segítenék.
• A hazai búza- és kukoricatermesztésben felülvizsgálnák a volument, mivel kukoricatermesztésre az ország egyre nagyobb része nem alkalmas a klímaváltozás miatt, de nagyjából feleannyi termőterület is elég lesz annyi terményhez, amit az országon belül felhasználunk.
• Az ellátási láncokat rövidítenék, előtérbe helyeznék a farm-to-fork (a termelőtől közvetlenül az emberek asztaláig) koncepciót, és javítanák a magyar élelmiszerek arányát a boltokban
• (A teljes bizottsági beszámolót itt olvashatja.)

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt

(Tarrt hétfőn a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságában és a Magyarságpolitikai Bizottságban hallgatták meg, kedden a Művelődési a Társadalmi Részvétel Bizottságában folytatódik a meghallgatása.)

• A határon túliak helyzetében teljes újragondolást és autonómiát ígérnek, visszamenőleg is átvizsgálnák a határon túliaknak adott támogatásokat. Mivel a nemzetiségi támogatások elosztása a politikai lojalitás alapján történt, a finanszírozásokat utólag megvizsgálnák. Ennek részeként a Bethlen Gábor Alapot öt évre visszamenőleg vizsgálnák meg, mert az elmúlt években sokszor „nem létező egyesületek kaptak pénzt – vagy olyanok, akik a pályázat előtt jöttek létre”.
• Magyar Péter és Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök a közeljövőben találkozik egymással, a vezetők a kárpátaljaiak helyzetéről is egyeztetnek.
• Javítanák a párbeszédet, elhagynák a gyűlöletkeltő a megnyilvánulásokat.
• Pénteken jelentik be a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkár személyét.

(A teljes bizottsági beszámolót itt olvashatja.)