„Az elmúlt 16 vagy 20 esztendő számtalan olyan zsákutcába vitte az országot, amelyből más utat nem lehetett találni, csak azt, ha teljesen újratervezzük az utat, amin az ország járni kíván” – mondta Tarr Zoltán, a Tisza társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelöltje a parlamenti meghallgatásán a Magyarságpolitikai Bizottság meghallgatásán. Ennek a bizottságnak a tagja a Tisza részéről többek között a magyar zenekultúráért felelős kormánybiztosnak felkért Rost Andrea is.
A bizottságot a KDNP-s Nacsa Lőrinc fogja vezetni szerdától, a hétfői ülésen technikai okokból a fideszes Dr. Csibi Katalin elnökölt, alelnöke a Tisza szegedi jelöltje, Gajda Attila, illetve Kovács Áron. A bizottságban helyet kapott Lezsák Sándor lánya, Lezsák Anna is a Fidesz részéről. A bizottság 2014 óta kötelezően létrehozott bizottság, nemzetpolitikával foglalkozik és „ez a terület soha nem tartozott a pártpolitikai csatározások helyszínei közé” – mondta Csibi Katalin.
Tarr arról beszélt, a terület a szívéhez közel áll, „ez az a terület, amely mindannyiunkat határon innen és határon túl, sőt, a diaszpórában összeköt”. Tarr azt mondta, hogy újraépítik azt a kapcsolatot a határon túliakkal, amit a Fidesz „szándékosan és hidegvérrel tett tönkre”.
„A Fidesz alaposan ügyelt arra, hogy a nemzetpolitikára is kiterjessze” mérgező hatását, a legerősebb magyar export a gyűlölet lett Tarr szerint, a határon túliak közösségében ez fokozta a megosztottságot. A leendő miniszter úgy fogalmazott, a Fidesz kialakította azt a képet, hogy „aki fizet, az petyegtet”. Az előző kormány viszont ezzel elvette a fejlődés lehetőségét: álcivil szervezetek, politikai kegyeltek, furmányos üzleti megoldások, sorolta Tarr, szerinte miket vetett be a Fidesz a határon túl. Tarr szerint örömteli a határon túliak támogatása, az viszont nem, hogy ez csak a „hűbérúri rendszer” kiépítését segítette. Valódi képviselet, fórumok nem voltak, „egyértelmű arculcsapásai voltak ezek a határon túliaknak”.
Tarr felidézte, hogy tihanyi beszédében Orbán Viktor a magyarellenes George Simiont támogatta a romániai választás kampányidőszakában. Beszélt a felvidékiek helyzetéről, akiket szintén magára hagyott Orbán, Tarr szerint viszont a határon túli szervezetek vezetői így is támogatták őt.
Hogyan tovább?
Mit lehet tenni ennyi pusztítás után? – tette fel a kérdést Tarr. Szerinte a párbeszéd létrehozása és megerősítése az egyik ilyen, a másik az, hogy a Tisza azokkal dolgozik majd együtt, akiket a közösség megszavaz. Anyagi támogatáson keresztül nem akar politikai befolyást gyakorolni a Tisza, a választási csalásokat viszont kivizsgálják, mondta. A bűnöket meg kell nevezni és elhagyni azokat – tette hozzá Tarr. „Alaposan át fogjuk vizsgálni a kifizetéseket”, ha szükséges, jogi lépéseket tesznek.
Tarr az átvizsgálásokra azt mondta, hogy a következmény „nem büntetés, hanem következmény lesz” – mint mondta, ezt mondta nekik is Balog Zoltán református püspökként, amikor felemelték a hangjukat. Tarr azt ígérte, a határon túli kapcsolatok helyreállítása mellett lehetővé teszik, hogy a külföldre költözött magyarok hazaköltözhessenek. A leendő miniszter azt mondta, az átvétel és átvilágítás után teszik meg konkrét lépéseiket, illetve reméli, akkor számíthat majd a bizottsággal való párbeszédre is, mert a javaslatok, tanácsok mentén lehet előrehaladni.
A Fidesz részéről először Lezsák Anna reagált Tarr beszédére, azt mondta, az előző kormány is támogatta a határon túliakat, arról érdeklődött, mi a véleménye a kárpátaljai magyarokat érintő törvényekről, hogyan fogják támogatni a határon túli magyar iskolákat – főként a kárpátaljaiakat. „Kérem ne vitassák az előző kormány hatalmas segítségét és előrelépését az összmagyarság kérdésében” – tette hozzá.
A Fidesz szerint több a múlt, mint a jövő
Nacsa Lőrinc arról beszélt, „kicsit többet hallottunk a múltról, mint a jövőről”, azt kérdezte, milyen plusz fórumokat hozna létre a leendő miniszter a párbeszédre. Nacsa hiányolta, hogy Tarr nem tért ki a kárpátaljai helyzetre beszédében. Nacsa azt mondta, ők támogatták mindenben a kárpátaljaiakat – bár arra nem tért ki, hogy szintén a Fidesz-kormány szorította ki a kárpátaljaiak nagy részét a hazai menekültrendszerből.
Tarr Zoltán azt mondta, világos és egyértelmű válaszai vannak, de „attól tartok, hogy nem teljesen világos a helyzet súlyossága. Magyarország egészen elkeserítő állapotban van”. Tarr hozzátette: a tatárjárás nem okozott akkora pusztítást, mint az előző 16-20 év. Félelemben, gyűlöletben, uszításban éltünk – mondta Tarr. A leendő miniszter szerint egy rendszerváltásban vagyunk, ki kell mondani, hogy alapvetően rossz dolgok történtek. Még akkor is, ha sok jószándék és jó kezdeményezés volt, ezért is említette beszédében a korábbi rendszer által adott támogatásokat. Tarr szerint a támogatások
„Nem jószándékú támogatások voltak, ezekért súlyos árat kellett fizetni”
Tarr szerint nyilvánvaló, hogy sok jó dolog történt, de rossz keretben. Azt vonják kétségbe, hogy hogyan hoztak ideológiai nyomást magával az MCC-n keresztül folyt támogatások, „ezen nem fogok csak úgy lazán túllépni”. Tarr azt mondta, az egyik párt megsemmisült, a magyarok kimondták, hogy ami 16 évig történt, nem folytatható. Ebből kell nekik új rendszert építeniük.
„Azt mondták, ha jön a Tisza, megjelenik az ördög. Semmi nem igaz ebből” – mondta a fideszeseknek címezve. Tarr szerint sem az egyházi, sem más fenntartású intézményeknek nincs mitől félnie, az egyeztetési fórumok megmaradnak, még ha ezek a fórumok ki is üresedtek. „A helyzet annyira súlyos, hogy egészen megdöbbent, hogy ezt nem látják”. A leendő miniszter szerint a Fidesz nem tudta a szolidaritás legkisebb jelét sem mutatni a kárpátaljai kisebbség felé, egyszer sem járt Kárpátalján a miniszterelnök vagy egy miniszter sem a háború kitörése óta. Felháborítónak tartja, hogy nem sikerült ezt rendeznie a Fidesznek. Magyar Péter és Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök a közeljövőben fog találkozni, erről is beszélnek, mondta Tarr.
Gajda Attila tiszás alelnök azt mondta, hogy a határon túliak egyik félelme, hogy szerzett jogaikat elveszítik. Másik, hogy hogyan történik meg a megújulás majd. Gajda kiemelte, sok jó fejlesztést biztosított az előző kormány is, de ezt bevetítette a politikai haszonszerzés és a korrupció árnyéka: Gajda azt kérdezte, a köztestületeket, amik eddig működtek, meg fogja-e tartani. Csibi Krisztina fideszes elnök ehhez hozzátette, ő is aggódva kérdezi, hogy a vonatkozó testületeket, korábbi kapcsolatépítő programokat továbbra is megtartják-e, felújítják-e.
Tarr azt mondta, a Fidesz tudatosan tette tönkre a határon túliak helyzetét, az ő szándékuk, hogy felszabadítsák a közösségeket és autonóm mozgásteret adjanak. Tarr azt ígérte, megtartják a határon túliak támogatását, hiába mondott mást a Fidesz. A megszerzett jogokat nem akarják elvenni, ha megfelel a jogszabályoknak, de alapvetően arra épít, hogy jogelvétel ne történjen. A leendő miniszter szerint logikus, hogy azokkal fognak beszélni, akiket megválasztottak, az egyeztetés viszont széleskörű, szakmák, önkormányzatok, egyesületek között. Nagyszerű ösztöndíjprogramokról beszélt Tarr, ezeket feltétlenül megtartanák, sőt, fejlesztenék.
Fidesz-hatás határon innen és túl
Kovács Áron tiszás alelnök kérdezett először Tarrtól, mint mondta, ő vajdaságiként született, és az érdekli, hogyan alakítaná át a határon túliak finanszírozását. Kovács a sajtó kedvéért azt kérdezte: az eddigi külhoni sajtó felülvizsgálatát fontosnak tartja-e. Ezek a médiumok gyakran hangoztatták a Fidesz kommunikációját. Kalázdi-Kerekes Kinga a Tiszától pedig arra tért ki, hogy fogja megszólítani Tarr minisztériuma a másod- és harmadgenerációs magyarokat.
A tiszás képviselők kérdeztek a Nyugaton élő magyarok helyzetéről Balogh Mihály a határon túli roma kisebbségek helyzetére is kitért. Tarr utóbbira azt mondta, természetesen ez is része a Tisza terveinek. Tarr kiemelte, hogy Magyar Péter a választás után egyből találkozott a határon túli képviselőkkel, szerinte világossá vált, hogy a határon túliakkal való kapcsolattartás prioritás a Tisza számára.
A határon túli média helyzetére a leendő miniszter azt mondta, ezzel rengeteg probléma van, és hatalmas bűne volt az Orbán-kormánynak, amit a médián keresztül tett az emberekkel: „ez fokozottan igaz a határon túl élőkre”. Tarr elkeserítő állapotokról beszélt, tönkrementek a magyar fiatalok Magyarországon és határon túl. A leendő miniszter azt állította, hogy a választókerületében volt egy nagymama, aki a háborútól félve vetett véget az életének: Tarr a fideszeseknek célozva azt mondta, az a közösség, ami ezt megtette, megérdemelte a bukást. „Mindent meg fogunk tenni, hogy ez soha, de soha ne fordulhasson elő”. Tarr mondatait néhány tiszás képviselő ezután megtapsolta. A bizottság végül hat tiszás igennel és két fideszes nemmel támogatta Tarr Zoltán jelöltségét.
Tarr minisztériumához olyan területek fognak tartozni, mint a kultúra, a nemzetiségi kérdések, az egyház és a civil szervezetek, illetve a a határon túliak helyzete. Utóbbi miatt hallgatta meg a bizottság. Korábban Tarr és Magyar Péter is leszögezte: a Tisza a határon túliaktól jogokat nem fog elvenni, azt viszont április végén megígérte, hogy tíz évre visszamenőleg megvizsgálják a külhoni támogatások felhasználását. Arról, hogyan támogatta több határon túli szervezet is a választások előtt a Fidesz kampányát, ebben a cikkben írtunk részletesen.
A határon túliak politikájában az elmúlt időszakban téma volt, hogy pártot alapított az első erdélyi Tisza Sziget után az RMDSZ versenytársaként az erdélyi Tisza Sziget feje, Kátai István. Erre azonban Tarr azt mondta: A Tisza semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet: stratégiai nyugalomról, a beavatkozás mellőzéséről beszélt a leendő miniszter.
Tarr Zoltánnak a mostani a második meghallgatása hétfőn, az elsőt a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságában kezdte, ahol a nemzetiségi szószólók kérdezték. Tarr itt beszélt a hidak építéséről, a gyűlölet lebontásáról, de felidézte Lázár János szaros-MÁV-os idézetét is. Megígérte azt is, hogy a Bethlen Gábor Alapot öt évre visszamenőleg kivizsgálják majd, mert sokszor kiderült, hogy nem létező, vagy a pályázatok előtt létrejött egyesületek kaptak pénzt. Tarr református lelkész, korábban ipari és mezőgazdasági digitalizációval, valamint civil szervezetek támogatásával foglalkozott. Lelkészként és egykori zsinati tanácsosként kritizálta Balog Zoltán a református egyházban betöltött szerepét. 2024. áprilisában szólalt fel Magyar Péter mellett, ezután kirúgták a munkahelyéről.
