Épp csak hazamentek a határon túli szervezetek elnökei Orbán mellől, már jöhetnek is vissza Magyarhoz

Külön-külön találkozik határon túli szervezetek képviselőivel Magyar Péter a jövő és az azt követő héten, még kormányalakítás előtt. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség és a szlovákiai Magyar Szövetség elnöke is elfogadták a meghívást. A kárpátaljai magyar szervezetekkel még nem egyeztetett a leendő miniszterelnök, de a közeljövőben tervben van ez is – tudta meg a Telex.

Magyar szerdán telefonon beszélt Pásztor Bálinttal, a VMSZ elnökével, és Gubík Lászlóval, a szlovákiai Magyar Szövetség vezetőjével, az RMDSZ-t irányító Kelemen Hunorral pedig már korábban egyeztetett a Tisza-kormány nemzetpolitikai elképzeléseiről. Mindhárom fontos határon túli vezetőt Budapestre hívta akkor, ők pedig elfogadták a meghívást.

A határon túli szervezetek priorizálása nem meglepő, Magyar Péter kampánya alatt is nagy hangsúlyt helyezett a határon túliak helyzetére. Két erdélyi látogatása volt tavaly, ezeken ígéretet tett arra, hogy a Tisza szerzett jogokat nem vesz el a határon túliaktól, nem vesz el szavazati jogot, „számíthatnak a határon túliak az anyaországra”. Magyar Nagyváradon tavaly májusban ígérte azt az Orbán Viktorhoz sokszor a megszerzett jogok és támogatások miatt lojális határon túliaknak, hogy ugyanazt fogja nyújtani, mint a Fidesz kormánya, csak „a Tisza azt nem akarja Budapestről pártpolitikai szempontból megmondani, hogy hogyan éljenek, hogyan tervezzenek jövőt a külhoni magyarok”.

Információink szerint a Tisza azt is fontosnak tartja, hogy minden határon túli közösséget hamar meglátogassanak majd. Mint forrásunk mondta, már csak azért is, mert a 16 évig regnáló Fidesz–KDNP kormány kiszolgáltatottsági rendszert alakított ki az anyaország és a határon túli szervezetek között, így „új alapra szeretnénk helyezni a magyar kapcsolattartást a gyűlöletexport helyett”. Ez érinti a határon túli szervezetek finanszírozását is: és bár a Fidesz kampányában azzal riogatta a határon túliakat, hogy a Tisza ezeket a pénzeket el fogja venni, az új kormány „fenntartja a támogatásokat, de nem fogja politikai kiszolgáláshoz kötni azt”. Ehhez hasonlóan az ukrán kormánnyal és a kárpátaljai magyarok szervezetével tárgyalva is a kárpátaljai magyarok jogairól beszélnének először.

Egy tihanyi beszéd

Magyar Péter azután indult el Budapestről Nagyváradra gyalog tavaly májusban, hogy Orbán Viktor a május 9-én elmondott tihanyi beszédében elismerően beszélt George Simionról, az elnökválasztás szélsőjobboldali jelöltjéről, akit nem sokkal korábban még a Fidesz több tagja is „szélsőségesen magyarellenesnek” minősített. Orbán „teljesen egyetértett” egy Simion-idézettel, ami felkavarta az állóvizet az erdélyi magyarok között is: míg néhány településen Orbán és Simion képét ábrázoló szórólapok jelentek meg, addig a magyarok egy része nem tudta hova tenni Orbán mondatát.

Az RMDSZ ezt elnézte Orbánnak, olyannyira, hogy a választási kampányban teljes mellszélességgel a Fidesz mögé sorakozott fel: a párt kommunikációs lehetőségeit, infrastruktúráját és logisztikáját ennek szolgálatába állította, Kelemen Hunor többször is nyíltan a Fidesz támogatására buzdított. Ott volt Orbán Viktor debreceni nagygyűlésén, majd a teljes RMDSZ-es vezetőség megjelent a budapesti fideszes eredményvárón is. Kelemen Hunor pedig az eredmények után azt mondta, „előfordul, hogy nem az az eredmény születik, amiben az erdélyi magyarok többsége reménykedett”.

Magyar Péter szerint azért szavaztak Erdélyben sokan a Fideszre, mert félrevezette őket a magyar adófizetők pénzén fenntartott propaganda Romániában is ugyanúgy, mint Magyarországon. Szerinte ebben a hazugságkampányban a Kelemen Hunor-vezette RMDSZ is részt vállalt. „De spongyát rá, lezárult a választási kampány” – mondta. Még tavaly az erdélyi Tisza-táborban elmondott beszédében Magyar Péter egyébként együttműködést ajánlott az RMDSZ-nek, de egyúttal élesen bírálta a magyarországi források erdélyi elköltésének átláthatatlanságát is. A Tisza Párt programjában átlátható támogatáspolitikát ígér a külhoni magyaroknak.

Vasárnap még a Fidesz mellett

A Fidesszel szoros kapcsolatot ápoló Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Pásztor Bálint a kampány hajrájában még beszédet is mondott Orbán Viktor székesfehérvári fórumán. A VMSZ-hez köthető egyik vajdasági szervezethez kapcsolódóan idén különös dolgok történtek a levélszavazatokkal. A VMSZ alig egy hete még azt állította, hogy „egyértelmű üzenet hangzott el: a vajdasági magyarság számára a stabilitást és a kiszámítható jövőt a Fidesz–KDNP melletti kiállás jelenti”.

Amikor a választások előtt nem sokkal nagy erejű robbanóanyagot és gyújtózsinórokat találtak a szerb–magyar gázvezetéknél, Pásztor Bálint annak ellenére terrortámadásról és Orbán Viktor esetleges megbuktatási kísérletéről beszélt, hogy bármilyen konkrétum kiderült volna az ügyről, majd úgy értékelte a helyzetet, hogy „ez a tapasztalt vezetők időszaka”. A VMSZ tagjai pedig nagy számban jelentek meg április 12-én Orbán Viktor eredményváróján a „Csak a Fidesz” plakát alatt pózolva.

Pásztor Bálint egyébként jó viszonyt ápol Orbán Viktor barátjával, Aleksandar Vučić-csal is, akivel 2025 végén még vonatozni is elment a Budapest-Belgrád gyorsvasútvonal Újvidék és Szabadka között, miközben tiltakozók tömegei firtatták Vučić felelősségét a 2024 novemberi újvidéki tragédiával kapcsolatban, amely miatt 16 ember halt meg. A tüntető egyetemisták mellé vajdasági magyar értelmiségiek is kiálltak.

A felvidéki kapcsolatokban szintén érdekes lesz a helyzet. A felvidéki Magyar Szövetség az elmúlt években átvette a Fidesz narratíváját, Gubík László elnök már-már népmesei fordulatokkal úgy lett a fideszes DPK tagja, hogy szerinte nem is. Mint a Napunk írta, Gubík László pártelnök a párt vezetésével együtt a Fidesz eredményváróján volt április 12-én, a másnap reggeli Facebook-posztban pedig úgy gratuláltak a Tisza győzelméhez, hogy sem a pártot, sem Magyar Pétert nem nevezték meg.

Ugyanakkor Felvidéken az elmúlt időszakban égetővé vált az ott élő magyarokat is diszkrimináló Beneš-dekrétumok ügye, amelynek hatályon kívül helyezését követeli a Magyar Szövetség is. Tavaly decemberben írta alá a szlovák köztársasági elnök azt a törvényt, amely hat hónapos börtönbüntetéssel sújtja azt, aki megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat. A második világháború után a csehszlovák állam a kollektív bűnösség elvét alkalmazta a területén élő magyar és német lakosokra, sok esetben megfosztva őket ingatlanjaiktól, ingóságaiktól, lakhelyüktől. A törvényerőre emelt dekrétumok a mai napig a cseh és a szlovák államrend kikezdhetetlen alapját jelentik, dacára annak, hogy ma már nem állnák ki az emberi jog próbáját. A dekrétumok azután váltak aktuálissá, hogy a szlovák kormány erre hivatkozva sajátított ki területeket, ingatlanokat többek között autópályaépítés miatt.

Orbán Viktor már december közepén megbeszéléseket folytatott a szlovák kormánnyal az új jogszabályról, azóta nem volt fejlemény az ügyben. A Fidesz óvatosan közelítette meg a témát a szlovák elnökkel, Robert Ficoval ápolt kapcsolata miatt. Magyar Péter ugyanakkor kifejezetten aktív volt az ügyben, konkrétan kiutasította volna Magyarországról a szlovák nagykövetet, és a politikus ott volt azon a tüntetésen is, amelyet a szlovák nagykövetség előtt tartottak. Magyarnak kapóra jött ez a konfrontáció, ami a határon túli magyarokhoz közelebb, a szlovák kormánytól akár távolabb is viheti a Tisza-kormány vezette Magyarországot Beneš-dekrétumok ügyében. Fico a választások előtt ugyanis azt mondta, azért támogatja Orbánt, mert „vékony jégen találnánk magunkat” a magyar-szlovák kapcsolatok tekintetében, ha a Tisza Párt beváltaná ígéreteit a Beneš-dekrétumokról.

És mi van Kárpátaljával?

Kárpátalja nemcsak azért tér el a másik három szomszédos ország kisebbségi helyzetétől, mert Ukrajnában háború van, hanem azért is, mert ezt a két ország közötti kapcsolatot mérgesítette el a leginkább Orbán kormánya. Ukrajnát a kampányidőszakban a Fidesz lényegében mindennek is kikiáltotta, ami tovább ásta a Moszkva felé forduló magyar kormány és az Oroszország által megtámadott Ukrajna kapcsolatát. Orbánék kormánya visszatérően hangoztatta, hogy a kárpátaljai magyarság jogaiért teszi mindezt.

A 16 évig regnáló magyar kormányt hiteltelenítette egyrészt az, hogy az évek alatt egyre jobban szétzilált menekültügyi rendszer további csorbításaként épp az államalapítás ünnepén tett utcára több ezer kárpátaljai menekültet a magyar állam, mondván, hogy Kárpátalja „nem háborús terület” Ukrajnában. A kárpátaljai magyarok nagy részének esélyük sem volt méltányosságot kapni. A Tiszához közeli forrásunk szerint ráadásul a kárpátaljai magyarok jogairól lett és úgy látják, van most is készség Ukrajna részéről tárgyalásokra: ezt a Fidesz-kormány egyszerűen csak nem lépte meg, aminek „a kárpátaljai magyarok itták meg a levét”.

Kárpátalján két magyar szervezet is működik: az 1989-ben alakult Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), amelyet a Fidesz-kormány minden ciklusában magához közelebb álló partnernek tekintett, illetve az 1992-ben alakult Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ). A két, most már párhuzamosan létező szervezet kapcsolata bonyolult, hol riválisokként, hol összehangoltan működtek a választásokon. Az UMDSZ elnöke, Zubánics László elmondta, hogy egyelőre nem kaptak megkeresést Magyar Pétertől. A MÁÉRT-ba 2020 óta meghívást sem kapó szervezet vezetőjét a Fidesz-kormányzat és a hozzá kapcsolódó sajtó többször „álmagyar” jelzővel illette. Országos bejegyzésű szervezet vezetőjeként Zubánics kisebbségi ügyekben, a kárpátaljai magyarok képviseletében részt vett a Volodimir Zelenszkij elnök kezdeményezésére összehívott testületekben is.

Egyelőre a KMKSZ sem kapott hivatalos megkeresést – legalábbis a szervezet politikai titkárának erről nem volt tudomása, amikor megkerestük. Darcsi Karolina szerint azonban „senki nincs elkésve semmivel”, hiszen a választás csak vasárnap történt, Magyar Péter beiktatása még legalább egy hónapos folyamat, a hivatalos kapcsolatfelvétel azután várható. A szervezet azonban már elküldte gratulációját Magyar Péternek. A KMKSZ elnöke Brenzovics László, ő azonban már évek óta Magyarországon él, miután 2020 novemberében nála és a KMKSZ-nél korrupciós ügyre hivatkozva házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az SZBU.

A KMKSZ politikai indíttatású támadásnak minősítette az SZBU akkori lépését. Szombaton a KMKSZ-nél tisztújító közgyűlés is lesz, így az elnök személye is változhat: a küldöttek tehetnek javaslatot jelöltekre, ha ők elfogadják, akkor indulnak a választáson – írta le a folyamatot Darcsi. A tisztújító közgyűlésnek ez a része is lezajlik szombaton. Mindez szintén indokolhatja, hogy a hivatalos kapcsolatfelvétel a leendő kormányfő és a kisebbségi magyar szervezet között valamivel később történjen meg.